agrarszektor.hu • 2025. március 27. 10:29
A keresztény hagyományok és a gasztronómiai szokások miatt a bárányhús különösen kedvelt húsvéti ételnek számít, így nem véletlen, hogy a hazai bárányexport legjelentősebb felvevőpiaca jó ideje Olaszország. Az utóbbi években azonban az európai muszlim közösségek kereslete is megnőtt, így a magyar bárányhús iránt egyre nagyobb az érdeklődés a nyugat-európai országokban is. Idén azonban korántsem volt felhőtlen a húsvét előtti várakozás, a száj- és körömfájás megjelenése ugyanis egy időre magával hozta a bárány exportjának teljes tilalmát is. Hogy ezek után lesz-e idén ízletes bárány a húsvéti asztalon, arról beszélgetünk az Alapvetés podcast új műsorában Holló Mátyással, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség elnökével és Gianni Annoni séffel, étteremtulajdonossal. Az Alapvetés podcast aktuális adását azelőtt rögzítettük, hogy Szlovákiában és a Levélen található marhatelepen új ragadós száj- és körömfájás kitöréseket találtak volna.
Régebben a magyarországi báránypiacot egypólusúnak hívtuk, mert csak Olaszországnak tudtunk állatokat értékesíteni, a maradék bárányt pedig a görög piacra szállítottuk. Ez azonban az európai népesség átrendeződése és kereskedőink hathatós munkája miatt jócskán megváltozott. Ma már nagyon sok muszlim van Európában, akik bárányhúst szeretnének fogyasztani, emellett pedig a Németországba régebben betelepült török vendégmunkások is olyan egzisztenciával rendelkeznek, hogy a prémium termékünket meg tudják vásárolni
– mondta el a báránypiac átrendeződése kapcsán az Alapvetés podcast műsorában Holló Mátyás, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség elnöke. Ez a növekvő kereslet a magyar báránypiacnak kimondottan jót tett, sőt a húsvét és a ramadán időbeli közelsége a nagyobb volumen mellett az egyes kategóriákat tekintve is előnyt jelent a juhtartóknak.
A húsvétkor hagyományosan bárányhúst fogyasztó olaszok ugyanis inkább az intenzív körülmények között tartott, fiatalabb, rózsaszín húsú bárányt keresik, a muszlimok viszont részben az eltérő gasztronómiai hagyományok miatt a nagyobb súlyút állatokat vásárolják szívesen.
Mint azt Gianni Annoni séf, étteremtulajdonos a beszélgetésben megjegyezte, az olaszok által kedveltebb zsenge, rózsaszín bárányhús akár önmagában is kiváló, de rozmaringgal, citrommal és egy kis különleges, Róma környékén igazán elterjedt mentával még jobban meg lehet bolondítani az ízét. Az olasz konyha visszafogottabb fűszerezésétől eltérően viszont a muszlimok teljesen máshogy fogyasztják a bárányhúst: eleve a nagyobb súlyú bárányt keresik, a markánsabb ízt kedvelik, ennek megfelelően pedig erősebb fűszereket is használnak.
Az Alapvetés podcast műsorában arról is szó esett, hogy idén korántsem volt problémamentes a tavaszi időszak. A március 7-én Győr-Moson-Sopron vármegyében felbukkanó ragadós száj- és körömfájás vírus megfékezése érdekében ugyanis teljes exporttilalmat rendeltek el minden élő állatra, ami a juhágazat számára a lehető legrosszabbkor jött.
Minden juhtartó óriási feszültségben és várakozásban volt, imádkoztunk, hogy meg tudjuk úszni ezt a problémát és ne terjedjen tovább. A magyar hatóság körülbelül két hétre tiltotta meg minden élő állat exportját, de mivel nem találtak több betegséget, március 18. éjfél óta már folyhat a szállítás, akár Olaszországba is. Úgy néz ki, hogy ezt a kiesett időszakot be tudjuk pótolni. Legfeljebb többet vagy gyorsabban fordulnak a kamionok, hogy a Magyarországon lévő, húsvéti szezonra előállított 150-180 ezer bárány zökkenőmentesen eljusson a felvevő piacokra
– mondta el a juhágazatot is súlyosan érintő betegség kapcsán Holló Mátyás. Hogy mitől lesz igazán jó minőségű egy bárányhús, hogy mennyi múlik a megfelelő tartástechnológián és milyen további kulináris különbségek figyelhetők meg az olasz és a muszlim országok bárányételei között, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.