Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A szőlőt megtámadó betegségek komoly gondot okoznak a termelőknek, amit csak tovább tetéz, hogy a jövőben várhatóan szigorú szabályok vonatkoznak majd az ellenük kifejlesztett vegyszerek használatára. A megoldást az új, fertőzés- és betegségálló szőlőfajták kifejlesztése jelentheti.
Amerikai kutatók már el is készítették több mint ezer szőlőfajta géntérképét, ahonnan szerintük már egyenes út vezet a rezisztens szőlőfajta megalkotásához - derül ki a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból.
A ma létező szőlőfajták - merlot, chardonnay, rizling, sémillon, stb. - tulajdonképpen egy fajból, a Vitis vinifera szőlőfajból származnak, amely mintegy 5000 éve honosodott meg a mai Törökország területén.
Azóta a legfontosabb bortermő szőlőfajnak számít szülőhazájától, Ausztrálián át, egészen Chiléig, az Egyesült Államokig, de még Dél-Afrikában is honos. A vinifera fajhoz több száz szőlőfajta tartozik, vörös és fehér egyaránt, ennek ellenére ezek továbbra is egy fajt alkotnak, a fajták között viszonylag kevés keresztezéssel.
Ahogy a szőlő Törökországtól Európáig, és a többi kontinensre is eljutott, a szőlőt megtámadó betegségek épp ellenkező irányba terjedtek. A lisztharmat például Észak-Amerikában alakult ki. A vinifera kiváló minőségű termést ad, azonban igen fogékony a lisztharmaton kívül a peronoszpórára, és a filoxérára is. Ausztráliában egyedül a lisztharmattal szembeni védekezés évi átlag 100 millió dollárba kerül, melynek zömét a vegyszerek költsége teszi ki.
Az Egyesült Államokban a mezőgazdaságban használt gombaölő szerek 70 százalékát a szőlészetek permetezik szét.
Azonban az Európai Unió - amely még mindig a világ bortermelésének 70 százalékát adja - jelenleg úgy próbálja a mezőgazdaság ökológiai lábnyomát csökkenteni, hogy a lehető legkevesebb vegyszer kerüljön a földekre és a levegőbe, ami tehát a jövőben erősen korlátozza majd a szőlészetek permetezését is.
A Bizottság egyik javaslata szerint 2013-tól tilos lenne a "nem alapvető" növények permetezése.
A szőlők génmódosítása a megoldás?
Számos kutató foglalkozott már fertőzés- és betegségálló szőlőfajta kifejlesztésével, vagy rezisztens fajták keresztezésével, vagy génmódosítással. Előbbi eljárás azonban rendkívül költséges: egyrészt 3-4 évre van szükség, míg a tőkén szőlő terem, ezek után jön csak a bor előállítása, amiből meg lehet állapítani, hogy valami értékeset sikerült-e előállítani, és még ekkor sem biztos, hogy az emberek ízlésének megfelelő szőlőfaj született.
A PNAS-ban publikáló amerikai kutatók ezzel szemben több mint ezer szőlőfajta géntérképét állították elő, amelyből meg lehet állapítani, hogy melyik gén felel a savasságért, a cukortartalomért, vagy épp a betegséggel szembeni ellenálló képességért. Ezek után jóval egyszerűbb egy olyan fajta előállítása, amely meghatározott jellemzőkkel bír, jelentős időt és pénzt megspórolva - állítják a kutatók.