A megválasztott, de csak január 20-án hivatalba lépő amerikai elnök kampánya során nem sok szót vesztegetett a mezőgazdaságra. Ha pedig megtette, a maga szokásos harcias módján közeledett a témához. Véget fogunk vetni az amerikai farmerek ellen indított háborúnak - hangoztatta még augusztusban, elsősorban arra utalva, hogy nem akarja fenntartani a köznyelvben csak "haláladónak" nevezett örökösödési illetéket. Ez valóban megnehezítette a családi birtokok továbbadását egyik generációról a másikra - de csakis a leggazdagabbak számára. A 2011-ben bevezetett törvény szerint ugyanis 40-45%-os kulccsal kell adózni öröklés esetén, ám csupán 5,45 millió dolláros vagyon felett, túlzás tehát azt állítani, hogy a rendelkezés a kisméretű farmok halálos ítéletét jelentené.

Trump ragaszkodna a 2005-ben elfogadott energiatörvényhez, amely létrehozta a Megújuló Üzemanyag Szabványt (RFS), ez ugyanis ösztönzi a bioüzemanyag-felhasználást, különösen a kukorica alapú etanolét. A víztisztaságra vonatkozó szabályzásokon viszont jelentősen lazítana, elsősorban azért, hogy megkönnyítse a nyersolaj- és gázkitermelést. Szakértők szerint mindez gyakoribb földrengésekkel, illetve az ivóvízforrások szennyezésével járna együtt, de az új elnök ezt felesleges aggodalmaskodásnak tartja. A veszélyeztetett állatfajokhoz sem viszonyul túl kíméletesen, mert szerinte az amerikai farmerek sokkal felelősebben gondolkodnak a talajról és az élővilágról, mint a harcos környezetvédők. Szerinte az ide vonatkozó törvény nem a kihalófélben lévő állatok megmentését szolgálja, hanem a földtulajdonosok cselekvési szabadságát korlátozza.

Fotó: MTI/AP/Mark Lennihan

Élelmiszeripari területen leginkább a szénsavasüdítőital-gyártók, illetve a gyorséttermi láncok érezhetik magukat veszélyben. Trump ugyanis elhatározta, hogy megreformálja az amerikai étkezést, és az új rendszerben a magas cukor- és zsírtartalmú ételekre, valamint az alkoholra és dohányárukra nagyobb adót akarnak kivetni. Ha ez nem is jár rögtön az állampolgárok egészségi állapotának javulásával, az állami bevételeket mindenképpen növelni fogja. Az új elnök keményen kíván fellépni az országban illegálisan tartózkodó idénymunkások ellen is, ám a tömegek kitoloncolásával rövid távon valószínűleg nagyon kellemetlen helyzetbe hozná a hazai gyümölcstermelőket és szarvasmarha-tenyésztőket, akik kisegítő alkalmazottak nélkül maradnának.

Az Egyesült Államokban mindig jelentős figyelem irányul az agrártörvény (Farm Bill) módosításaira, és ebbe a Trump-adminisztráció a mezőgazdasági termelőket, gazdálkodókat az eddigieknél nagyobb mértékben be szeretné vonni. Az elnök szerint az agrárium nem egyszerűen az élelmiszer-előállításról szól, de a megfelelő működése lényegében nemzetbiztonsági kérdés. Éppen ezért érdekes, hogy rögtön elutasítólag lépett fel a Csendes-óceáni Partnerség nevű szabadkereskedelmi, befektetési és gazdasági szerződéssel szemben (TPP), ami pedig az eddigieknél is kiválóbb lehetőséget teremtett volna az amerikai farmereknek a világpiacon való megmérettetéshez. Így viszont az USA termelői a partvonalra szorulnak, miközben a TPP más résztvevői (Ausztrália, Új-Zéland, Kanada, Szingapúr, Malajzia stb.) helyzeti előnybe kerülnek azzal, hogy kereskedelmi megállapodásokat köthetnek például Kínával, Indiával és Japánnal, az ázsiai térség meghatározó államaival.

Ha a Coca-Cola, a Pepsi, a McDonald's vagy a mexikói idénymunkások vesztesei is lesznek a Trump-féle agrárpolitikának, a gépgyártók biztosan profitálni fognak az új helyzetből. A John Deere részvényárai például soha nem látott magasságokba emelkedtek, november 23-án egyetlen nap alatt 10%-ot ugrott az árfolyamuk. Ennek csak részben volt okozója a megnyugtató negyedik negyedéves eredmény, de jelentős súllyal esett a latba az is, hogy Trump nagyarányú infrastrukturális beruházásokat tervez a következő esztendőkben (ne feledjük, hogy a John Deere építőipari gépeket is gyárt). Nagy kérdés viszont, hogy a beiktatás után az új elnök mennyit valósít meg a korábbi elképzeléseiből. Ha ugyanis az USA valóban a bezárkózás politikáját választja, a John Deere (amelynél az eladások 40%-a külföldről származik) és a hozzá hasonló multicégek akár nagyot is bukhatnak a ma még kecsegtetőnek tűnő üzleten.