A szóban forgó vegyi anyagok többek között ipari kemikáliák, illetve biocid-, gyógyászati és növényvédelmi termékek hatóanyagai. A bizottsági javaslatban azért szerepelnek, mert tudományos bizonyítékok arra utalnak, hogy az emberi egészséget jelentős mértékben veszélyeztethetik.

Janez Potoènik környezetvédelmi biztos így nyilatkozott: "Az Unió polgárai a vízszennyezést tartják az egyik legaggasztóbb környezeti problémának. A javaslat így külön örvendetes számomra, mivel egyértelmű válasz az emberek aggodalmaira. A kérdéses 15 vegyi anyag jelenlétét azért szükséges nyomon követni és ellenőrizni, hogy biztosan ki lehessen zárni a környezetre vagy az emberi egészségre jelentett kockázatot."

A veszélyes anyagok jegyzékének bővítésére a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról szóló irányelv felülvizsgálatával kerül sor. A felszíni vizekben mért mennyiségük, veszélyességük, előállításuk és felhasználásuk szempontjából mintegy 2 000 anyag kockázatait értékelték a szakemberek, és ennek alapján választották ki azokat, amelyekre a mostani javaslat kiterjed. A 15 úgynevezett "elsőbbségi" anyag közül hat kibocsátását a módosított veszélyességi osztályozás szerint 20 éven belül fokozatosan meg kell szüntetni. A jegyzékben már szereplő négy veszélyes anyag esetében továbbá szigorodnának az előírások, két másik anyag kibocsátását pedig a módosítások alapján szintén fokozatosan nullára kell majd redukálni.

A javaslatban szereplő 15 "elsőbbségi" anyag a következő:

Növényvédő szerekben: az aklonifen, a bifenox, a cipermetrin, a dikofol, a heptaklór és a kinoxyfen,

Biocid termékekben: a cibutrin, a diklórfosz és a terbutrin,

Az ipari vegyi anyagok közül: a perfluoroktán-szulfonsav (PFOS) és a hexabróm-ciklododekán (HBCDD),

Az égésmelléktermékek közül: a dioxin és a dioxin jellegű PCB-rokonvegyületek,

Gyógyászati termékekben: a 17 alfa-etinilösztradiol (EE2), a 17 béta-ösztradiol (E2) és a diklofenák.

A javaslatban most először szerepelnek gyógyszerek. Nem azért kerültek be, mert bárki megkérdőjelezné ezek gyógyhatását, hanem azért, mert fennáll annak a veszélye, hogy jelenlétük károsan hat a vízi környezetre. A javasolt koncentrációt meghaladó mennyiségben kihathatnak a halak egészségére, például csökkenthetik azok szaporodási képességét, illetve más élő szervezetekben is kárt tehetnek. A korábbi évekhez képest ma már jóval többet tudunk a gyógyszerek környezetre gyakorolt hatásáról, a javaslat kidolgozói pedig a rendelkezésre álló legújabb tudományos ismereteket vették alapul.

A bizottsági javaslatban a vizet szennyező vegyi anyagokkal kapcsolatos nyomonkövetés és jelentéstétel javítására irányuló módosítások is helyet kaptak. További új elem az a mechanizmus, amely révén pontosabb információkat nyerhetünk más szennyező anyagok koncentrációiról is, hogy eldöntsük, a későbbiekben uniós szintű ellenőrzésükre lesz-e szükség. Az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztett bizottsági javaslatot jelentés is kíséri, amely ismerteti a szabályozott anyagok jelenleg hatályos jegyzékének felülvizsgálatával kapcsolatos következtetéseket.

A következő lépések

A Bizottság a felülvizsgált jegyzéket egy, a víz-keretirányelvet és a környezetminőségi előírásokról szóló irányelvet módosító irányelv részeként terjeszti elő. A javaslat a Tanácshoz és a Parlamenthez kerül vitára, illetve elfogadásra.

A második vízgyűjtő-gazdálkodási tervben megszabott határidőre, azaz 2021-re az összes tagállamnak teljesítenie kell az új elsőbbségi anyagokra vonatkozó környezetminőségi előírásokat. Bizonyos, a víz-keretirányelvben meghatározott mentességi feltételeknek megfelelő esetekben ennél későbbi teljesítés is megengedett.

Előzmények

Az uniós vízpolitika elsősorban azt hivatott biztosítani, hogy egész Európa elegendő mennyiségű és jó minőségű vízhez jusson, amelyet a polgárok és vállalkozások igényeihez hatékonyabban igazodva, és a környezetet nem károsítva használunk fel. A víz-keretirányelv 2000-ben megteremtette az Európai Unió vizeinek védelméhez és helyreállításához szükséges jogi keretet, amely a hosszú távú, fenntartható felhasználáshoz is elengedhetetlen. A keretirányelv általános célja, hogy 2015-re valamennyi víztest állapota - akár tóról, folyóról, patakról vagy földfelszín alatti vízkészletről van szó - egészséges legyen.

A keretirányelv 16. cikke "vízszennyezés elleni stratégiákat" határozott meg, amelyek körvonalazták a szükséges teendőket: elsőként 2001-ben jegyzék készült az "elsőbbségi" anyagokról, amely X. mellékletként később beépült a víz-keretirányelvbe.

Mivel az elsőbbségi anyagok lehetséges új körének, illetve a kapcsolódó környezetminőségi előírásoknak a meghatározása kiterjedt szakmai elemzést igényelt, a jegyzéknek a víz-keretirányelvben, valamint a környezetminőségi előírásokról szóló irányelvben előirányozott felülvizsgálata több mint három évet vett igénybe.

A 15 további vegyi anyag közül a javaslat elsőbbségi veszélyes anyagnak minősíti a következőket: dikofol, kinoxyfen, PFOS, heptaklór, HBCDD, dioxin és dioxin jellegű PCB-rokonvegyületek. A jegyzékben már szereplő, de a módosítások nyomán szigorúbb előírások hatálya alá tartozó vegyi anyagok a következők: brómozott difeniléterek, fluorantén, nikkel, poliaromás szénhidrogének (PAH-ok). A jegyzékben már szereplő azon két vegyi anyag, amely a javaslat elfogadásakor átminősül elsőbbségi veszélyes anyaggá: a dietil-hexilftalát és a trifluralin.