Apróvad

Pechtol János, az Országos Magyar Vadászkamara(OMVK) főtitkára lapunknak elmondta, hogy az apróvad szempontjából egyenesen tragikus volt a 2010-es év. A természeti csapások, mint például az ár- és belvíz, valamint a hideg időjárás, és a jégesők okozta elhullások, emellett a szaporulat pusztulása az apróvad állomány soha nem látott csökkenését eredményezte.

Pontos adatot egyenlőre nagyon nehéz mondani, mert az állomány becslése minden év februárjában történik - mondta a főtitkár. De a tapasztalatok, és feltevések azt mutatják, hogy az állomány közel egyharmadára esett vissza az idén.

Az eddigi 5-600 ezer fácán helyett idén csak 200 ezerre teszik a szakértők az állományt. A mezei nyúl is 100 ezer darabról nagyjából ennek felére zuhant vissza ez évben. Ennek ellenére részben sikerült pótolni de csak részben a természetes veszteséget, mestersége tenyésztéssel.

Emiatt a komoly visszaesés miatt nem is lehetett mindenhol apróvadra vadászni, a társaságok kénytelenek voltak az önkorlátozáshoz folyamodni, hiszen nincsen se nyúl, se fácán sem pedig fogoly. Egyedül azok engedhették meg maguknak ezen fajok vadászatát, akik maguk is tenyésztették őket.

Az apróvad bérvadászata

A főtitkár elmondta, hogy, a hazánkba érkező bérvadászok, akik kifejezetten apróvadakat keresnek, főként Olaszországból érkeznek, az idei évben viszont elenyésző volt ezeknek a száma, a fent említett állománycsökkenés miatt.

A hazai vadászok is választják Olaszországot ebből a célból, de emellett a magyarok főleg a környező országokba mennek, és olyan fajokat keresnek, amiket nem lehet vadászni, vagy nincsen Magyarországon. Ez főleg fürjet jelent például Szerbiában, de a fajdok is jellemzőek.

Apróvad export

A hazai vadász ágazatra nem jellemző az import, és exportálni is főleg apróvadakat szoktunk, azok közül is az élő mezei nyulat. Az előző években ez 35-40 ezer darabot jelentett ez évente, de az idén ezt is nagyjából a felére kellett csökkenteni. A magyar mezei nyulat főleg az olaszok, és Franciaország veszi.

Nagyvad

Az OMVK főtitkárától tudjuk, hogy a nagyvad állománnyal már tejesen más a helyzet. Ez a szaporulat és mennyiség már koránt sem mondható rossznak az évben, valószínűleg azonos lesz a szám az előző évekéhez, de az majd a februári állomány felmérésen lesz pontos. Jelen pillanatban csak hozzávetőleges számokat lehet mondani, ezek is regionális szinten, hiszen például bizonyos Dél-dunántúli régiókra kevésbé jellemző a szarvas. A mennyiségekre úgy következtetnek a társaságok, hogy a területeken lévő vadkárok mennyiségéből becsülnek.

A szarvas állományunk idén nagyjából 90 ezer darabot jelent, melyből a várható teríték 30 ezer darab. Őzből több van, úgy sejtik, 350 ezer darabra tehető a mennyiségük, és ebből a kilőtt példányok száma a 80 ezer darabot is elérheti. A vaddisznó állomány becsült mennyisége 95 ezer darab, amelynél, ha figyelembe vesszük a szaporulatot, akkor a várható teríték 100 ezer példányt fog jelenteni.

A nagyvad bérvadászata

Nagyvadra idén is szép számmal vadásztak külföldi bérvadászok, főleg nyugatról érkeznek hozzánk, de egyre gyakrabban előfordul, hogy északi országok vadászai is Magyarországot választják, emellett idén jelentkeztek a keleti régiókból is, főleg Oroszországból.

A főtitkár elmondta, hogy a magyar vadászok inkább a környező országokat preferálják, de előfordul egyre gyakrabban, hogy Afrikába mennek a különlegesebb teríték kedvéért.

A bevétel

Országunk vadászatból származó árbevétele évente 15-16 milliárd forint között szokott alakulni, Pechtol János azonban hozzátette, hogy a kiadások is ugyan ezt a mértéket érik el, így az ágazat éves szintű kiadás-bevétel oldala nullára szokott kiegyenlítődni. Hozzátette, hogy az idei évben az apróvad probléma miatt viszont negatív évzárásra készülnek.

Egy vad ára nagyon nehezen határozható meg, hiszen rengeteg mindentől függ, legfőképpen a trófeától.

A főtitkár felvilágosítást adott, hogy a vadász ágazat bevételei nagyrészt, 7-8 milliárd forint értékben a bérvadászatból származnak, emellé jön a lőtt vadból származó, közel 3 milliárd forint, amit az élő vadból befolyó 1 milliárd, és a vadászház szolgáltatásaiból származó 1 milliárd forintkövet. A maradék 2-3 milliárd forint egyéb bevételekből származik, de a számottevő források a fent említettek.

Orvvadászat

Megtudtuk még, hogy az orvvadászat nagyon is jellemző hazánkban és elég komoly problémát jelent. Gyakran előfordul, hogy a vadőrök illegálisan kihelyezett hurokcsapdákat találnak, de elterjedt a puskával történő tiltott kilövés is. Főtitkár elmondta, hogy az ebből a tevékenységből származó károk, éves szinten 100 millió forint nagyságrendűek.

Okát ennek abban látja, hogy nálunk a törvényi szabályozás nem annyira szigorú, mint más országokban, hiszen ez a fejte tevékenység nem esik büntetőjogi kategóriába, így főleg pénz bírságot, vagy rosszabb esetben még azt sem von maga után. Emiatt van az, hogy nem tudják visszaszorítani az illegális vad rablásokat.

Megoldásnak azt látja a tevékenység ellen, hogy a szabályozást a nyugati országok rendelkezéseihez kellene alakítani, ugyanis van olyan ország, ahol elkobozzák az orvvadász teljes, vadász felszerelését, köztük a gépjárművet is, amivel közlekedik. A főtitkár szerint ez rengeteg illegális vad tolvajt rettentene el.