Braunmüller Lajos • 2024. október 2. 05:58
A baromfiágazat több szegmense is szenved, de a csirketermelés jó feltételek mellett tud működni, ezért megéri bővíteni – mondta el az Agrárszektornak Bárány László, a Master Good tulajdonosa. A pályázatok segítségével ezért a jelenleg is kifejezetten nagynak számító cégcsoport nagy lépést tesz előre: 2030-ig az integráció minden elemét újra felépítik, így hat éven belül megduplázzák a kibocsátásukat. A baromfiágazat helyzete és a Master Good fejlesztéseinek részletei szóba kerülnek az idei Agrárszektor konferencián is.
A baromfiszektoron belül a csirkeágazat a szerencsések közé tartozik, mert egy folyamatos és mind a mai napig ható keresleti piac érvényesül ebben a termékkörben. Ennek a keresleti piacnak, ha nem is árfelhajtó, de mindenképpen egy árstabilizáló hatása van. Ráadásul a mai napig a 2023-ban termett olcsó gabonából takarmányozzuk a csirkéket, sőt, a többi baromfifajt is
- mondta el az Agrárszektornak Bárány László, a Master Good tulajdonosa. Hozzátette: a jelenlegi 68-72 ezer forintos takarmánybúza és a 70 és 75 ezer forint közötti takarmánykukorica is megfelelő árnak tűnik az állattartók számára, ez sem sokkal magasabb a tavalyinál. Mint fogalmazott:
A növénytermesztőket megértem, ők okkal panaszkodnak, de ez nekünk, baromfisoknak, meg mindenféle gabonanövényt takarmányként felhasználó termelőnek jól jön.
Keresleti piac, enyhülő nemzetközi nyomással
A tartós keresleti piacról szólva kijelentette: a baromfiágazat ciklikusságával együtt is, 2023-hoz képest nemhogy nem csökkentek az árak, de tavasszal a szereplők még el is tudtak kezdeni viszonylag korán, már húsvétkor árat emelni. Ehhez jött egy erős keresleti piac, előbb a labdarúgó Európa Bajnokságnak volt egy élénkítő hatása több ország vonatkozásban, aztán jött a párizsi olimpia – ez utóbbinak szintén volt egy keresletnövelő szerepe.
E közben ráadásul Brazíliában a brazil ipari csirkemell talált egy jobban fizető, magasabb árú piacot, ahol ráadásul nem érvényesül az uniós, kedvezményes kvóta kimerülése után fizetendő büntetővám. A brazil termékek a Közel-Keleten valamint Mexikóban találtak új vevőkre. Az ukrán import is szenved, mert a háború folytán az oroszok rendszeresen támadják az ottani infrastruktúrát.
Például a legnagyobb ukrán baromfis cégnek egy komplett hűtőházában rohadt meg a hús, mert áram nélkül maradt a létesítmény három hétig. Ennek eredményeként tehát Ukrajnából se tudott olyan mennyiségben bejönni áru, amelyik fékezte volna az értékesítést. Úgyhogy mi, csirkések kifejezetten jó évet fogunk zárni.
Nem mindenhol jó a helyzet
Bárány László ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a baromfiszektor más szegmenseiben több probléma akad, a broilercsirke jó működési feltételei nem igazak az ágazat más szegmenseiben. A tojásszektor változatlanul óriási importnyomás alatt van, abban az ukrán behozatal nagyon komoly zavarokat okoz Kelet-Közép-Európa piacán.
A kacsaágazat szenved, a pulykaágazat is padlón van. Nem is nagyon látom azt, hogy hogyan lesz majd ebből föltápászkodás, mert az élő pulykát felnevelni 15-20 százalékkal drágább, mint a csirkét, miközben a pulykamellfilé vagy a pulykacomb jelen pillanatban a csirkemell ára alatt van. Ez meglepőnek tűnhet, de a bizonyítványt mindig a vásárló állítja ki. Nem ideológiai alapon születnek ilyen döntések, hanem azt mondja a vásárló, hogy köszönöm szépen ilyen áron veszek majd csirkemellfilét.
A lengyelek továbbra is erősek
A régió piacáról szólva Bárány László kijelentette: Lengyelország versenyképessége megkérdőjelezhetetlen, van egy jelentős exportnyomás az EU piacain a lengyel szállítók részéről.
Az a Lengyelország, amely 15 évvel ezelőtt még azt sem tudta, hogy a kacsa hogyan néz ki, már közel annyi kacsát termel és vág, mint Magyarország. Ez a fajta túltermelés is bejátszott abba, hogy a kacsatermelés padlóra került.
Duplázna a cégcsoport
Ennek eredményeként a jövőt is mindenki másként látja. A csirkések bizakodóak, hiszen azt látják, hogy a világ szinte minden országában el lehet adni a csirkehúst. A logisztikai költségek a jól fizető piacokon is megtérülnek. A Master Good például a világ három különböző részébe viszi a csirkeszárnyat:
A szárnykövet Kanadába exportáljuk, a szárnyközepet Japánba és Dél-Koreába, a végét, azt a kis tüskét pedig elvisszük Kínába, mert ezek azok a piacok amik azt az adott termékkategóriát nagyon megfizetik. A csirkének ebből a szempontból tényleg interkontinentális jövője van mert nem véletlenül exportálunk 43 országba. El is döntöttük, hogy a mostani állattartó telepi fejlesztési és az élelmiszeripari beruházási pályázatokon komolyan részt veszünk, és ha erőnk is lesz meg a bátorságunk sem lankad, akkor a következő hat évben megduplázzuk a teljes integrációt. 2030-ig mindenből építünk még egyet, még egy vágóüzemet, még egy keltetőüzemet, valamint negyven korszerű, világszínvonalú baromfitelepet.
Van, amihez hozzá is kezdtek már: épül egy új Sága üzem a zöldmezős beruházás keretében Sárváron. Bárány László úgy fogalmazott, egy komplett integráció felépítése egy piramishoz hasonlít, ahol az alsó szinteket sok idő alatt lehet létrehozni, de a végén már látványos a fejlődés.
A piramisépítés nálunk is alulról kezdődik. Sok-sok baromfitelepnek kell elkészülni, majd egy új keltető üzemnek, aztán a vágó-feldolgozó üzemnek, ami Kisvárdán valósul meg a jelenlegi feldolgozó üzem mögött 200 méterrel. Mi nagyon hiszünk abban, hogy az a komplex, teljes zárt integráció, amit már egyszer fölépítettünk, és jól működik, a kapacitás megduplázása után épp olyan versenyképes lesz, mint az előző.
A jövő a munkaerő kiváltásáról szól majd
Az ágazat jövőjéről szólva Bárány László elmondta: úgy látja, a keresleti piac megmarad. Nem látjuk azt, hogy Ukrajna nem tudna táltosodni, hiszen a háború során folyamatosan szétzilálják a támadások az energiarendszerüket. A világkereskedelem a brazil részről nem változik, a nagy csirketermelőnek számító ország jelenleg „mással van elfoglalva”.
Azt gondolom, hogy jövő augusztusig, a jövő évi betakarításig a csirkeágazat rendben van.
Az ágazatra ugyanakkor fontos fejlesztések várnak a következő 5-8 évben, ráadásul ezeknek többről kell szólnia, mint a kapacitások növeléséről.
Itt már készülni kell a 2030-as évekre, ahol az állattenyésztésből, és az állati alapanyag feldolgozásából is el fog tűnni a munkaerő. Olyan módon kell előremenni a munkaerőpótló robotizációval, automatizációval amihez elsősorban nagyfokú tudástőke kell, és ezt utána meg kell támogatni pénzügyi forrásoknak. Utóbbihoz ráadásul a bankoknál bejön egy teljesen új partner minősítési rendszer, amely a fenntarthatósági elvárásokon alapul.