Farkas Alexandra • 2024. szeptember 27. 05:59
Korábban nem ismert veszéllyel fenyegeti a házi méhek túlélését az Európai Unióban még legálisan használható neonikotinoid egy új tanulmány szerint. A széles körben használt acetamiprid rovarölő szer más hatóanyagokkal kombinálva ugyanis mind a méhlárvák, mind a kifejlett példányok élettartamát lerövidítheti, ami akár a szer használatával kapcsolatos szabályozások szigorításához is vezethet.
Korábban több kísérletsorozat eredményei is bizonyították, hogy a vetőmagok csávázására használt neonikotinoidok kis mennyiségben az adott növény nektárjába és pollenjébe is bejuthatnak. Ettől a virágokat látogató hasznos beporzók közvetlenül ugyan nem pusztulnak el, a szer okozta hatások sok esetben mégis halálos következményekkel járnak. Az érintett méhek természetes viselkedése ugyanis megváltozik, élettartamuk és termékenységük pedig lecsökken, ami végeredményben ugyanúgy jelentős egyedszám-csökkenésükhöz vezet.
Mivel kultúrnövényeink beporzását jórészt e rovarok végzik, a fenti felfedezések jelentős élelmezési aggodalmakat is felvetettek. Mindezek alapján született meg az Európai Bizottság döntése, mely szerint 2018 végétől a házi méhekre és egyéb beporzókra veszélyesnek ítélt három neonikotinoid hatóanyag – az imidakloprid, a klotianidin és a tiametoxam – a továbbiakban kizárólag üvegházban használható fel, szántóföldön nem.
A legális szerek is problémásak
A döntés nem tiltotta viszont egy népszerű neonikotinoid hatóanyagú rovarölő szer, az acetamiprid használatát, holott erről is kiderült már, hogy befolyásolja a beporzók táplálkozási szokásait, rontja hosszú távú memóriájukat és közvetetten csökkenti az egyedek, és ezáltal végső soron a kolóniáik sikerességét.
A HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézetének kutatói a közelmúltban azt is igazolták, hogy a Mospilan acetamiprid-tartalmú rovarölő szer hatására a poszméhek később kezdenek el táplálékot keresni és kisebb valószínűséggel találják meg a virágillatot, ami túlélésük szempontjából szintén aggályos.
A csávázószerek bűnlajstroma most ismét bővült, német kutatók ugyanis kiderítették, hogy az acetamiprid két gombaölővel kombinálva szintén árt a beporzóknak, bár igen furcsán viselkedik.
A kevesebb több
Az Environmental Pollution szaklapban közölt kutatás során a szakemberek laboratóriumi körülmények között neveltek fel házi méheket, miközben az ételükbe a fenti szereket keverték bele külön-külön és különböző variációkban.
A vegyszerkeverékekkel való etetés igencsak meglepő eredményeket hozott. Amikor a gombaölő szerek mellé kevesebb acetamiprid került, a felnőtt kort megélt példányok napokkal rövidebb ideig éltek. Amikor viszont a gombaölő szerekkel együtt – az egyébként önállóan káros – magasabb acetamiprid dózist kapták a méhlárvák, az váratlan módon nem befolyásolta a felnőtt egyedek túlélését.
„Az egy viszonylag ismert dolog, hogy szinergista, vagyis egymást erősítő negatív hatása lehet két különböző növényvédő szernek, bár kétségtelen, hogy az ilyen típusú hatást sokkal kevésbé kutatják, ezért kevesebbet is tudunk róla, mint az egyes szerek egyedi hatásairól” – mondta lapunknak az új vizsgálat fontosságáról Dr. Sárospataki Miklós, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet méhekkel foglalkozó egyetemi docense. Hozzátette:
ugyanakkor a legmeglepőbb az eredményekben az, hogy az alacsonyabb koncentrációjú inszekticid-fungicid keverék mutatott erősebb negatív hatást, pedig nem ezt várnánk. Ez arra világít rá, hogy nagy hiányosságok vannak a tudásunkban a szinergista hatásmechanizmusokkal kapcsolatban. Ráadásul a jelen kísérleteket csak háziméhekkel végezték, holott fontos volna más méhfajokkal, illetve más nem célszervezetként működő rovarfajokkal is elvégezni hasonló méréseket, hiszen fajtól, rovarcsoporttól függően a hatások jelentősen eltérőek lehetnek.
Szigorodó szerhasználat?
Figyelembe véve, hogy a méhek repülési útvonalaik során számtalan növényvédő szerrel érintkeznek, az új eredmények valóban aggasztóak. Felmerült ráadásul még egy újdonság: a csak gombaölő szereket kapott példányok színe világosabb lett, erről viszont egyelőre nem lehet tudni, hogy van-e jelentősége. A további vizsgálatok viszont várhatóan segítenek majd tisztább képet kapni a különféle keverékek egymást gyengítő és erősítő kölcsönhatásairól, ami pedig közelebb vihet a beporzók védelmét még hatékonyabban szolgáló szakpolitikai intézkedésekhez.