Magyarország az Európai Unió egyik vezető víziszárnyas-termelője, különösen liba- és kacsahús tekintetében. A szektor erőssége az erős exportorientációban rejlik: az itthon termelt víziszárnyas-hús döntő többsége, különösen a prémium kategóriás libamáj, Németország, Franciaország és más nyugat-európai országok piacain talál gazdára.

Egyik válság a másik után

Szabó Ákos a Tranzit Csoport vezérigazgatója szerint ugyanakkor az elmúlt évek nem alakultak ideálisan a szektorban, az egész gazdaságot és azon belül az élelmiszertermelést érintő válságok egymást érték. A Covid–19 világjárvány első hulláma alatt a piaci bizonytalanság és a logisztikai problémák okoztak nehézségeket, majd ezeket hosszabb távon ható változások váltották fel.

Az igazi problémát nem maga a járvány, hanem az azt követő gazdasági és társadalmi változások okozták

– mondta a vezérigazgató. A pandémia utáni időszakot súlyosbította az energiaválság, amely az állattartás és a feldolgozás költségeit jelentősen megemelte, miközben a fogyasztók egyre inkább árérzékenyekké váltak.

A vásárlók ma már nem impulzívan vásárolnak, mint korábban. Tudatosabbak, és jobban figyelnek arra, hogy mit és mennyiért vesznek

– tette hozzá Szabó Ákos. Ez a változás alapvetően átrendezheti a piacot, amelyet a víziszárnyas-ágazat szereplőinek gyorsan le kell követniük.

Padlón az árak és a kereslet – bajban a víziszárnyas ágazat

A kedvezőtlen piaci viszonyokat súlyosbítja a nagyarányú kínai importdömping.

A madárinfluenza folyamatos fenyegetés

Ráadásul a kihívások itt nem érnek véget. A madárinfluenza az egyik legsúlyosabb probléma, amely az ágazatot érinti. Ez a járvány minden évben komoly veszteségeket okoz mind a termelők, mind az exportpiac számára. Az utóbbi öt évben a járványvédelmi beruházások meghatározó részét képezték az ágazat költségvetésének.

Milliárdokat költöttünk higiéniai fejlesztésekre, az állattartó telepek modernizálására és a védelmi rendszerek kiépítésére

– mondta a vezérigazgató. A fejlesztések eredményeként az állattartók nagyobb biztonságban folytathatják tevékenységüket, azonban a járvány teljes kiiktatása továbbra is elérhetetlen cél – ehelyett a megelőzésre kell koncentrálni.

Az állatjólét elvárás és lehetőség egyszerre

A fogyasztói magatartás változásai új kihívásokat és egyben lehetőségeket is jelentenek a víziszárnyas-ágazat számára. Az állatjóléti követelmények iránti kereslet növekedése már nemcsak a nyugat-európai piacokon, hanem Magyarországon is megfigyelhető. Szabó Ákos kiemelte, hogy a Tranzit Csoport az ágazat egyik úttörőjeként vezetett be új állatjóléti tanúsítványokat.

Az állatjólét és a minőség kéz a kézben jár. A fogyasztók most már elvárják, hogy az általuk megvásárolt hús megfeleljen ezeknek az előírásoknak.

Az állatjóléti beruházások mellett a termékek minőségbiztosítására is nagy hangsúlyt fektetnek. Az egész vertikumot átfogó ellenőrzési rendszer biztosítja, hogy a vásárlók megbízható és kiváló minőségű termékeket kapjanak. A Tranzit Csoport innovációs tevékenysége nem csupán a termékek minőségére, hanem a fenntarthatóságra is kiterjed. Az energiahatékonysági beruházások, a megújuló energiaforrások használata és az állati melléktermékek újrahasznosítása mind a fenntartható működés alapját képezik. Kijelentette:

A fenntarthatóság ma már nemcsak egy lehetőség, hanem elvárás. Azok a vállalatok, amelyek nem tesznek eleget ezeknek a követelményeknek, hosszú távon nem lesznek versenyképesek.

Kemény drágulás jön: kilőhet a csirke ára

Egymás után csatlakoznak a vállalatok az új állatjóléti szabványhoz, 2026-tól új világ jön.

Jót akarnak olcsón

A magyar víziszárnyas-termelés erőssége a prémium kategóriás termékekben rejlik, azonban a piaci kereslet egyre inkább kétpólusúvá válik. Egyrészt továbbra is jelentős igény mutatkozik a minőségi termékekre, másrészt az árérzékeny vásárlók a megfizethetőbb kategóriákat részesítik előnyben.

Nagyon leegyszerűsítve: ma már nem elég jó minőséget kínálni, azt versenyképes áron kell elérhetővé tenni

– mondta Szabó Ákos. Az ágazat előtt álló egyik legnagyobb kihívás az, hogy mindkét fogyasztói csoport igényeit kielégítsék anélkül, hogy ez a minőség rovására menne. A változó fogyasztói szokásokhoz való alkalmazkodás érdekében a vállalatok folyamatosan mérik a piaci igényeket. Szabó Ákos hangsúlyozta: „Folyamatosan vásároljuk a piaci információkat, hogy minél gyorsabban reagálhassunk a változásokra.” Ez magában foglalja a termékek összetételének és minőségének javítását, valamint az egészségességre való fókuszálást.

Az ágazat jövője nagyrészt az innovációtól, a járványvédelemtől és az állatjóléti sztenderdek betartásától függ. Szabó szerint azonban a legnagyobb kihívás továbbra is az lesz, hogy a minőségi termékek iránti kereslet és a fogyasztói tudatosság növekedése mellett is megőrizzék gazdasági stabilitásukat.

A jó időkben készülni kell a gyenge évekre

Szabó Ákos szerint ugyanakkor a jelenlegi helyzet komoly problémákat vet fel az ágazatban, amelyek nem kezelhetők, ha valaki nem készült fel kellőképpen a korábbi, jónak mondható években. A Tranzit Csoport filozófiája a hosszú távú stabilitásra és fenntarthatóságra épül, amelynek alapja a válságokra való előzetes felkészülés. Az elmúlt években a sikeres időszakokban is hangsúlyozták a tartalékképzés fontosságát, felismerve, hogy a gazdasági ciklusok elkerülhetetlenül hoznak nehezebb időszakokat. A vezérigazgató szerint ráadásul ezt a felkészülést komolyan kellett venni, mert a korábbi jó körülmények után mára gyökeresen megváltoztak a feltételek. Mint fogalmazott:

Az ágazat jelenleg artériás vérzéstől szenved, erre pedig nem jó megoldás a sebtapasz.

Szabó Ákos ennek ellenére optimistán tekint a következő évekre. Szerinte a válságok nemcsak kihívásokat, hanem lehetőségeket is teremtenek a cég számára, hiszen ilyenkor felszínre kerülnek azok a problémák, amelyeket nyugodtabb időszakokban nem mindig vesznek észre. Ezek megoldása révén a vállalat megerősödve kerülhet ki a nehézségekből, és növelheti versenyképességét a nemzetközi piacokon. A cég ennek érdekében következetesen alkalmazkodik a piaci helyzethez, például túltermelés esetén csökkenti a következő időszak volumenét, így elkerülve az árak drasztikus csökkenését és a piac összeomlását. Ez a stratégia segíti az egyensúly helyreállítását.