Kötetlen háttérbeszélgetést és tájékoztatást tartott a ragadós száj- és körömfájás járvány hazai helyzetét illetően az Agrárminisztérium és a Nébih, amelynek egyik célja az volt, hogy a magyarok megértsék az eddig hozott intézkedéseket és a most zajló folyamatokat. Az agrárminiszter elmondta, hogy rendkívüli módon megnehezíti a döntéshozók, hatóságok és szakértők helyzetét, hogy a társadalom egy része kamunak tartja a járványt. Szintén problémát jelent, hogy sokan szentül meg vannak győződve arról, hogy ez egy mesterséges folyamat, amivel a rovar- meg műhúsfogyasztást készítik elő a döntéshozók. Nagy István szerint elképesztő, amilyen társadalmi ellenállás van a járványhelyzettel kapcsolatban.

Értetlenül állunk a helyzet előtt, miközben óriási gazdasági kárral fenyegető betegségről van szó, ami miatt Angliában és Amerikában több millió szarvasmarhát kellett már leölni. Fontos, hogy mindenki megértse, hogy ez a vírus valós, létező és nagyon veszélyes

- mondta el Nagy István

Nagy István beszélt arról is, hogy a védekezés részeként az érintett telepeken nem az egészséges állatokat ölik le, hanem a tünetmentes hordozókat. Ez utóbbiakban már benne van a vírus, csak még nem produkál tüneteket. Ha van egy tünetet is mutató állat, akkor ott már az egész állományban jelen van a vírus, és az állomány valamennyi egyede hordozónak számít - mondta el a tárcavezető, hozzátéve, hogy azért nem lehet karantént elrendelni, mert ezzel csak a vírus kibocsátási időszakot növelik, ami katasztrófát fog okozni. A járvány a becslések szerint mostanáig több 10 milliárd forint kárt okozott már az ágazatban.

Arra a kérdésre, hogy mit kívánnak kezdeni a lakossági tiltakozással az elföldelés ügyében, Nagy István elmondta, hogy el kell fogadniuk és természetesnek kell tartaniuk azt, hogy senki se örül annak, hogy a településük közelében földelnek el leölt állatokat. A tárcavezető szerint az emberek pillanatnyi haragja az ára a védekezésnek, arról azonban minden alkalommal biztosítani kell a lakosságot, hogy rájuk nézve semmiféle veszélyt nem jelent az állatok elföldelése.

Miért nem tudunk úgy védekezni, mint '73-ban?

Az agrárminiszter beszélt arról is, hogy 1973-as száj- és körömfájás járvány abban különbözött a mostanitól, hogy akkor még nem a nagyüzemi állattartás volt jellemző Magyarországra, és meg tudták oldani az izolációt. Próbálták kezelni az érintett állományokat, és voltak olyan állatok, amelyek túlélték a vírust. Fontos azonban tudni, hogy az ilyen állatokban is benne maradt a vírus, nem volt mentes az állomány. Most viszont a teljes európai állatállomány mentes volt a vírustól. Ezért ha most zárnának egy állományt, a túlélő "immunis" állatokat nem lehetne többé mentes állatokkal összezárni, mert megfertőznék őket.

Mi a helyzet a vakcinázással?

Arra a kérdésre, hogy miért nem fejlesztettek ki vakcinát a betegség ellen, Nagy István elmondta, hogy azért, mert ezzel vírust juttatnának be az állatba, amivel máris belekerülne a vírus. Csak akkor lehetne vakcinázni, ha az egész világban ezt tennék. A tárcavezető levelet írt valamennyi európai agrárminiszternek és az állategészségügyi uniós biztosnak is, mivel jelenleg nem csak a száj- és körömfájás okoz gondokat az ágazatban, hanem az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza. Jelenleg a világon mindenhol a mentes állatállományok státusza élvez prioritást, így ha valaki vakcináz, akkor a többiek már nem veszik meg tőle a termékeket. Nagy István szerint ideje lenne erről elkezdeni egy párbeszédet.

Az agrárminiszter beszélt arról is, hogy 50 éve nem volt jelentősebb szarvasmarha-megbetegedés Európában. Nem alakult ki a félelem és óvatosság az állattartók részéről. Nem gondolkodtak benne, hogy a körmözők, inszeminátorok, állatorvosok egyik telepről mennek a másikra, vagy hogy a takarmányokat különböző előállítóktól vásárolják: és ezek mind-mind potenciális vírushordozók. Dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke pedig elmondta, hogy a vírus az emberre kevésbé veszélyes, viszont ragályfogónként hordozója lesz annak. A levéli telepre is egy szlovák állatorvos vitte be a vírust, majd vitte tovább.

Hogyan növelhetik a védekezést?

Nagy István elmondta, hogy egy olyan pályázatot hirdetnek meg, amely a járvány elleni védekezés, és az állatok (szarvasmarha, kecske, juh) higiéniájának fokozásához vezet. Erre az ország valamennyi állattartó telepe pályázhat majd. Májusban már be lehet adni, június-júliusban már várhatóan el is fogják bírálni. A támogatási intenzitás 70%-os lesz, a keretösszegről Nagy István még nem nyilatkozott, mint mondta, az igényekhez szeretné szabni a megítélhető összegeket.

A baromfinál és sertésnél már megtörténtek a magas szintű higiéniai és állategészségügyi fejlesztések, de a szarvasmarháknál eddig nem kellett ilyen fejlesztéseket meghozni

- tette hozzá a tárcavezető.

A kártalanításban nem csak a tenyészállatok, takarmányozás, munkások bére és a fertőtlenítés költségei vannak benne, hanem az érintett telep járványvédelmi szintjének növelése is. A cél, hogy az érintett telepeken egy éven belül meg tudjon kezdődni az új telepítés, és 3 éven belül elérjék azt az állatállományt, ahol a járványkitörés előtt álltak. Ehhez szeretnének olyan forrást biztosítani, ami a járványvédelmi szintet emeli a telepeken.

Állatorvostudományi Egyetemmel közösen azt a döntést hozták, hogy a koncetrálódó állatsűrűség miatt újra szükség van olyan technikusra, aki a járványvédelmi intézkedéseket betartatja, járványügyi ellenlépéseket megteszi. Ezzel kapcsolatban zajlik az egyeztetés a gazdákkal, amit egyelőre nem kötelezően vezetnék be, hanem erősen ajánlott lenne ilyen szakembert alkalmaznia az állattartó telepeknek. Ilyen szakemberekre egyébként az élelmiszer-feldolgozás és -higiénia területén is szükség lesz.

Nagy István elmondta, hogy fontos, hogy a lakosság megértse, hogy járvány van, krízishelyzet van, és ennek megfékezése érdekében szigorú lépéseket kell tenni. Mint mondta, európai uniós szabály, hogy csak abból a megyéből nem lehet állatot, állati terméket szállítani, amelyik a fertőzéssel érintett. Az érintetlen megyékből viszont lehet, bár ezt az elvet a tagállamok szeretik megszegni.

Miért kellett Rábapordányban az érintett sertésállományt leölni?

Nagy István kiemelte, hogy jelenleg csak a szarvasmarhában van jelen a száj- és körömfájás. Rábapordányban egy kerítés választotta el a szarvasmarhákat a sertésektől. És csaknem 10 ezer sertés volt ott. A probléma ezzel az volt, hogy a sertés sokkal kevésbé mutatja a tüneteket, viszont durvábban üríti azt, mint a szarvasmarha. Az érintett sertésállomány leölése a megelőzést és az uniós tagállamok megnyugtatását szolgálta. Dr. Nemes Imre kérdésre elmondta, hogy a vírus az emberre kevésbé veszélyes, viszont ragályfogónként hordozója lesz annak.

A 10 km-es megfigyelési zónánál kérdés, hogy hova vihetik a sertéseket. A kiskereskedelem nem fogadja az érintett körzetből érkező állatokat, állati termékeket. Egy vágóhíd se fogadja ezeket, mivel ha megteszi, onnantól tőle se vesz meg senki a feldolgozott termékeket. A 10 km-es zónán kívülről lehet szállítani az üzletekbe friss húst és hőkezelt húst. Viszont a friss húsnál jelölni kell, hogy ez egy ilyen zónából érkezett. Emiatt a termelők kezdenek aggódni, hogy mi lesz a termeléssel és az értékesítéssel.

Hogyan tovább?

Nagy István beszélt arról is, hogy Magyarország viszonossági intézkedéseket tervez bevezetni minden olyan országgal szemben, amelyek hazánk ellen korlátozásokat vezettek be. Sajnos ezek közül sok az EU-n kívüli, harmadik ország. Fontos feladat továbbá a sertéstermelők helyzetének megoldása, exportpiaci pozíció helyreállítása és a magyar lakosságnak a hazai sertéshús fogyasztására való ösztönzése. A biztonságos megyékből is nehezebben megy az értékesítés, és van egy feltorlódás a piacon. Ezzel kapcsolatban Dr. Nemes Imre hozzátette, a magyar boltokba kerülő élelmiszerek teljesen biztonságosak és bátran fogyaszthatóak.

Nagy István beszélt arról is, hogy a vírus lappangási ideje 14-21 nap. Most van az az időszak, amikor mindenkinek nagyon kell figyelnie rá, hogy ne terjedjen tovább a fertőzés.

A tárcavezető elmondta, hogy továbbra is folyik a járványügyi vizsgálat. Egyelőre még nem tudják megmondani, hogy hogyan került Magyarországra ez a vírus. Nagy István közölte, hogy bár a vírus pakisztáni eredetű, és a kisbajcsi telepen dolgoznak pakisztániak, de ők már két éve nem jártak otthon, csomagot se kaptak hazulról. Nagyon reméli, hogy mire leküzdik a járványt, magyarázatot kapnak arra, hogy hogyan érkezett be a vírus az országba.

Az Agrárszektor azon kérdésére, hogy meghosszabbodhat-e az állattartó telepekre elrendelt belépési tilalom április 28-a után is, Dr. Nemes Imre emlékeztetett, hogy az elmúlt héten nem történt új járványkitörés. Ha ez így marad - jelezte a szakember, akkor tartható lesz az április végi dátum.