Pálinkás berkekben sem tudnak egyelőre semmit arról, milyen választ küldött a kormány az Európai Bizottságnak a február óta folyó kötelezettségszegési eljárásban. Mint ismert, Brüsszel ezt azért kezdeményezte, mert szerinte nem felel meg az uniós szabályozásnak az az ezer forintos éves jövedéki átalányadó, amelyet Magyarország a házi pálinkafőzésre januártól vezetett be. Az EU-s szabályozás szerint ugyanis a tagállamok egy normál, illetve egy kedvezményes adókulcsot alkalmazhatnak, amely nem lehet kisebb a normál jövedéki adó 50 százalékánál.

A bérfőzetett pálinkáknál - személyenként 86 liter 50 fokos mennyiségig - a korábbi adómentességet januártól felváltotta az 50 százalékos kedvezményes kulcs, de a házi pálinkafőzésnél az addigi "nulla kulcsos" adó helyett ezer forintos jövedéki adó lépett élet. Ezt a "harmadik adókulcsot" kifogásolja Brüsszel, és szerinte az ezer forintos átalányadóval Magyarország nem tesz eleget az Európai Bíróság pálinkaügyben bennünket elmarasztaló tavalyi ítéletének sem.

Az Európai Bizottság február 27-i dátumozással küldött felszólítást arra hivatkozva, hogy az ezer forintos jövedéki adó nem felel meg az alkoholtartalmú italok jövedéki adóztatásáról szóló uniós irányelvnek - tájékoztatta az agrárszektor.hu-t az Igazságügyi Minisztérium (IM). A kormány a választ a közelmúltban küldte meg az EB-nek, és az eljárás mai fázisában a tárca tájékoztatása szerint a bizottsággal további egyeztetéseket folytat. A minisztérium ugyanakkor kérdéseinkre semmilyen konkrétumot nem közölt azzal kapcsolatban, hogy Magyarország a vita feloldására milyen javaslatot tett.

Pálinkapiaci szakértők szerint a legegyszerűbb és legmegnyugtatóbbnak tűnő megoldás az lenne, ha minden előállítású pálinkára az 50 százalékos kedvezményes kulcsot vezetnénk be, mint ahogy ezt például Görögország az ouzo-nál alkalmazza. E változtatás persze adózási szempontból eltérően érintené a különböző készítésű párlatok pozícióját: a bérfőzetett pálinkák helyzete nem változna, a házi párlatfőzés drágulna, a legális kereskedelmi szeszfőzdék termékei viszont olcsóbbak lennének.

Az otthoni párlatfőzésnél az 50 százalékos kulcs azt jelentené, hogy - 86 liter 50 fokos éves mennyiségre - ezer forint helyett 71 810 forintot kellene fizetni, vagyis a házi párlatkészítés drágulna. Ezzel szemben a 3333,85 forintos literenkénti jövedéki adó megfelezése valószínűleg jelentősen csökkentené a legális szeszipari termékek árait. Egyes számítások szerint az 50 százalékos adómérséklés, illetve az ezzel megspórolható áfa és kereskedelmi árrés félliteres palackonként összességében 450-500 forintos "megtakarítást" eredményezne, amelynek 60-80 százaléka vélhetően a fogyasztói árakban is kifejeződne. Ez azt jelentené, hogy a kereskedelmi pálinkák palackonként 300-400 forinttal lehetnének olcsóbbak, ez pedig egy 4000 forintos párlatnál 10 százalék körüli ármérséklésnek felelne meg, vagyis az ilyen árfekvésű termék ára 3600-3700 forintra csökkenhetne.

Az 50 százalékos adókulcs általános bevezetése a pálinkapiac tisztulásához is hozzájárulhatna. Kisebb lenne ugyanis az árkülönbség a legális és a törvénytelenül értékesített párlatok között, ez pedig szűkítené a feketeforgalmazás mozgásterét. Már a bérfőzetett pálinkákra januártól életbe léptetett, 50 százalékos adó is azzal a következménnyel járt, hogy a feketepiaci pálinkák drágultak, ez pedig közvetett módon a legális kereskedelmi főzdék forgalmának növekedéséhez vezetett.