Szinte biztos, hogy március előtt nem tudnak új idei dunai területi horgászjegyeket váltani a dunakanyari horgászok - hangzott el a Szentendrei Horgász Egyesület hétvégi közgyűlésén. Az állami horgászati okmány mellett területi jegyekre is szükség lenne ahhoz, hogy az állami vízterületnek minősülő Dunán szabályosan horgászni lehessen. Amíg tehát nem lesznek új területi jegyek, addig a horgászat gyakorlatilag leáll.

A MOHOSZ ugyanakkor az agrárszektor.hu-nak a napokban úgy nyilatkozott, hogy februártól minden állami nyilvántartott vízterületen megvásárolható lesz majd az új állami horgászjegy, illetve a horgászok hozzájuthatnak az új területi horgászjegyekhez is. A szövetség ugyanis addigra végrehajtja azokat az átszervezéseket, amelyek lényege, hogy 2016-tól azokon a vizeken is horgászszervezetek veszik át a kezelést, ahol eddig halászati hasznosítók voltak. Ez úgy történik, hogy a MOHOSZ a Földművelésügyi Minisztériumtól az idéntől megkapta szinte valamennyi nyilvántartott állami vízterület haszonbérleti jogosítványát, amelyet alhaszonbérletként horgászszervezeteknek (horgászegyesületeknek) ad tovább.

A dunakanyari - Szobtól Észak-Budapestig tartó - Duna-szakaszon viszont éppen az okozza a gondot, hogy eddig halászati cég volt a haszonbérlő, amelynek szerződése tavaly december végén lejárt. Máig sem tudni azonban, ki lesz az új hasznosító. Az új szervezetet - derült ki a szentendrei közgyűlésen - a MOHOSZ pályázattal kívánja kiválasztani, amelynek lebonyolítása és a szerződéskötés időt vesz igénybe. Ráadásul a majdani új vízkezelőnek ki kell alakítania az új területi jegytípusokat, gondoskodnia kell a jegyek nyomdai előállításáról és szerződéseket kell kötnie a Duna-szakasz horgászegyesületeivel a területi jegyek forgalmazásáról. Ezt pedig szinte biztosan nem lehet két hét alatt, februárig lebonyolítani, hanem e folyamat jóval hosszabb időt vesz majd igénybe.

MTI-fotó: Czeglédi Zsolt

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a Dunát az idéntől közgyűlési információk szerint vízhasznosítási szempontból csupán három szakaszra osztanák, vagyis jelentősen csökkentenék a vízkezelők számát, ami vízhaszbosítási szempontból plusz átszervezéseket igényel. A "középső szakasz" mostantól Szobtól egészen Ercsiig tartana, és egy-egy vízhasznosítási egységet képezne az e fölötti és alatti Duna-szakasz is. A közgyűlési beszámolók szerint elképzelhető, hogy a Dunához hasonlóan három hasznosítási szakaszra osztanak más állami vizterületeket - így például a Tiszát - is. Az átszervezések így más helyeken is azzal járhatnak, hogy az idei területi jegyek forgalmazásának megkezdése jelentősen csúszhat.

Mint ismert, a horgászatban alapkövetelmény, hogy szabályosan csak érvényes állami horgászjeggyel és területi jeggyel lehet horgászni. Ahhoz, hogy valaki egy-egy konkrét vízterületre területi jegyet vehessen, előbb ki kell váltania az állami horgászati okmányt, amelynek forgalmazását januártól szintén a MOHOSZ vette át . A közgyűlésen elhangzottak szerint viszont az idei állami horgászati okmány forgalmazása is akadozik, és a jelenlegi helyzetet "dühöngő horgászok jogos felháborodása" kíséri. A Pest megyei MOHOSZ-tagszövetség ugyanis például máig mindössze ezer állami horgászati okmányt kapott, miközben a megyében 17 ezer horgászt tartanak nyilván.

Az állami jegyek értékesítését nehezíti, hogy még nem született meg az alhaszonbérleti, illetve jegyforgalmazási szerződés a MOHOSZ és a megyei tagszövetség, illetve annak horgászegyesületei között. A megállapodás megkötését hátráltatja, hogy közgyűlési vélemények szerint a MOHOSZ - "egyeduralkodó hatalmi pozíciójával visszaélve" - a szerződésekben előnytelen feltételek sorozatát kívánja a horgászegyesületekre kényszeríteni.