Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Nemzetközi példák egész sora bizonyítja, hogy az agrárium sorsa az élelmiszeriparon, annak versenyképességén múlik. Különösen igaz ez a magyar agrárgazdaságban, ahol a kibocsátási potenciál alacsony kihasználtsága nagyban tulajdonítható az élelmiszer-feldolgozás hatékonysági hiányosságainak.
Piacunk, fogyasztóink alapos ismerete, az innovációk jó időzítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy termékeink bevezetése sikeres legyen. Jól példázza ennek nehézségét, hogy a fejlett világban a napi fogyasztási cikkek (FMCG) körében bevezetett innovációk háromnegyede bukás, és csak 6-7 százalékuk az, ami hosszabb távon is sikeres. Ezekre hárul az az igen nagy teher, hogy megfelelő jövedelmet termeljenek a további fejlesztésekhez. Mindebből kitűnik, hogy tekintve a magyarországi élelmiszeripar átlagos tőkehelyzetét, a pályázati források, támogatások, egyéb külső források nélkül csak nehezen képzelhető el fordulat a romló beruházási mutatókban.
Márpedig a beruházási környezet a 2007 és 2013 közötti időszakban rendkívül kedvezőtlen volt.
Ebben az időszakban a teljes élelmiszeripar beruházásainak teljesítményértéke 657 milliárd forint volt, amely messze elmaradt a fenntartható fejlődés igényétől. A fejlesztések iránti igényt mutatta azonban, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program első három támogatási körében 1422 támogatási igényt nyújtottak be, összesen 154 milliárd forint összegre, amelyből azonban forráshiány miatt összesen 642 projektet támogattak 74 milliárd forint értékben. Ennek, valamint annak fényében, hogy az élelmiszeripar piaci lehetőségei mind a belföldi, mind a külpiacokon bővülnek, sordöntő az, hogy a mintegy 300 milliárd forintnyi forrás felhasználása hatékony legyen.
Az élelmiszer-feldolgozás beruházásait az előttünk álló években két operatív program együttesen támogatja:
• a mezőgazdasági vállalkozások élelmiszer-feldolgozási tevékenységét teljes körűen, továbbá a mikro- és kisvállalkozás méretű Annex I. árucsoportba tartozó, élelmiszert előállító-feldolgozó vállalkozások fejlesztéseit a Vidékfejlesztési Program (VP)
• míg a nagyobb méretű Annex I. és a nem Annex-árucsoport termékeket előállító, élelmiszeripari mikro- és kisvállalkozások fejlesztéseit a Gazdaságfejlesztési Innovációs Operatív Program (GINOP) támogatja.
Az ebben az évben induló pályázati programok számos ponton változtak a korábbiakhoz képest.
Az egyik változás, hogy a lebonyolítás polgári eljárás keretében zajlik. A másik, hogy éves forrás-előirányzatok jelennek meg kormányhatározatok formájában. A pályázati felhívások a pályázat benyújtás előtt 30 nappal jelennek meg például a www.szechenyi2020.hu internetes oldalon.
A felhívás négy célterülete a következő:
A Célterület: Célja a mezőgazdasági termékek értéknövelését és a piacra jutást elősegítő, technológiai fejlesztést célzó beruházások támogatása az élelmiszer-feldolgozás vállalati hatékonyságának növelése érdekében. Ilyenek a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását célzó fejlesztések; versenyképesebb vállalati, termelési és termékstruktúra kialakítását, optimalizálását, valamint a piacra jutást elősegítő fejlesztések (különösen tárolás, hűtés); piaci keresletre és/vagy termékpálya együttműködésre alapozott kapacitásbővítő fejlesztések.
B Célterület: Célja a mezőgazdasági termékek értéknövelésével összefüggő, a környezeti erőforrás-hatékonyságot célzó fejlesztések támogatása. Ilyen az anyag-, energia- és víztakarékos, valamint a környezetterhelést egyéb módon (egyebek között megújuló energia használatával, például biogáz-, biomassza-alapú) csökkentő funkciók, technológiák bevezetése, fejlesztése.
C Célterület: Célja az operatív csoportok innovatív projektjeinek megvalósításához szükséges beruházások támogatása, mely kapcsolódik a 16.1 alintézkedésből finanszírozott agrárinnovációs operatív csoportok együttműködésben megvalósuló projektjeinek támogatásához.
D Célterület: Célja a 16. 4 alintézkedés alatt megalakuló Rövid Ellátási Lánc (REL) együttműködő csoportok jóváhagyott üzleti terv alapján a csoport tagjaiként együttműködő gazdálkodók gazdaságaiban megvalósuló beruházási elemek finanszírozása.
A támogatás típusa vissza nem térítendő tőkejuttatás, illetve kamattámogatás. Egyéb forrásból kapcsolódhat hozzá a maximális támogatási intenzitáson belüli összeszámítási kötelezettséggel kamattámogatás, intézményi kezességvállalás, előleg alkalmazható.
A kedvezményezettek mezőgazdasági termelőnek nem számító élelmiszeripari mikro- és kisvállalkozások, mezőgazdasági termelők, illetve mindezek csoportjai.
Fontos tudni, hogy immár használt gépek is beszerezhetők e forrásból, az ingatlanok vásárlása azonban nem haladhatja meg a teljes elszámolható kiadás 2 százalékát. A GINOP élelmiszeripari lehetőségeihez tudni kell, hogy e forrásokért az összes feldolgozóipari kkv-vel együtt folyamodhatnak az élelmiszeripari vállalkozások. Ez még inkább növeli az igényt a magas színvonalú, piacilag és üzletileg megalapozott pályázatok iránt.
A cikk szerzője Fórián Zoltán, a Takarékbank Agrár Központjának vezető agrárszakértője.
Az elemzés teljes verziója az "Agrárszektor 2015 - Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban" című kiadványunkban olvasható.
