Pár éve még ritkaságnak számított, 2022-ben viszont már a horgászok fogásainak 20 százalékát a fekete törpeharcsa tette ki. Ez az invazív faj veszélyezteti a Balaton őshonos élővilágát, és a horgászok számára is problémát jelent, mivel jelenléte megnehezíti a ragadozóhalak, például a süllő fogását. Bár a törpeharcsa húsa ízletes, kis mérete és nehéz tisztítása miatt kevesen foglalkoznak vele, ráadásul tüskés úszói komoly sérülést okozhatnak - írja a Iikebalaton.

2022 júliusában a fekete törpeharcsa felkerült az Európai Unió inváziós fajok listájára, és Magyarországon is szigorú szabályozások védik tőle a Balatont. A szakértők szerint a visszadobás elkerülése és az ivadékok eltávolítása az ajánlott beavatkozások, de más radikális intézkedéseket nem javasolnak, mivel azok veszélyesek lehetnek az őshonos halakra.

Rettegett ellensége lehet az őshonos halaknak, de még nem fenyegeti őket jelentősen.

A BLK közleménye szerint a kutatások rámutattak arra, hogy bár az invazív fekete törpeharcsa főként más táplálékot fogyaszt, mint az őshonos halak, rendkívül hatékony ragadozóként jelentős fenyegetést jelenthet a helyi halpopulációkra. Emiatt a kifogott fekete törpeharcsákat tilos visszadobni a Balatonba, és a szakemberek a fiatal egyedek kifogását is támogatják. A szakértők hosszú távon abban reménykednek, hogy a törpeharcsák ivadékainak eltávolítása eredményes lesz.

Eldurvult a helyzet a Balatonnál: veszélyes kártevők jelentek meg a tóban

Míg a korábbi években a faj csupán elvétve volt jelen, 2022-re a parti régió fogásainak csaknem a 20 százalékát ez tette ki.

Különböző táplálkozási szokások

A kutatás eredményei alapján jelentős eltérések mutatkoznak a különböző halfajok táplálkozási szokásaiban, azaz a vizsgált halak nemcsak más ételeket fogyasztanak, hanem különböző mennyiségekben és helyszíneken is keresnek táplálékot. A kutatók emiatt egyelőre nem észleltek csökkenést az őshonos halak számában a Balatonban a törpeharcsa hatására.

Ha a fekete törpeharcsák populációja megnövekedne a tóban, a helyzet valószínűleg jelentősen változna

- nyilatkozta Czeglédi István, a BLKI tudományos munkatársa. Emellett még azt is vizsgálják, hogy mely fajok lehetnek a törpeharcsa versenytársai. A fekete törpeharcsa elsősorban makrogerinctelenekkel, például csigákkal, kagylókkal és rovarlárvákkal táplálkozik, de jelentős mennyiségű halat is fogyaszt. A halakból származó táplálék mennyisége nő a törpeharcsa méretével, azonban a hallal való táplálkozásuk nem változik az évszakok függvényében. A sügér szintén jelentős mennyiségben fogyaszt halakat és vízi makrogerincteleneket, azonban a táplálékául szolgáló kisebb állatok eloszlása egyenletesebb, mint a törpeharcsa esetében. A bodorka elsősorban makrogerinctelenekkel és növényekkel táplálkozik. A várakozásokkal ellentétben jelentős táplálkozási eltéréseket mutattak ki a három vizsgált faj között. Az eredmények alapján a balatoni fekete törpeharcsa leginkább közvetlen ragadozással gyakorol negatív hatást az őshonos halakra, míg a különböző táplálékforrásokért folytatott versenyben ennek hatása kisebb.

Falánk kártevő terjedt el a Balatonban: mindent elpusztít, amit csak lát

Csak az állomány alacsony szinten tartásával lehet úgy, ahogy korlátozni a fekete törpeharcsák garázdálkodását a Balatonban.

A horgászok segítséget nyújthatnak

Évek óta arra ösztönzik a balatoni horgászokat, hogy fogják ki a fekete törpeharcsákat. Korábban tilos volt merítőszákkal halat fogni, de a kikötők vizében úszó fekete törpeharcsa-ivadékokat már szabad és ajánlott is kimeríteni. A szakemberek szerint még korai a pozitív hatásokról beszélni, de a kezdeményezést biztatónak ítélik. Jelenleg azonban csak a horgászok meríthetik ki az ivadékfelhőket, mivel ehhez alapvető fajismeretre van szükség, hogy elkerüljék más (őshonos) fajok véletlen eltávolítását.