Állattenyésztés: fejlesztések nélkül nem fog menni

agrarszektor.hu2024. október 9. 11:31

A 2017-es Agrárszektor Konferencia tanulságai szerint az állattenyésztési ágazat stabilizációja érdekében folyamatos fejlesztésekre és innovációra van szükség. A járványok elleni védekezés, a nemzetközi piacokon való versenyképesség fenntartása, valamint a szakemberhiány kezelése mind olyan kérdések, amelyek megoldására összpontosítani kell a jövőben – hangzott el. 2017-ben egyértelmű volt az is, hogy a Vidékfejlesztési Programban elérhető támogatások és az ágazati összefogás kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy a magyar állattenyésztés hosszú távon is versenyképes maradjon. Idén is lesz Agrárszektor konferencia Siófokon, a rendezvény számos szakmai programot kínál, amelyre már kaphatók a jegyek.

A 2017-es Agrárszektor Konferencián több előadás is az állattenyésztési ágazat kihívásaival foglalkozott. Az egyik legfontosabb megállapítás az volt, hogy az ágazatban tapasztalható szakemberhiány hosszú távú fenntarthatósági problémákhoz vezethet, mivel a fiatalok számára nem vonzó ez a szektor. Emellett a fogyasztói szokások átalakulása is kihívást jelent: egyre többen választanak egészségtelenebb italokat, mint a light üdítők, a tej helyett, ami egy hosszú távon fenntarthatatlan trend.

Nem optimális, de legalább stabil

A tejágazat teljesítményének egyik kulcsa az összefogás volt, amely lehetővé tette a piaci egyensúly fenntartását. Azonban a sertéságazat kilátásai vegyesek voltak. Míg 2015-ben mélyponton volt az ágazat, a kínai piac nyitása lehetőséget biztosított a fellendülésre, de a 2017 végén bekövetkezett árcsökkenés újra bizonytalanságot hozott.

A konferencián szóba került a juhágazat is, ahol az alacsony felvásárlási árak és a szakemberhiány nagy kihívásokat jelentettek. Bár a juhállomány akkor már öt éve növekedett, sok gazda a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt mérlegelte, hogy felhagy a juhtenyésztéssel.

Járványügyi biztonság nélkül nincs versenyképesség

Az állattenyésztési ágazatban a járványok elleni védekezés kritikus fontosságú. Fórián Zoltán, az Erste Bank agrárszakértője kiemelte, hogy a versenyképesség fenntartásához elengedhetetlen a jó állategészségügyi helyzet. A globalizálódó piacok egyre inkább fokozzák a járványveszélyt, különösen a növekvő üzemméretek miatt.

A kerekasztal-beszélgetés során Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke kifejtette, hogy a madárinfluenza komoly veszteségeket okozott Magyarországon, mintegy 20 milliárd forintot. Az állatállomány jelentős részét ki kellett irtani, és a vágóhidak is súlyos kapacitásvesztést szenvedtek. Bár a piac lassan korrigál, a madárinfluenza utáni helyreállítás hosszabb távú folyamat és számos telep még mindig üresen áll.

Vidékfejlesztés és a 2018-as kilátások

A Vidékfejlesztési Program keretében több jelentős pályázati kiírás is megjelent 2017-ben. Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési helyettes államtitkára kiemelte, hogy az elfogadott program keretében több mint 1 315 milliárd forint állt rendelkezésre különböző fejlesztésekre. A támogatások egy részét energiahatékonysági beruházásokra és borszőlő ültetvények telepítésére fordítják.

Az ágazati szakértők azonban eltérően ítélték meg a program eredményeit. Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkár-helyettese kritikus volt a pályázati kiírások gyakori módosításai miatt, míg Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint a rugalmasság kulcsfontosságú, ha egy pályázati rendszer sikeresen kíván működni.

Címlapkép forrása: Agrárszektor
Címkék:
állattenyésztés, vidékfejlesztés, konferencia, állattartás, agrár-vidékfejlesztés, siófok, agrárkonferencia, agrárszektor-2017-konferencia, agrárfejlesztés,