Tegnap tartotta meg első ülését a Gazdasági Bizottság Bor és gasztronómia elnevezésű albizottsága, amelyet az Ős-Drávával kapcsolatos feladatokat koordináló miniszteri biztos, Tiffán Zsolt vezet. Nehezen érthető az a jogi berendezkedés, ahol a Parlament két bizottságának is van borral foglalkozó albizottsága, hiszen Tiffán az elmúlt ciklusban is vezetett már boros albizottságot, belső információink szerint nem túl nagy sikerrel. Ezek után talán nem is csoda, hogy végül nem kapott szerepet a mezőgazdasági bizottságon belül jelenleg is működő, Font Sándor féle Bor és pálinka albizottságban.

Ennélfogva és feltételezve, hogy a Parlamenten belül egyeztettek a bizottságalapításról, két oka lehet a párhuzamosságnak: az egyik, hogy Tiffán kiszorulva a Font-féle bizottságból saját vonalon indult el, egy másik logika szerint pedig az vélelmezhető, hogy a bor kiemelt fontosságú kormányzati feladattá vált. Ha tovább gondoljuk a problémát, akkor kérdésként merül fel, hogy lehet-e egységes irányt vinni úgy, hogy kormányzati szinten legalább öt szervezet gondolja, hogy ő az illetékes a témában: Agrármarketing Centrum (AMC), Külgazdasági és Külügyminisztérium, és két albizottság is a Parlamentben. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsát (HNT) pedig most nem is említjük, hiszen a kormányzati feladatelosztás jogi rögzítése alapján a Földművelésügyi Minisztérium kvázi háttér intézményeként az ágazat minden szegmensét lefedő szakmaközi szervezet.

Az AMC sorsa a vezetőváltás után egyelőre bizonytalan, infromációink szerint jelenleg is komoly harcok folynak érte az egyes tárcák között. Nyilvánvalóan profilját illetően agrárminisztérium lenne esélyes, de mivel komoly források is allokálódnak, így a szervezeti elhelyezés kérdéses.

Mindeközben a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányt váltott és a külgazdaságra helyezi a hangsúlyt. A bor témában sincs kommunikáció a borágazatot irányító földművelésügyi tárcával, noha a külügyben most induló Carton Hungarikum borkiválasztást eredetileg Navracsics Tibor kérésére ők karolták fel és tették országos eseménnyé. A Carton Hungarikum egyébként jó dolog, csak éppen a tárca stratégiájában nehezen értelmezhető az a gondolat, hogy a diplomáciai borkiválasztás az 1000 palack alatti borászatokra akar támaszkodni, hiszen ekkora mennyiséggel nem lehet külpiacra betörni, így elképzelhetetlen, hogyan fog majd a külgazdasági tárca külpiacokat megnyitó terveihez illeszkedni.

A Parlament Gazdasági Bizottságának Bor és Gasztronómia albizottsága tehát lényegében tegnap alakult meg, és információink szerint jobbára külügyesek vettek rajta részt, meghatározó borászokkal hitelesítve, mint Rókusfalvy, Jásdi, Willie-Baumkauff Márta, Molnár Péter stb. és együtt próbálták megoldani a borok külpiaci stratégiáját. Mint az ügyet ismerő forrásaink mondják, az előző ciklusban sajnos nem volt túl hatékony a boros albizottsági munka, nem is nagyon üléseztek, de ha üléseznének is, az albizottság kizárólag jogszabályokat tud kezdeményezni vagy véleményezni (állítólag mióta Font Sándor vette át tavasszal az irányítást, valódi párbeszéd és érdemi bizottsági munka folyik). Visszatérve az újonnan alakult Bor és Gasztronómia albizottságra, látni kell, hogy piaci ismeretek és kapcsolat nélkül nem tud lépéseket tenni az ágazat érdekében. Érdekes, hogy a földművelésügyi tárcától - annak témát érintő megkerülhetetlensége ellenére - senkit nem hívtak meg az ülésre, noha a tárca az élelmiszerek gazdája: a "Termőföldtől az asztalig" - ahogy egyik szlogenjük is mondja.

Végül a Földművelésügyi Minisztériumot említjük ebben a szövevényes borvilágban, hiszen az elmúlt két évben egyedül ők tudtak felmutatni értelmezhető programot a borágazat számára, ami talán nem is meglepő, sőt alapvetően elvárható. Legutóbb pl. éppen gasztronómiában lett ismert szerepvállalásuk a GaultMillaut Magyarország topgasztronómiai projektjében, de tárgyalnak már a 2016-os budapesti Bocuse d'Or Europe kapcsán is. A Nemzeti Borkiválóság Programban indított Országkóstoló hatodik állomását szervezik, amely az Országos Borszakértő Bizottsággal (OBB) és az analitikai vizsgálatokat is biztosító Élelmiszerlánc-biztonsági hatósági laborral a hátuk mögött a mai magyar szintéren a leghitelesebb irányt mutatja borügyben. Könyveikből közel 50ezer példány készült el.

Ezen a kusza borágazati aktivitásokkal telt struktúrában az integráció kérdése és lehetősége egyelőre nem teljesen világos. Az látható, hogy ezek hosszú távon egymást kioltó erők, esetleg a leghangosabb vagy a legdolgosabb maradhat fenn. A magyar bor megítélésének nem tesz jót, ha tisztázatlan kompetenciák alapján több ágazati irányító van, amelyek között nincs intézményes kapcsolat. A borágazatban rejlő lehetséges szinergiák - minden jó szándék ellenére - így nem, vagy csak alkalomszerűen jöhetnek létre, a párhuzamosságok pedig jelentős többletköltségekkel járnak. Tekintve, hogy Magyarország azért még mindig "agrárország", így amit pl. a külgazdasági tárca szállítani tud a külföldnek, az agrártermék. Az agrártermékek pedig az agrártárcánál vannak.

Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Földművelésügyi Minisztériumot kérdéseinkkel, melyekre a következő, a háttérben zajló egyre hangosabb és komolyabb csatározásokellenére, politikailag talán túlságosan is korrekt és kitérő válaszokat kaptunk.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium hivatalos borkiválasztása lett a Carton Hungarikum. Hogyan viszonyul mindez az Önök tevékenységéhez?

Mivel a borágazat irányítása a tárcánknál van, így tavasszal felkért bennünket az akkori KIM a szakmai lebonyolításra, így adva rangot a Carton Hungaricum pályázatnak. Egyik fontos missziónk, hogy az Országos Borszakértő Bizottságon (OBB) keresztül segítsük ezeket a kisebb kezdeményezéseket. Jó dolog, hogy a Navracsics Tibor által kezdeményezett és tárcánk által felkarolt Carton Hungarikum ötletét átvette most a külügy. Természetesen szakmailag még sok a teendő a projekt kapcsán, hiszen azt kis borászatoknak írták ki, akik kereskedelmi mennyiséggel nem rendelkeznek, ennél fogva ezekkel a borokkal nem lehet betörni a külpiacokra. A Carton Hungarikum országimázsra tökéletesen alkalmas.

Az általunk két éve indított Nemzeti Borkiválóság Program egy minőségbiztosított kiválasztási rendszer, az ország legjobb szakértőivel, egy átlátható és nem csupán érzékszervi, hanem analitikai vizsgálatokat is biztosító élelmiszerlánc-biztonsági hatósági laborral. Könyveinkből közel 50 ezer példány készült el, azok ingyenesen, két nyelven, exkluzív kivitelben elérhetők. Minden borról pontosan tudjuk, mennyi van még a pincében. Ez ma Magyarország legnagyobb bormustrája, amelyet belföldön brandként fogadnak el, de számos külpiaci szereplő is aktívan érdeklődik a program iránt. Nem csupán a termelőt, de a terméket és annak piacát is jól ismerjük. Kereskedelmi adataink vannak, látjuk az exportpiaci mozgásokat, hiteles és naprakész adatokkal rendelkezünk a borágazatról.

Mennyire befolyásolja vajon az egységes és hatékony borpiaci fellépést a párhuzamosság?

Az FM elkötelezett abban, hogy minden szereplőt integráljon, dolgozunk azon, hogy lebonthatók legyen az egymást kioltó párhuzamos rendszerek. Az OBB által kiválasztott Borkiválóságok - de ugyanúgy a pálinka, pezsgő stb. kiválóságok is - időközben bejárták az országot. A diplomáciai testületek tagjai is szívesen fogadták rendezvényeinket (pl. borklub,- újévi fogadás,- és a diplomata szüret, FAO Kongresszus stb.). Segítjük a nagykövetségi rendezvényeket is, így a múlt héten nagy sikert aratott Horkay András OBB elnök a madridi nagykövetségen, s megyünk Belinbe, sőt Pekingbe és Shanghaiba. Sikerült pl. elérni, hogy a ProWein China boros világkiállításon Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter mondhasson köszöntő beszédet, amely óriási elismerése a magyar boroknak.

Nemrég alakult meg a Parlament Bor és Gasztronómia albizottsága, akkor vélhetően ez kedvező lesz Önöknek. Mi a szerepe az albizottságnak, hogyan kapcsolódnak majd be a munkájukba?

A Parlament Gazdasági Bizottságának albizottsága ez a testület. A földművelésügyi tárca megkerülhetetlen témájukban, mert nem csupán a szőlőtelepítéstől a bor palackozásáig, de az egész termékpályán, így a kereskedelemben vagy akár a határterületeken is, mint a turizmus, gasztronómia stb. hatékonyan tudunk fellépni. A gasztronómia fontos területünk a bor mellett vagy azzal együtt, mert a tárcánk az élelmiszerek gazdája: a termőföldtől az asztalig megtalálható portfóliónkban minden bort kiegészítő étel. Emellett az FM illetékes helyettes államtitkárságához tartoznak a védjegyek, földrajzi árujelzők, az eredetvédelem, amelyek marketinghálót és jogi védőpajzsot vonnak a gasztronómia köré.

A fentiek tükrében, miként értékelik, a Nemzeti Borkiválóság Program elérte célját?

Az Országkóstoló sorozattal és az OBB szakmai objektivitásával a kitűzött célokat elértük. A termelők színvonalas marketingfelülethez jutottak, a fogyasztókat megfelelő eszközzel tudjuk orientálni a minőségi fogyasztás irányába és nem utolsó sorban egy rendkívül színvonalas angol és magyar nyelvű országimázs termékkel is segítjük a borágazatot. A kötetben található valamennyi bor mennyiségi- és minőségi paramétereit egyaránt ismerjük és bármelyiket bátran le merjük tenni akár a legrangosabb külföldi szakértők asztalára is. Jelenleg a legnagyobb kereskedőláncokkal tárgyalunk a borok piacra jutása kapcsán. Megteremtettünk egy olyan alapot, amelyre lehet építeni, akár diplomáciai vonalon, akár a gasztronómia terén, a termelők pedig bíznak bennünk.

Okozhat-e a jelenlegi helyzet bármilyen belső (kormányzaton belüli) feszültséget Önök szerint?

Dolgozunk azért, hogy az ágazat sikeres legyen. A minisztériumnál található az a szaktudás, termelői kapcsolatrendszer, kereskedelmi beágyazódás, amely révén segíteni tudjuk a társtárcákat. A csapatmunka mindig sokkal hatékonyabb és célravezetőbb.