A baromfiszektor egy exportorientált ágazat, az elmúlt négy év alapján pedig azt látjuk, hogy a baromfihús kivitele jelentősen meghaladja az importot - mondta el Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke. Az ukrán és lengyel import az elmúlt időszakban viszont jelentősen nőtt, gyakorlatilag Európa legversenyképesebb baromfiágazatát hozták létre.

A baromfitermelők szempontjából az orosz piacok kiesése nem okozott jelentős veszteséget, az embargó bevezetésének időpontja viszont kedvezőtlen volt egyes részágazatoknak, például a kacsatenyésztőknek - hívta fel a figyelmet Csorbai Attila. A korlátozás és a madárinfluenza felbukkanása együtt ugyan okozott némi veszteséget az ágazatnak, de összességében nem tapasztaltak jelentős kiesést. Jelenleg Kína az egyetlen ország, amely még korlátozza a magyar baromfi behozatalát - tette hozzá. 

A madárinfluenza külföldön elsősorban az USA-ban és Franciaországban okozott problémát, ez utóbbi ország gyakorlatilag november óta nem tud külföldre szállítani. A sertéshús áfacsökkentés viszont diszkriminatív volt a baromfiágazattal szemben, és ezt korrigálni kell - véli Csorbai Attila. Egy hónap statisztikája alapján nem lehet megmondani, hogy a fogyasztók körében csökkent-e a baromfihús vásárlás mértéke. A fogyasztói árak viszont csak úgy tudnak csökkeni, ha a beszállítói árak csökkennek, ez pedig a felvásárlási árak mérséklődéséhez vezetett.

Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint a sertéshús áfacsökkentés következményei logikusak. Mivel a vásárlók inkább árérzékenyek, a változtatásnak jelentős hatásai vannak, összesen 15-20 százalékos árcsökkenést eredményezett, és az intézkedés a külföldről érkező nyershúsokra is vonatkozik. Az áfacsökkentés és az orosz embargó miatt az import húsok alacsony áron érkeztek az országba, ez pedig tovább csökkentette a hazai árakat. Így a magyar sertéságazat egyelőre nem számíthat túl sok pozitív hatásra - fogalmazott a szakember.

Tapasztalataink szerint sokkal könnyebb baromfihúst exportálni, mint sertéshúst - fogalmazott Ducsai-Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója. Az embargó ellenére pedig vannak olyan termékek, amelyeket továbbra is lehet exportálni Oroszországba. A keleti és déli nyitás keretében olyan országokba igyekszünk eljutni, amelyek piacain még most osztják fel, hogy milyen részarányt fognak kapni a kelet-közép-európai vállalatok. Magas minőség, kiszámíthatóság és tervezhetőség - ezekre van szükség ahhoz, hogy a jövőben megfelelően pozícionáljuk a magyar termékeket a világ piacain - véli a Kereskedőház vezetője.

Losó József, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke elmondta: óriási lehetőséget jelentenek a mostani támogatási ciklusban kiírt pályázatok. A korszerű élelmiszergazdaság alapfeltétele a feldolgozóipar stabilitása, a magyar feldolgozóiparnak pedig kötelessége, hogy ne csak a hazai piacokat lássa el minőségi termékekkel. Az Élelmiszer-feldolgozók Szövetsége úgy ítéli meg, hogy a mikro- és kisvállalkozások óriási tőkéhez juthatnak, de a közepes és a nagyvállalati szektor, amely az élelmiszerexport 80 százalékát, és az élelmiszer-előállítás 73 százalékát adja, igen csekély támogatásokat kaphat.

A szakember pozitív példaként hozzátette: vannak olyan termékek, amelyek exportjában piacvezetőnek számítunk. Így az USA után a fagyasztott csemegekukorica exportban Magyarország a második. Van lehetőség az országunk feldolgozóiparában, más termékekkel is hasonló piaci pozíciókat szerezhetnénk. Nem mindegy ugyanis, hogy alakítjuk, vagy követjük az árakat - vallja Losó József.

A jelenlegi kiírás alapján a pályázati felhívás nem teljesíti a stratégiai célokat, mivel pont azokat a cégeket nem támogatják, amelyek az élelmiszeriparban tevékenykednek és árualapot termelnek -mutatott rá Hamarics Imre, a Rekontir TM Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója. Azaz nem kapnak vissza nem térítendő támogatást azok a cégek, amelyek komoly árualapot állítanak elő. Érthető, hogy gyorsan akarják kiírni a pályázatokat, de ha több időt kapnának a pályázók előrébb jutnánk a fejlesztésekben -véli a szakember.

Keleti Marcell, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeripari igazgatója úgy véli, hogy a decemberben élelmiszeripari fejlesztésekre meghirdetett 151 milliárd forint nagy lehetőség, ráadásul erre az összegre a mezőgazdasági termelők méretkorláttól függetlenül pályázhatnak. A közepes- és nagyvállalatoknak is szüksége van viszont a támogatásokra, a GINOP-on belül ezért külön kiírást kapott az élelmiszeripar. Hozzátette: az ágazat nem vethető össze olyan iparágakkal, amelyeknek erősen más a jövedelmezősége.