Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A mezőgazdasági szektor (beleértve az erdőgazdálkodást, halászatot és állattenyésztést) generálja az üvegházhatású gázok mintegy ötödét, ezért nagyobb részt kell vállalnia a klímaváltozás elleni küzdelemben, illetve szembe kell néznie a saját hatásának következményeivel - figyelmeztet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének most megjelent globális jelentése. Az élelmezés és mezőgazdaság helyzete 2016 című jelentésében a FAO megállapította, hogy amennyiben nem változik meg gyökeresen az éghajlatváltozás elleni attitűd, további embermilliókat veszélyeztethet az éhezés. Leginkább a szubszaharai afrikai és a dél-kelet-ázsiai térségekben.
Nem lesz egyszerű a gazdálkodás és az élelmiszerellátó rendszerek átalakítása a számtalan érintett, az eltérő módszerek és a természeti adottságok különbözősége miatt. Mégis, most kell nekikezdeni, mert idővel az éghajlatváltozás hatásai is egyre csak erősödnek - áll a jelentésben.
Az alkalmazkodás költségei eltörpülnek a tétlenség következményei mellett" - idézi a jelentés José Graziano da Silvát, a FAO főigazgatóját. A FAO jelentése több alternatív, gazdaságilag megvalósítható módját mutatja be annak, hogyan támogathatók a klímaváltozás hatásainak a legjobban kitett termelők. Így ajánlások is szerepelnek a tanulmányban a kibocsátás csökkentésére: a vízkímélő módszerek az árasztásos rizstermesztés során például 45 százalékkal foghatnák vissza a metánkibocsátást, míg az állattartás kibocsátása akár 41 százalékkal is mérsékelhető lenne a hatékonyság javításával.
A FAO felhívja a figyelmet arra is: várhatóan csökkeni fog egyes ételek tápanyagtartalma (például: a cink, a vas vagy a bennük található fehérje). Ez olyan egészségügyi problémákhoz vezet, mint a vírusos hasmenés az embernél vagy az állatoknál a határokon átterjedő betegségek növekvő gyakorisága. A tudomány jelenlegi állása szerint 2030 után még erősebb lesz a nyomás az élelmiszertermelés növelése érdekében, miközben főleg a fejlődő országokat már ezt megelőzően is nehéz helyzetbe hozza a magasabb átlaghőmérséklet.
A FAO arra bíztatja a döntéshozókat, hogy segítsenek a kistermelőknek támogató környezet kialakításával és az átalakítás előtt álló akadályok felszámolásával. Jelentősebb befektetésre lenne szükség a fejlődő országok klímaváltozás elleni lépéseinek támogatására. Ezek a gyakran alacsony összegű támogatások katalizátorként hathatnak a nagyobb állami és privát szektorból érkező befektetésekhez.