Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Magyarország immár harmadik alkalommal ad otthont ennek a rangos eseménynek, amelyet korábban 1990-ben Visegrádon és 2007-ben Fertőújlakon rendeztek meg. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szervezésében létrejött konferencián 37 ország 41 madárgyűrűzési központja képviselteti magát, ami garantálja a színvonalas előadásokat és a tartalmas eszmecseréket. A mostani helyszín, Tata, különleges jelentőséggel bír, hiszen a település 2019-ben nyerte el a Ramsari Város címet a vizes élőhelyek védelméért tett erőfeszítéseiért - olvasható az Agrárminisztérium közleményében.
A helyettes államtitkár a rendezvényen arra emlékeztetett, hogy az MME és az állami természetvédelem közötti együttműködés hosszú múltra tekint vissza, a két szervezet 2016-ban kötött együttműködési megállapodást is egymással. A megállapodás négy pillérre helyezi a feladatokat: az országos madármonitorozási programok szervezésére, a hazai madárgyűrűzésre és Madárgyűrűzési Központ működtetésére, a madárpusztítás elleni fellépésre, valamint a madárpusztulások megelőzése érdekében a közép- és magasfeszültségű oszlopsorok felmérésére.
A helyettes államtitkár kiemelte, a hazai madárfajok jelölőgyűrűvel való ellátását az MME koordinálja, amihez a természetvédelmi ágazat segítséget nyújt. Az elmúlt évtizedekben a klasszikus alumínium és színes gyűrűk mellett egyre nagyobb jelentősége van a műholdas nyomkövetők alkalmazásának, ezért évente egy alkalommal az MME szakembereinek vezetésével a jeladó használatával kapcsolatos workshopot is rendeznek.
Magyarországon 1908 óta folyik madárgyűrűzés, a tevékenység meghonosítása Schenk Jakab nevéhez fűződik, aki a Herman Ottó vezette Magyar Ornithológiai Központban dolgozta ki ennek mikéntjét, mely azóta is működik hazánkban. A gyűrűzések során gyűjtött adatokat többféleképpen is felhasználják az állami természetvédelemben, például a rendszeresen készülő országjelentéshez, valamint egy-egy faj vagy terület gyakorlati védelméhez. A tudományos és gyakorlati felhasználás mellett a madárgyűrűzés ismeretterjesztő szerepe is jelentős. Az évente 20-30 gyűrűzővizsga bizonyítványt szerző szakember többsége gyűrűző táborokból kerül ki, akik ezt a tevékenységet folytatva újabb generációkat képeznek ki.
Balczó Bertalan helyettes államtitkár beszédében köszönetet mondott a konferencia szervezőinek és résztvevőinek, hangsúlyozva, hogy a madárgyűrűzés révén gyűjtött adatok és tapasztalatok nemcsak a madarak vonulásának kutatására szolgálnak, hanem az élőhelyek felmérésére, védelem alá helyezésére, környezeti nevelésre, genetikai és állategészségügyi vizsgálatokra is alkalmasak.