A kézműves borászatokat általában egy-két személy vagy a szűk család működteti: a tagok szervezik és felügyelik a munkálatokat, és az ő feladatuk, hogy mindenről gondoskodjanak a borcímke megtervezésétől kezdve a forgalomba hozatalon át egészen a marketingig.

A kézművesség természetesen nem zárja ki az alkalmazottak, idénymunkások foglalkoztatását, de a feladatok zömét jellemzően a borász végzi, ezért a bor jellege, stílusa egyedi, a birtokmérete pedig erősen korlátozott. A hozzáértők a legnevesebb magyar kézműves borászok között emlegetik például Balassa Istvánt, Szászi Endrét, Szecskő Tamást vagy Kaló Imrét.

A 34 éves Bodor Bence - aki cabernet francjával a 2010-es villányi borversenyen aranyérmet nyert, és elhozta a legjobb cabernet francért járó díjat is - elmondta: a szőlő az első években csak viszi a pénzt, de a borászatban mindent más léptékben kell mérni. A Szent István Egyetemen mezőgazdasági és élelmiszer-ipari mérnökként végzett szakember, aki ma már 13 hektáron gazdálkodik a Villányi-Siklósi borvidékhez tartozó Diósviszlón. Ültetvénytelepítési és birtokfejlesztési hitelből indultam el. Bár évente 60-70 ezer palack bort tudnék előállítani, csak a szőlő töredékét dolgozom fel - teszi hozzá Bodor Bence.

Egy-két rossz évjárat nem vághatja földhöz az embert - ehhez azonban 60-70 százalékban visszatérő vevőkörre van szükség. -Ami a technológiát, kutatás-fejlesztést, gyakorlati tapasztalatokat illeti, legalább kétgenerációs hátrányunk van például a franciákkal szemben. A fiatal magyar borászok többsége azonban annak ellenére jó úton jár, hogy - különösen a gazdasági válság kezdete óta - igencsak beszűkült a prémium kategóriás borok piaca, és a bankok a korábbinál lényegesen szigorúbb feltételeket támasztanak a fejlesztésekhez szükséges hitelekhez - véli Bodor Bence.

Bár a környéken és a szakmában borainak egy ideje már híre van, a Bodor-féle cabernet franc, cabernet sauvignon, rozé és kékfrankos csak a napokban került fel először egy neves pesti vinotéka polcaira. A sikerhez a borversenyeken elért eredményeken kívül a többi között kitartás, igényes arculat és a szakmai ismeretségek hálója kellett.

A Martinus Borház is pályázatok segítségével és saját tőkéből próbál előrejutni, de vezetője bevallja, nem sok jut marketingre, úgyhogy kreatívnak kell lenni: borcímkéit formatervező ikertestvére készítette. Ruppert Márton tisztában van azzal, hogy vállalkozása pár évig csak a pénzt fogja nyelni, hiszen nem elég a jó bor, a borversenyeken, szakmai rendezvényeken, bemutatókon is részt kell venni, ami szintén nem olcsó. Szerinte sokat segíthetnének az uniós és a fiatal gazdáknak szánt pályázatok, de ezek zöménél kikötés, hogy a cégnek legalább két lezárt üzleti éve legyen, vagy a kért támogatás nem haladhatja meg az előző év árbevételét.