A nagyvadakról készült hazai statisztika szerint 7405 őz, szarvas, muflon, vaddisznó pusztult el 2022-ben az országutakon, és alig több mint két évtized alatt több mint kétszeresére növekedett az elütött vadak száma, ugyanis 1999-ben még csak 3191 regisztrált vadelhullás történt közúti balesett miatt. Az elütött vadak 78,3%-a őz: összesen 5799 állat. A második leggyakoribb elgázolt nagyvad a gímszarvas (905 darab, 12,2%), őt követi a vaddisznó (409 egyed, 5,5%), a dámszarvas (279 egyed, 3,8%), és muflonból pusztult el a legkevesebb az országutakon, (13 példány, 0,2%) - írta meg az Infostart a kozlekedesbiztonsag.kti.hu információi alapján.

A német autóklub, az ADAC azt vizsgálta, hogyan lehet elkerülni az ütközést a vaddal, és az derült ki, hogy elsősorban az előrelátó vezetés és a fokozott kockázattudatosság segít. Az ADAC szimulációjában a közlekedő jármű előtt 60 méterre keresztezi az utat a vad. Ha a jármű 60 km/óra sebességgel halad, 35,2 méteres lesz a fékútja. Ha 80-nal, akkor 55,1 méter. 80 km/óra felett a féktávolság erősen megnő: 100-as tempónál 79,2 méterre, 110-nél 92,8 méterre. Ez azt jelenti, hogy a két utóbbi esetben már megtörténne az ütközés.

Az ADAC egy 180 kilogrammos vaddisznóbábuval végzett törésteszt során demonstrálta, hogy egy efféle karambol esetén milyen hatalmas erők hatnak a járműre és az utasokra. Emellett azt is tesztelték, hogy a járműben lévő modern asszisztensrendszerek milyen mértékben segíthetnek a vadbalesetek megelőzésében. A teszthez két, vészfékasszisztenssel ellátott korszerű járművet választottak ki, és az úttesten áthaladó vaddisznóbábura adott reakciójukat vizsgálták.

Azt is tesztelték, hogy egy éjjellátó asszisztens milyen mértékben járulhat hozzá a balesetek megelőzéséhez. Az éjjellátó rendszerek infravörös érzékelőket használnak a gyalogosok vagy az állatok hősugárzásának felismerésére, így idejekorán figyelmeztethetik a sofőrt. Az éjjellátó asszisztens jól teljesített az éjszakai teszt során, az ADAC szerint azonban ezeket a felszereléseket eddig csak a luxuskategóriában kínálták - és ott is csak drága extrafelszerelésként.

A vészfékasszisztensek viszont már kötelezőek az új járművekben, de eddig csak a járművek, gyalogosok és kerékpárosok észlelésére optimalizálták őket. A gyakran beszerelt radarérzékelők azonban a sötétben vagy ködben lévő állatok felismerésében is bizonyíthatják képességeiket. Az ADAC tesztjének eredménye: bár a kipróbált személyautók asszisztensrendszerei nem tudták megakadályozni az ütközést, bizonyos helyzetekben figyelmeztetést adtak, és támogatták a fékezést.

A szakértők szerint a vadállatok észlelését be kellene vonni a vészfékezési asszisztens rendszerek fejlesztésébe. A meglévő technológia jelentősen hozzájárulhatna a közlekedés biztonságához a vadjárta vidékeken.