Vadász- és gazdakörökben járatos források szerint azért nem könnyű a rendszer szereplőit szóra bírni, mert az akut problémák miatt egyre élesebb a szembenállás a vadászok és a gazdák között, a helyzet feszült, és senki nem találja a megoldást. A helyzet a Dunántúl leginkább erdősült területein, Tolna, Somogy, Zala és Vas vármegyében a legforróbb - írja a 24.hu.

Józan viták helyett gyakran már csak az acsarkodás meg az anyázás megy, miközben a minisztérium tesz az egészre

- fogalmazott a lap egyik forrása, hozzátéve, hogy eközben a rendszer szereplői egymásra vannak utalva, tehát csak közösen tudnák kezelni a helyzetet.

Óriási változás jöhet a Balatonnál: erről jobb, ha mindenki tud itthon

Konferencián vitatták meg a szakértők, hogyan lehet megfelelő választ adni a balatoni régió legnagyobb problémáira.

Czikk László Tolna megyében mintegy 1400 hektáron gazdálkodik, emellett a Donát-Völgye Vadászegylet elnöke. A szakember látja, bizonyos helyeken a vadszaporulat három-négyszerese annak, mint amennyit az állatok természetes élőhelye el tudna tartani. Így, mikor a szarvasrudli rátör egy kukoricatáblára, előfordul, hogy több hektáron egyetlen cső sem marad, hiszen a kukorica egy részét megeszik, a növények többségét pedig letapossák, és emiatt a továbbiakban a gépi betakarítás már nem lesz lehetséges. Olyan években, mint az idei - amikor az extrém hőség és az aszály eleve megtizedeli a termést -, nem meglepő módon különösen érzékenyek a termelők a vadkárra.