agrarszektor.hu • 2024. december 3. 11:33
2024 első három negyedévében a magyar vágóhidakon vegyes képet mutatnak az állatfeldolgozások terén. A szarvasmarhavágások 7,5 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest, míg a sertések feldolgozása 6,9 százalékkal, a baromfié pedig 8,8 százalékkal emelkedett, különösen a kacsák esetében, ahol 44 százalékos növekedést regisztráltak. A juhfeldolgozás viszont 6 százalékos visszaesést mutatott. Az exportpiacokon a bárány és a sertéshús iránti kereslet növekedett, ugyanakkor a madárinfluenza újabb hullámai korlátozásokat eredményeztek a baromfi-kereskedelemben, különösen a Közel-Kelet és Ázsia irányában. Az állattenyésztési ágazat számára a fogyasztás növelése, az exportpiacok bővítése és a járványkezelési stratégiák továbbra is kulcsfontosságúak.
2024 első három negyedévében a magyarországi vágóhidakon 61,5 ezer szarvasmarhát dolgoztak fel, ami 7,5 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ezzel szemben a sertések száma növekedett: 3 millió 507 ezer egyedet vágtak le, ami 6,9 százalékkal, azaz 229 ezerrel több, mint 2023 január-szeptemberében. A baromfi esetében is jelentős növekedést regisztráltak: 2024 első három negyedévében összesen 180 millió darab került a vágóhidakra, ami 8,8 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának adatait. Az ebben az időszakban feldolgozott baromfik összes élősúlya 549,5 ezer tonna volt, míg tisztított, bontott súlyuk 411,5 ezer tonnát tett ki - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb jelentéséből.
2024 első három negyedévében a magyar vágóhidak összesen mintegy 332 ezer tonna sertéshúst és több mint 411 ezer tonna baromfihúst állítottak elő (a sertéshús hasított súlyban, a baromfi vágott, tisztított súlyban értendő). Az állatok darabszámát tekintve az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,5 százalékkal kevesebb szarvasmarhát, ugyanakkor 7 százalékkal több sertést és 8,8 százalékkal több baromfit dolgoztak fel. A baromfifélék között a pulykák vágása enyhén, 1 százalékkal nőtt, míg a kacsáké jelentős, 44 százalékos bővülést mutatott. Ezzel szemben a libák feldolgozása 15 százalékkal visszaesett az időszak során.
Baromfivágás Magyarországon 2024-ben
2024 első három negyedévében Magyarországon 180 millió baromfit vágtak le, ami 8,8 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az összes levágott baromfi élősúlya 549,5 ezer tonnát tett ki, míg tisztított, bontott súlyuk 411,5 ezer tonnára rúgott. A feldolgozott baromfik 82 százalékát a csirkék adták: 147,6 millió darabot vágtak le, amely 5,2 százalékos emelkedés 2023 január–szeptemberéhez képest. A kacsák száma kiemelkedő, 44 százalékos növekedéssel elérte a 24,2 millió darabot, míg a libák esetében 14,8 százalékos visszaesést regisztráltak, mindössze 2,2 millió darabot dolgoztak fel. A pulykák száma enyhén nőtt, 1,1 százalékos bővüléssel 3,8 millió darabot ért el. A baromfivágásokon belül a kacsák 13 százalékos, a pulykák pedig 2 százalékos arányt képviseltek.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a tyúkfélék magyarországi állománya 2024. június 1-jén elérte a 32,3 milliót, ami 3,1 százalékos, azaz 962 ezer darabos növekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest. Az Eurostat adatai alapján, ha Törökországot és az Egyesült Királyságot nem vesszük figyelembe, az európai országok közül Lengyelország végzett az élen több mint 865 millió csirke levágásával 2024 január–augusztus között. Ezt követte Franciaország és Spanyolország. A brexit előtti időszak adatai szerint az Egyesült Királyság rendszeresen a dobogós helyek valamelyikét foglalta el.
Problémát jelent a madárinfluenza
Ahogy korábban az Agrárszektor megírta, 2024 szeptemberében újra felütötte fejét a magas patogenitású H5N1 madárinfluenza Magyarországon, és november közepére szinte az egész ország területén kimutatták a vírust. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatai szerint október 1. óta több mint 150 madárinfluenza-kitörést regisztráltak. A járvány az elmúlt évekhez képest jelentősen nagyobb területi kiterjedésű, és olyan régiókat is érint, ahol korábban nem fordult elő. A fertőzött telepeken az érintett állományokat azonnal felszámolták, valamint a szakemberek 3 km sugarú védőkörzeteket és megfigyelési zónákat jelöltek ki a további terjedés megelőzése érdekében.
A vírus gyors terjedése komoly figyelmeztetés az állattartók számára, hogy az érintett és a még mentes területeken egyaránt fokozott óvatosságot tanúsítsanak.
Magyarországon a magas patogenitású madárinfluenza miatt számos ország szigorú korlátozásokat vezetett be a magyar baromfi és baromfitermékek importjára. Többek között Dél-Korea, Kína, Kuvait, Marokkó, Omán és Szaúd-Arábia az ország teljes területéről származó baromfi és termékeinek behozatalát tiltotta meg, kivéve a hőkezelt árukat. Emellett egyes országok, például az Egyesült Királyság, Japán, Hongkong, Vietnám és Kanada csak bizonyos magyar régiókra vagy megyékre korlátozták az importot. Az USA és más nemzetek is hasonló lépéseket tettek, kiterjesztve a tiltást egyes EU-tagállamokra is, tovább súlyosbítva a helyzetet.
Csökkentek a marhavágások
2024 első három negyedévében Magyarországon 61,5 ezer szarvasmarhát vágtak le, ami 7,5 százalékos visszaesést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az állatok élősúlya 31 ezer tonna, a hasított súlya pedig 16 ezer tonna volt, ami 8,3 és 7,7 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi adatok. Havonta átlagosan 3400 tonna élősúlyú marhát dolgoztak fel, a csúcsérték áprilisban meghaladta a 4100 tonnát. A levágott állatok 62 százaléka tehén, 20 százaléka bika volt, miközben a tehenek és üszők vágása jelentős mértékben csökkent, a bikáké pedig enyhén nőtt.
A KSH adatai szerint 2024 első nyolc hónapjában Magyarország 44 ezer tonnát meghaladó élő szarvasmarhát exportált, miközben több mint 16 ezer tonnát importált. Az export volumene 1,4 százalékkal emelkedett, az import pedig 11 százalékos növekedést mutatott a 2023-as adatokhoz képest. A kivitel legnagyobb része Koszovóba, Horvátországba és Ausztriába irányult, e három ország a teljes export 56 százalékát fedte le. Az import főként Dániából, Németországból és Szlovákiából érkezett, ezek az országok a behozatal közel 46 százalékát biztosították. A KSH adatai alapján 2024. június 1-jén Magyarországon a szarvasmarha-állomány összlétszáma 863,7 ezer darabot tett ki. Ez 11 ezer darabbal kevesebb, mint 2023 júniusában, ugyanakkor 2023 decemberéhez képest enyhe, 1,6 ezres növekedés figyelhető meg. A tehenek száma ezen a napon 406,6 ezer volt, ami éves szinten 4 százalékos csökkenést jelent, azaz 16 700-zal kevesebb tehén volt, mint egy évvel korábban.
Nőtt a sertésvágások száma
2024 első három negyedévében a magyarországi vágóhidakon 3 millió 507 ezer sertést vágtak le, ami 6,9 százalékos, azaz 229 ezer darabos növekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest. A levágott állatok élősúlya összesen 412 ezer tonnát, hasított súlya pedig 332 ezer tonnát tett ki, mindkét érték 8,1 százalékkal haladta meg a 2023-as bázisidőszakot. Havonta átlagosan közel 46 ezer tonna élősúlyú sertés került a vágóhidakra, a csúcsot pedig április és május hozta, amikor a havi mennyiség meghaladta a 48 ezer tonnát. Az anyakocák vágása is emelkedett: a 2023-as 42 ezerről 45 ezer darabra nőtt, ami 7,6 százalékos bővülést jelent.
Kétszeres import az élősertés-exporthoz képest
Az élő sertés exportja jelentős, közel 23 százalékos növekedést mutatott, míg az import volumene változatlan maradt 2024 első nyolc hónapjában. Az export 23 ezer, az import pedig 47 ezer tonnát tett ki, így a behozatal volumene kétszerese volt a kivitelének. A legtöbb élő sertés Szlovákiából, Horvátországból és Németországból érkezett, míg az export fő célországai Románia, Ausztria és Albánia voltak. A sertésállomány június 1-jén elérte a 2,75 millió darabot, ami 7,8 százalékkal, azaz 200 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit, míg a 2023 decemberi szintet 137 ezerrel múlta felül. Az anyakocák száma 2024 júniusára 162,4 ezerre nőtt, ami 9,1 százalékos, 13,6 ezres emelkedést jelentett az előző évhez képest.
Sertésben is kimutatták a madárinfluenzát
Korábban lapunk megírta, hogy október végén az Egyesült Államokban először mutatták ki a madárinfluenza jelenlétét egy sertésben, az érintett oregoni farmot pedig azonnal karantén alá helyezték. Az USDA szerint az eset nem jelent közvetlen veszélyt a sertéshúsellátásra, és a madárinfluenza emberre gyakorolt kockázata továbbra is alacsony. A vírus terjedésének megakadályozása érdekében a farm állatait, köztük a sertéseket és a baromfikat is levágták, miközben a terjedés eredetét további vizsgálatokkal kutatják.
Kevesebb juh állomány van
2024 első három negyedévében a magyarországi vágóhidakon 33,2 ezer juhot vágtak le, ami több mint 6 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az anyajuhok vágása meghaladta az 5300 darabot, összesen 257 tonna élősúlyban. A KSH adatai szerint 2024. június 1-jén a juhállomány 918,7 ezer darab volt, ami 3,7 ezerrel (–0,4 százalékkal) kevesebb, mint egy évvel korábban. Az anyajuhok száma 698 ezer volt ugyanezen időpontban, ami gyakorlatilag megegyezett az előző évivel.
A magyar juhtenyésztés jelenleg kihívásokkal és lehetőségekkel egyaránt szembesül. Az ágazat továbbra is csökkenő állományokat mutat, bár némi stabilizáció és növekedés is tapasztalható bizonyos területeken. A bárányexport diverzifikálódott: az olasz piac mellett új exportkapcsolatok alakultak ki Franciaországgal, Németországgal és a Közel-Kelettel, ami segített megszüntetni a szezonalitást és fokozta a keresletet az év során. Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, ezzel szemben a hazai bárányhús-fogyasztás továbbra is rendkívül alacsony, messze elmarad az európai átlagtól, ami akadályozza a belső piac fejlődését.