A nemzetközi szőlészeti és borászati szervezet (OIV) főigazgatója, Federico Castellucci november 9-én tartotta a szervezet szokásos éves sajtótájékoztatóját a világ idei szőlő- és borterméséről, valamint a várható piaci kilátásokról - olvasható a Vidékfejlesztési Minisztérium Külhoni Hírlevelében.

Hatásos volt a kivágási támogatás

A három évig igénybe vehető kivágási támogatásnak "köszönhetően" a tavalyi 160 ezer hektár után az idén 108 ezer hektárra kértek támogatást a gazdálkodók, aminek felére ezt jóvá is hagyták. 2010-ben Spanyolországban 30 ezer, Olaszországban 10,8 ezer, Franciaországban 7,5 ezer, Magyarországon 2,1 ezer, Portugáliában 1,3 ezer hektárral lett kevesebb a szőlőterület. Az adatok ismeretében az OIV arra számít, hogy az EU 27 tagállamának szőlőterülete az idei évben 60-70 ezer hektárral csökken - ami bizonyos szempontból csökkenő tendenciát jelent az egy évvel korábbi 94 ezer hektárhoz képest. Az uniós szőlőterület így a 2009. évi 3,703 millió hektárról 3,64 millióra csökken 2010-ben.

Kína egyre csak telepít

Az USA, Argentína és Chile szőlőterületei tovább nőttek, bár csökkenő ütemben, ugyanakkor Ausztrália, Új-Zéland és Dél-Afrika esetében csökkenés tapasztalható. A kínai telepítések továbbra is nagyon intenzívek, egyre inkább fejlődik India szőlőtermesztése, míg a török szőlők területe csökkent.

Mindent egybevéve az OIV adatai alapján a világ összes szőlővel beültetett területe 2008-2009-ben 90 ezer hektárral csökkent, ami gyakorlatilag megegyezik az EU27 adatával, azaz a világban máshol bekövetkezett változások nagyjából kiegyenlítették egymást.

Az idei termés sem bíztat sok jóval

Ami a megtermelt bor mennyiségét illeti, a 2005. és 2006. évi jó termés után négy egymást követő évben viszonylag gyenge eredményeket könyvelhettek el a borászok. Olaszországban 2009-ben 11%-kal, Németországban 5, Franciaországban 2%-kal került kevesebb bor a hordókba, az európai nagy bortermelők közül csak Spanyolországban volt stabil a hozam.

Hasonló visszaesés volt tapasztalható Magyarországon, Romániában és Ausztriában is. Az idei termés sem biztat sok jóval: a becslések szerint 2010-ben újra gyenge évet zárnak az uniós borászok, 2009-hez képest 6%-kal kevesebb bort készítenek.

Az USA, a déli félteke és Svájc borászai az idei év mintegy 1 millió hektoliteres visszaesést mutat 2009-hez képest. Ebben elsődlegesen a 10% körüli amerikai és svájci csökkenésnek van szerepe, míg Argentína bortermelése egyharmadával volt magasabb, mint egy évvel korábban.

A világ egészét tekintve elmondható, hogy a 2009/2010-es szezonban 2,4-5,6% közötti visszaeséssel lehet számolni, a középérték -4%-ra tehető - a 2007-es 257,1 Mhl után a mostani 259,2 Mhl az elmúlt évtized második legrosszabb eredménye. Ez összességében azt eredményezi, hogy a világ borkészletei csökkennek, ami bizonyos esetekben némi árnövekedést is eredményezhet.

Többet, vagy kevesebbet iszunk?

A'90-es évek második fele óta enyhe növekedés tapasztalható világ összes borfogyasztásában, ami a 2007-es csúcs után csökkenő tendenciát vett, elsősorban a gazdasági krízis miatt. Az adatok elemzésével két lehetséges forgatókönyv állítható föl: a hosszú távú, másfél évtizedes tendenciát alapul véve a fogyasztás emelkedésével kalkulál, és azt 2010-re 247,6 Mhl-re teszi (ami mintegy 13 Mhl-rel alacsonyabb, mint a termés). A további csökkenést vizionál az idei évre, miszerint 232 Mhl-re lehet számítani. Az ipari célú borfölhasználást (brandy, konyak, ecet, vermouth) is figyelembe véve az eltérés igen széles sávban, 7,3 és 31,5 millió hektoliter között lehet.