Milyen szarvasmarha fajtákat tartanak manapság hazánkban, mennyire jelentős a holstein-fríz fajta, és mi a helyzet a magyar szürkemarhával?

A mai fajtaszerkezet kialakulása mintegy ötvenéves múltra tekint vissza. 1972-ben a kormány elrendelte az ágazat szakosítását, vagyis azt, hogy külön kell választani a tej- és hústermelést. Addig a kettőshasznú magyartarka volt az egyeduralkodó fajta hazánkban, amelynek termelése országos átlagban elmaradt a tej-, és a hústermelésre nemesített egyhasznú fajtákétól. A magyartarka a svájci szimentáli fajta magyar szürkemarhával történő fajtaátalakító keresztezésével jött létre a XIX. század második felében és közel egy évszázadon keresztül volt a hazai szarvasmarha ágazat meghatározó fajtája. Az ötven évvel ezelőtti szakosítás eredményeképpen a magyartarka állomány jelentős részét átkeresztezték holstein-frízzel vagy francia és brit húsmarha fajtákkal.

Ma a kép meglehetősen színes, hiszen 11 tenyésztőegyesület keretei között összesen 18 szarvasmarhafajtát tenyésztenek hazánkban. Ezek között tejtermelésben egyeduralkodónak mondható a holstein-fríz, míg a húshasznú fajták között sorrendben a limousin, a magyartarka, a charolais és az angus létszáma meghatározó. A magyartarka összlétszámban a második a holstein-fríz után, de a fejt (kettőshasznú) és a nem fejt (húshasznú) populációt külön számoljuk. Viszonylag jelentős létszáma van még a blonde d'Aquitaine és a hereford fajtáknak. A magyar szürkemarhát elsősorban génmegőrzési céllal tenyésztjük. Létszáma az elmúlt 25 évben örvendetesen emelkedett és mára a 6. legnagyobb állománnyal rendelkezik a szarvarmarhafajták között.

Nagy siker

A holstein-fríz szarvasmarha tenyésztése Magyarországon kiemelkedő sikertörténet, a magyar fajtatiszta populáció a világ élvonalába tartozik. Már az elejétől kezdve, tehát az 1970-es évektől nagyon tudatosan és kiváló szakemberek keze alatt folyt a fajta tenyésztése hazánkban. Az elmúlt 20 évben a holstein-fríz állományunk tejtermelési mutatói igen látványosan emelkedtek. A Hungenom program néven 2017-től bevezetett genomvizsgálatokon alapuló tenyészértékbecslésnek köszönhetően a hazai holstein-fríz populáció genetikai előrehaladását a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete még gyorsabb fokozatra kapcsolta. Az egyesület ügyvezető igazgatója, tenyésztésvezetője és vezető küllemi bírálója a holstein-fríz világ szakmai elitjéhez tartoznak, nemzetközi szinten ismertek és elismertek. Hozzánk jönnek tanulni olyan távoli országokból is, mint Kazahsztán, akik a nemzetközi mezőny tanulmányozása után a magyar tenyésztési program mellett tették le voksukat és a mi rendszerünket átvéve szeretnék a tejtermelésüket felfuttatni.

Ha számokkal is szeretnénk bemutatni az elmúlt két évtized hihetetlen fejlődését, akkor ez úgy néz ki, hogy míg 2001-ben a hazai holstein-fríz populáció tejtermelése 7380 kg volt, 3,73% zsír és 3,26% fehérje mellett, addig 2023-ban ezek a számok: 10 850 kg, 3,84% és 3,38%. Egy holstein-fríz tehénnel ma másfélszer annyi tejet tudunk termelni mint 25 éve.

A magyar holstein-fríz állomány egyik érzékeny pontja, hogy az állatokat viszonylag gyorsan selejtezik, vagyis rövid ideig maradnak termelésben – átlagosan mindössze 2,2 tejtermelési cikluson keresztül. Ez viszonylag alacsonynak számít, más országokban ez az érték inkább 2,3-2,7 ciklus között mozog, ami hosszabb élettartamot jelent. A rövid hasznos élettartam miatt a teheneknek az első két laktációban kell annyi tejet termelniük, amiből a rájuk addig költött költség megtérüljön. Magyarországon jelenleg azon dolgoznak, hogy a tehenek átlagos élettartama legalább 2,5-2,6 laktációra növekedjen, ami javítaná a tejtermelés jövedelmezőségét.

Kiderült a csúf igazság: ezért drágák a tejtermékek a magyar boltokban

Az elmúlt évben a tejtermékek, különösen a vaj ára jelentősen meghaladta az általános inflációt.

Az elmúlt évtizedekben a tejtermelés növelése volt a fő cél, de ma már egyre többet hallani a fenntarthatóság és az állatjólét fontosságáról. Hogyan változtak a tejtermelési prioritások, és milyen hatása van ennek a gazdálkodásra?

Korábban a tejtermelés maximalizálása volt az elsődleges cél, minden más szempont ennek volt alárendelve. Mára azonban a gazdaságosság mellett a fenntarthatóság is előtérbe került, mondhatom szerencsére, hiszen minden fronton arra kell törekednünk, hogy csökkentsük a környezetterhelésünket és figyelmet kell fordítani az állatjólétre is. Ha kizárólag a termelési mutatók növelésére koncentrálunk, az egyrészt hosszabb távon fenntarthatatlan, másrészt az egyoldalú szelekció az állatok egészségét is veszélyezteti, például szaporodási vagy lábproblémákhoz vezethet. A modern tenyésztési módszerek, mint a genomvizsgálat, az állat életének egészen korai szakaszában segítenek előre jelezni a várható termelési szintet és kapacitást, továbbá segítségükkel kiszűrhetők örökletes betegségek, illetve terheltségek. A holstein-fríz tenyésztésben ez már több mint 15 éve bevett gyakorlat, és lehetővé teszi, hogy csak a legígéretesebb üszőket tartsák tenyésztésben. Korábban egy bika tenyészértékét leghamarabb 4-5 év után lehetett megállapítani, hiszen ki kellett várni az ivadékok termelési eredményeit.

A genomvizsgálaton alapuló szelekció nemcsak költséghatékonyabbá teszi a tejtermelést, hanem hozzájárul egy egészségesebb, hosszabb élettartamú állomány kialakításához is.

Milyen szerepet játszik ma a magyar szürke szarvasmarha a hazai állattenyésztésben?

A magyar szürke védett őshonos fajtánk, amelyet a magyar Országgyűlés 2003-ban Nemzeti Kinccsé nyilvánított, 2015-ben pedig felvett a Hungarikumok sorába. Büszkék lehetünk a fajta történelmi szerepére, mivel évszázadokon keresztül az ország export bevételéből komoly részt hasított ki magának. A szürkemarha húsa messze földön keresett volt. A fajta hegemóniáját a magyartarka törte meg a XIX. század derekán. Az 1960-as években majdnem a központi irányítás áldozatává vált, amikor megtiltották a magyar szürke tenyészbikával való fedeztetést és bikaelőállítást. A kihalástól az állami akaratnak ellenálló, a fajta iránt elkötelezett emberek mentették meg Bodó Imrével az élen, aki akkoriban a Hortobágyi Állami Gazdaságban dolgozott.

A fő szempont ma a magyar szürke tenyésztésben az, hogy megőrizzük ezt a fajtát az utókornak és nem az, hogy versenyezzen az intenzív termelésre nemesített fajtákkal.

Örvendetes, hogy a fajta tenyésztőegyesülete évek óta komoly erőfeszítést tesz a magyar szürke termékek népszerűsítésére, amihez az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum pénzügyi támogatást nyújt. A magyarszürkét fajtatisztán tenyésztők, akiknél az elsődleges cél a génmegőrzés és a fajtán belüli vonalak fenntartása, a 3 éves vagy idősebb teheneik után támogatást kapnak. Őshonos támogatásra a magyartarka tenyésztők egy része is jogosult, amennyiben tenyészállataik az elit (A) törzskönyvben szerepelnek. A magyar szürke szarvasmarha szerencsére megmenekült a kihalástól, és ma már újabb virágkorát éli.

Lehullt a lepel: így teljesített 2024-ben a magyar szarvasmarha-ágazat

2024-ben a magyar tejhasznú szarvasmarhatenyésztés jelentős fejlődést ért el, megerősítve pozícióját a globális tejtermelés élvonalában.

Mennyire jellemző ma a szarvasmarha fajtákban a tájjelleg?

Tájfajták napjainkban már nem alakulnak ki és azok a különbségek, amik 100 éve még igenis jellemeztek egy-egy tájegységen tartott fajtát, mára nagyrészt eltűntek. A tenyésztés nyitottsága, az áruk szabad áramlása, valamint az egyformává váló tartástechnológiák miatt - különösen az istállózott körülmények között folytatott tejtermelésben - már jó ideje nem elszigetelten folyik egy-egy fajta tenyésztése, ezért nem is alakulnak ki olyan tájfajták, amelyek csak adott tájegységre jellemzőek. Olyan van, hogy egy-egy ország vagy tenyésztőegyesület bizonyos tulajdonságokat (tej- vagy zsír-, vagy fehérje mennyiség, funkcionális tulajdonságok, termékenység, ellenállóképesség, metán kibocsátás stb.) másokhoz képest eltérően súlyoz, a tejfeldolgozók, a piac kívánalmaihoz igazodva, de ezekben is a trend az, hogy csökkennek az ilyen különbségek.

Ezt hívjuk globalizált tenyésztésnek. Más a helyzet a legeltetett állományok esetén, hiszen ezeknél a környezeti hatások sokkal erősebbek, mint az istállózott szarvasmarháknál. Az extenzíven tartott állatoknál az adaptációs képesség fontos eleme a hatékony termelésnek, ezért itt még nagy szerepe van az adott környezethez, tájhoz alkalmazkodásnak.

Hogyan alakul a takarmányozás? A tehenészeteknél napjainkban létkérdés a silókukorica alkalmazása?

A tejelő tehenek takarmányozásában hatalmasat fordult a világ, a takarmányozási szemléletet illetően. A silókukorica és úgy általában a kukorica szerepe Magyarországon egyre inkább visszaszorul a klímaváltozás miatt. Az egyre gyakoribb hőstressz és a csapadékhiány miatt a növény nem tud megfelelően fejlődni és hozama jelentősen elmaradhat attól, amire optimális időjárási körülmények között képes. Ennek következményeként a betakarított kukorica területe (ami akár 10-20 százalékkal is elmaradhat a vetett területtől) az elmúlt években 25-30%-kal csökkent, és kérdéses, hogy ez a tendencia folytatódik-e vagy stabilizálódik.

Szerintem nagyobb esély van a kukorica vetésterületének további csökkenésére mint növekedésére, mert egyre jobban nem éri meg kukoricát termelni olyan területeken, ahol nem lehet öntözni.

Magyarország mezőgazdasági területének mindössze 5%-a (258 ezer hektár) öntözhető, ebből 2023-ban mindössze 154 ezer hektárt öntöztek. Az egyre gyakoribb és súlyosabb július végi, augusztusi aszályok a tejtermelés legfontosabb tömegtakarmány bázisát adó silókukorica termesztést zárójelbe teszik. Helyette felértékelődött az olaszperje szilázs, a korai betakarítású tritikálé, a rozs, a cirok vagy a szudánifű jelentősége. A cirok például a kukoricánál jobban bírja a hőstresszt és nagyobb mennyiségű szárazanyagot biztosít.

Összességében tehát a kukorica jelentősége minden bizonnyal tovább fog csökkenni, és bár még mindig meghatározó takarmánynövény, már nem olyan egyeduralkodó, mint korábban volt.

Nyílnak a pénzcsapok: ennek sok magyar gazda örülhet 2025-től

Megjelent a tejhasznosítású szarvasmarha ágazat állatjóléti támogatásáról szóló kiírás.

Hogyan látja a magyar tejágazat jövőjét a feldolgozóipar fejlődésének tükrében?

Magyarország tejtermelésben önellátó. A magyar tehéntej nemcsak hazánkban népszerű a fehér színe és kellemes ízvilága miatt, de külföldön is. A tejtermék előállításban nagy lemaradásban voltunk még 20 éve, ezért is ömlött be annyi import az országba az uniós csatlakozásunk utáni években. Az elmúlt évtizedben sokat javult a helyzet ezen a téren. Vannak már kiváló magyar sajtok, joghurtok, kefirek, a rögös túrót 2019-ben az EU hagyományos terméknek ismerte el és vette nyilvántartásba, a Túró Rudi pedig örökzöld közkedvelt csemege. A tavaly Portugáliában rendezett sajt világbajnokságon (World Cheese Awards) 47 ország 4786 sajtja közül két, magyartarka tejből készített keménysajt is dobogós helyezést ért el: Németh Balázs (Alpokalja Sajt) ezüstéremmel, Ficsor Árpád (Paraszt Sajt) bronzéremmel tértek haza. Az innovációnak ezen a termékpályán nagy szerepe van, hiszen hatalmas a verseny. A nyerstej fogyasztása hazánkban és a fejlett világban mindenütt csökken, de egyre nagyobb igény van az érlelt sajtokra, a funkcionális és speciális tejtermékekre.

A hazai fogyasztás 2022-ben és 2023-ban a tejtermékek kiugró mértékű drágulása miatt visszaesett, de szerencsére 2024-ben már ismét növekedés volt megfigyelhető. A tejtermelés jövedelmezősége 2022-ben jó, 2023-ban pedig kifejezetten rossz volt. Tavaly már ismét pozitívra fordult a mérleg és remélhetőleg idén a tavalyinál jobb éve lesz a tejtermelőknek.

Ha a termelés és a feldolgozás egymással szorosan együttműködve tud fejlődni és az elmúlt évekre jellemző pozitív irány megmarad, akkor nem lesz probléma a belföldi kereslet kielégítésével, illetve a fenntarthatósággal, mert nekünk állattenyésztőknek nagyon fontos, vagy talán a legfontosabb szempont az, hogy hosszan fenntartható legyen az, amit végzünk és az utánunk jövő generációk is tudjanak egészséges környezetben élni.