Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Keleti Marcell, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeripari igazgatója az Agrárszektor Konferencia 2016 című rendezvényen elmondta, hogy még idén megjelenik a pályázatot egy új támogatási konstrukcióra. Kéthónapos elbírálási ciklusok lesznek, egészen a források kimerülésig, és az év első hónapjaiban már lehet pályázni.
Kifejezetten a közepes méretű vállalkozásoknak szól majd ez a lehetőség, regionális támogatási intenzitású lesz, ami azt jelenti, hogy közép-magyarországi vállalkozás nem részesülhet a támogatásból.
Mit várhat az élelmiszerágazat az új támogatástól?
Keleti úgy gondolja, hogy a támogatás eredménye látható lesz a növekedési statisztikákban. Losó József, a MIRELITE MIRSA Zrt. igazgatóság elnöke szerint két év alatt nem történik látványos változás, az agrárium szezonalitása miatt.
- véli az elnök, aki családi cég vezetőjeként szeretne élni az új támogatási lehetőséggel, és még 2017-ben elkezdeni egy beruházást.
Éder Tamás, a Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatok igazgatója szerint a 100 milliárd forint beruházásokban és fejlesztésekben ennek az összegnek többszörösét hozza majd. Úgy látja, hogy a nagyvállalatoknál sokszor azért van szükség 150-250 emberre, mert elavult technológiával dolgoznak, ahogy mondta: vödörrel viszik azt, amit más slaggal. Tehát nem vagy alig fejlődnek, mégis ezek a cégek adják a magyar élelmiszeripar teljesítményének a felét. Épp ezért úgy véli, hogy főleg a kis- és közepes méretű üzemeknél lesz látványos eredmény, illetve bizonyos szegmensek feléledését reméli az új támogatási konstrukciótól.
Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető jogásza arról beszélt, hogy az élelmiszerágazatban milyen intézkedéseket vezettek be az utóbbi években az áfacsalások visszaszorítása érdekében.
• A 2012-ben bevezetett mezőgazdasági szektorban érvényes fordított adózás már korlátos, hiszen csak 2018. december 31-ig marad fenn. Ez egyes mezőgazdasági szegmensekben, így a gabonapiacon érvényes, és a tapasztalatok szerint a szabályozás bevezetése jelentősen hozzájárult a piac tisztulásához.
• Egy egészen új változás az őstermelők nyilvántartásával kapcsolatban, hogy a nyilvántartás egyes adatai bárki számára ingyen elérhetőek 2016. szeptember 1-től. Ezáltal a fogyasztó meggyőződhet arról, hogy az adott őstermelő rendelkezik-e érvényes igazolvánnyal, esetleg eltiltás alatt áll-e, illetve hogy az értékesíteni kívánt terméket ténylegesen az őstermelő termelhette-e.
Új kitörési pontok az agrárexportban
Az élelmiszeriparban 2012-től dinamikus bővülés indult a hitelállomány és a hitelkihelyezések terén, illetve a garanciabiztosító állományban is. A mezőgazdasági termelésbe és a feldolgozóiparba az elmúlt 3 évben mintegy 200 milliárd forint folyósítás történt - mondta Széll István, az Eximbank igazgatóhelyettese, aki hozzátette, hogy az Eximbank idén várhatóan túl fogja szárnyalni a 2015-ös állományadatokat. Úgy látja, hogy a belföldi és nemzetközi alapok, amelyekhez a bank csatlakozott, bővülő eszközrendszert jelentenek a növekedés finanszírozásához. Ez főleg azoknak a cégeknek érdekes, akik kellően érettek arra, hogy kilépjenek az exportpiacra. Nemcsak mezőgazdasági termékek finanszírozására van lehetőség, hanem a magyar tudás, szellemi tőke exportjára is például tanulmányok készítésével, ami szintén kiugrási lehetőséget jelent a hazai vállalatoknak.
