agrarszektor.hu • 2025. április 21. 12:02
Két súlyos járvány is sújtotta idén a zalai kecskefarmot: először a kiskérődzők pestise, majd a ragadós száj- és körömfájás miatt kerültek karanténba. A hetekig tartó bizonytalanság, a hatóságokkal folytatott küzdelem és a szigorú korlátozások komoly anyagi és lelki terhet jelentettek a gazdáknak - írta meg a HelloVidék.
Habuczki-Bajnóczi Alma, a tilajújhegyi Pitypalatty Háztáji Farm tulajdonosa kemény időszakról számolt be. A zalai dombok között működő családi gazdaság, ahol korábban két diplomás fiatal kezdett új életet a kecsketartás és sajtkészítés jegyében, januártól kezdve folyamatos veszélyhelyzetben működött. Elmondása szerint nagyon kemény telük volt: fent laktak a borospincében, a hegyen, ahol egy szoba, egy kis konyha és egy pottyantós jelentette a komfortot. Reggeltől estig dolgoztak lent a kecskékkel, és estére, mire felértek, a szoba hőmérséklete 10-13 Celsius-fok körül mozgott.
Az év elején még biztatóan indult a szezon, a kecskék jól tejeltek, napi 15 liter tejet adtak. 2025. január 24-én azonban minden megváltozott, amikor megérkezett az első hír a kiskérődzők pestisének megjelenéséről egy közeli zalai telepen. Ahogy Habuczki-Bajnóczi Alma fogalmazott,
mivel 10 kilométeren belül voltam, egy pillanatra tényleg lepergett előttem az egész élet. Tudtam, hogy ez a vírus nemcsak rendkívül ragályos, de a halálozási aránya is elképesztően magas. Egy olyan állománynál, amely először találkozik vele, akár 90%-os pusztulást is okozhat.
A kiskérődzők pestise tavaly júliusban jelent meg Európában, Görögországban, majd Bulgárián át Romániába terjedt. Magyarországra egy romániai szállítmánnyal érkezett, ami miatt végül több mint 3500 állatot kellett levágni. A járvány miatt a zalai farm 50 km-es körzetében megtiltották a takarmánybeszállítást, ami komoly logisztikai problémákat okozott.
Aztán jött a száj- és körömfájás vírus
A gazdaság komoly harcot vívott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) is, akik először nem engedélyezték a tej feldolgozását. Alma kitartó munkával és az EU-s előírásokra hivatkozva végül elérte, hogy rendkívüli ellenőrzés után folytathassák a sajtkészítést. Amikor azonban végre fellélegezhettek volna, - március elején - berobbant az országba a ragadós száj- és körömfájás járványa. A Győr-Moson-Sopron megyei Kisbajcson, egy 1400 szarvasmarhát tartó telepen jelentek meg először a betegség tünetei, majd több környékbeli gazdaságra és Szlovákiára is átterjedt a fertőzés.
A járvány miatt a gazdák ismét szigorú korlátozásokkal szembesültek. A bizonytalanság és a folyamatos stressz mindennapjaik részévé vált, miközben úgy érezték, a rendszer nem támogatja megfelelően a kisebb gazdaságokat. Habuczki-Bajnóczi Alma és párja legnagyobb fájdalma, hogy az álmuk - egy nyitott, állatsimogató farm létrehozása - egyre elérhetetlenebbnek tűnik a járványhelyzet miatt. Az állategészségügyi szabályozás, a bizonytalanná vált támogatási rendszer és az állandó készenléti állapot ellehetetlenítik a hosszú távú tervezést, ráadásul bizonytalanság kezd az egészségükre is rámenni.
A gazdálkodók pályázati lehetőségei is befagytak, az EU-s támogatások nem érkeztek meg, a pályázati kiírásokat elhalasztották. Alma a kecsketartás mellett programozóként is dolgozik, ebből tudja finanszírozni az állattartás költségeit.
Húsvét előtt ismét lecsapott a vírus
Az interjú megjelenése előtti napon, április 17-én érkezett a hír, hogy újabb Győr-Moson-Sopron megyei marhatartó telepen igazolták a száj- és körömfájás jelenlétét. Nagy István agrárminiszter megerősítette a hírt, és közölte, hogy azonnal zár alá helyezték az érintett szarvasmarhatelepet - emlékeztetett a HelloVidék.
A járványnak még nincs vége, a helyzet súlyosságát nehéz eléggé érzékeltetni. Nem véletlenül nevezik a száj- és körömfájást az állattenyésztés atombombájának: hatalmas gazdasági károkat tud okozni, akár nemzetgazdasági szinten is
- hangsúlyozta Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője.
A szakértő szerint a járvány egyik hosszabb távú következménye lehet, hogy a szarvasmarha-, juh- és kecsketelepeken is a jelenleginél jóval szigorúbb járványvédelmi előírásokat vezetnek be. Jelenleg is érvényben van az országos főállatorvos határozata, amely szerint április 28-ig szigorú belépési tilalom van érvényben ezeken a telepeken.
Braunmüller Lajos arra is figyelmeztetett, hogy a nagyközönségnek is komolyan kell vennie a szabályozásokat. Mint fogalmazott, ez a járvány egyébként sok szempontból váratlanul érkezett, hasonlóan ahhoz, ahogy a Covid-19 robbant be annak idején. Magyarországon utoljára 1973-ban volt száj- és körömfájás-járvány, senki sem számított arra, hogy több mint 50 év után újra megjelenik - tette hozzá a főszerkesztő.