MTI • 2025. április 6. 11:03
A magyar állatállomány megvédése a tét a száj- és körömfájás elleni védekezésben, ezért mindent meg kell tenni, hogy meggátoljuk a vírus terjedését – jelentette ki az agrárminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Felállt az állategészségügyi operatív törzs, hogy a védekezéshez a rendészeti, rendvédelmi szervezeteket is integrálva, minden előttük álló akadályt gyorsan leküzdve, miniszteri hatáskörön túlnyúló hatékony intézkedéseket tudjanak biztosítani – jelentette ki a miniszter. Mint fogalmazott:
itt tényleg az a tét, hogy a magyar állatállományt meg tudjuk-e védeni.
A miniszter az operatív törzs feladatairól szólva példaként hozta fel, hogy rendőri erők bevonásával biztosítani kell a telepek védettségét a katasztrófaturizmussal szemben, valamint azért is,
mert előfordult, hogy a fertőzött telepre is bementek éjszaka és ellopták a fertőtlenítőszivattyút.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy minden eszköz, tudás, erő, anyagi forrás rendelkezésre áll a betegség megfékezéséhez, de a vírus a széllel is terjed és a szelet nem tudják befolyásolni, ezért a meteorológiai szolgálat bevonásával modellezik, mely telepekre kell abszolút figyelemmel lenniük, továbbá szorosan együttműködnek a szlovák partnerekkel. Nagy István hangsúlyozta, mindent el kell követni az újabb kitörés megakadályozására.
A miniszter beszámolt arról, hogy két, már mentesített telepen fertőtlenítés zajlik, a két másik telepen, ahol a napokban jelent meg a vírus, folyik a mentesítés és megtörtént a vakcinázás is a lehető legkisebb víruskibocsátás érdekében. A tulajdonosokat emellett segítik naprakész párbeszéddel, információkkal, de feladat az érintett önkormányzatok, a lakosság tájékoztatása is - tette hozzá.
Magyarország szinte minden telepét ellenőrzik, átcsoportosításokról döntöttek, szeretnék, hogy az érintett körzetben minden telepnek saját állatorvosa legyen, ne menjen az állatorvos egyik telepről a másikra, - fogalmazott.
Az agrárminiszter elmondta, fontos, hogy az állattartók együttműködjenek a hatóságokkal, "eltitkolás" esetén szétrobban a betegség, akkor lenne óriási a kár.
A tárcavezető megerősítette: lesz állami kártalanítás, és egy évre felfüggesztik a telepek tulajdonosai hiteleinek tőke- és kamattörlesztését, a munkások fizetését az állam átvállalja az állami bérgarancia terhére - jelezte.
Nagy István arra kérdésre, hogyan befolyásolja a helyzet a magyar állattenyésztés értékesítési pozícióit tekintettel a húsvéti bárányokra, azt válaszolta, a juhágazatot a kiskérődzők pestise sújtotta, és most a ragadós száj- és körömfájás vírusa is fenyegeti, de az előbbit sikerült leküzdeni. Leszögezte:
Magyarország mentessé vált, így a száj- és körömfájás vírussal érintett Győr-Moson-Sopron vármegye és Komárom-Esztergom vármegye három járása kivételével a bárányexport megindulhat. Nagyon fontos, hogy Ausztria átengedje ezeket a kamionokat Szlovéniába és Olaszországba.
A miniszter felhívta a figyelmet a regionalizáció elvére, azaz arra, hogy a ragadós száj- és körömfájás miatt Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegye három járása biztonsági zóna, onnan a kiszállítás csak belföldi vágásra történhet, viszont az ország többi részéről "az exportnak mennie kell", ez Magyarország alapvető érdeke.
A szabály az, hogy fogékony állatot Győr-Moson-Sopron vármegyébe be és át nem lehet szállítani, mert a fertőzést nem akarják sem behozni, sem továbbadni, viszont a területen kívüli részről az állatokat szállíthatják, mert biztonságos - mondta. Kiemelte, Győr-Moson-Sopron vármegye területéről az állatokat kiszállítani csak a legközelebbi vágóhídra, közvetlenül vágás céljából lehet.
Nagy István szólt arról, hogy a szarvasmarha telepek mentesítésén túl a következő legnagyobb feladat a sertéságazat működésének biztosítása, ugyanis a térségben hetente "10 ezer hízó keletkezik", "már 3,5-4 hete nem történnek kiszállítások, ezért ott majdnem 40 ezer állat halmozódott fel".