Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az évközi adatok azt mutatják, hogy a mezőgazdaság idén ismét felfelé húzza a GDP-t. Az ágazat mennyivel járulhat hozzá az ez évi gazdasági növekedéshez?
A mezőgazdaság 2016-ban továbbra is a gazdasági növekedés egyik hajtómotorja. A KSH tájékoztatása szerint 2016 II. negyedévében a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének volumene 13,4 százalékkal növekedett, ennek köszönhetően 0,4 százalékponttal járult hozzá a 2,6 százalékos GDP-növekedéshez, és összességében fél év alatt is 0,3 százalékpontot emelt hazánk GDP-jén. A kedvező adat hátterében termelési oldalról elsősorban a piaci szolgáltatások, az ipar és a mezőgazdaság teljesítménynövekedése áll, míg felhasználási oldalról a háztartások fogyasztási kiadásai és a nettó export segítette a gazdaság bővülését. A mezőgazdaság teljesítménye az előző évhez képest idén már jól érzékelhető növekedésnek indult. Mindez elsősorban a kedvező eredményekkel zárult nyári aratásnak, az ígéretes őszi betakarításnak, valamint az állattenyésztés bővülő teljesítményének köszönhető.
Kiemelendő, hogy a búza hozama 18 éves rekordot döntött, az árpa hozama még soha nem volt ilyen magas, mint idén, valamint várhatóan a kukoricatermés is meghaladja az eddigi legmagasabb, 2014-es értéket. Enyhül a nemzetközi folyamatok által okozott sertéspiaci válság, és a tejpiacon is kedvezőek a kilátások, emelkednek az árak. A baromfiágazat tartósan jól teljesít, hazánk baromfihúsexportja 12 százalékkal, 88 ezer tonnára nőtt 2016 első öt hónapjában. Pontos számot még korai lenne mondani, de bízom abban, hogy a mezőgazdaság teljesítménye két számjegyű mértékben bővül, szerepe meghatározó lesz a GDP növekedésében.
A növénytermelés eredménye különösen figyelemre méltó, mivel ismét rekordok születtek. A központi Statisztikai Hivatal (KSH) ennek kapcsán azt közölte, hogy a jó hozamok - például a kalászos gabonáknál - alapvetően a kedvező időjárásnak tudhatók be. Egyetért ezzel?
A terméseredményeket hazánkban is - mint minden országban - jelentősen befolyásolja az időjárás, de szerepet játszanak más tényezők is. Ez egymás után a negyedik sikeres nyári aratási évünk, s ez az időjárás mellett a géppark, az alkalmazott agrotechnológia és a termelői szaktudás folyamatos javulásának is köszönhető. Mára vannak olyan gazdaságok, amelyek termelési színvonala és versenyképessége eléri a nyugat-európai élmezőnyt. A fejlődés ellenére nagy a különbség az egyes gazdálkodók között, ezért a Földművelésügyi Minisztérium (FM) az élmezőnybe tartozók további előrelépésének segítése mellett a le maradók felzárkóztatására törekszik, ezt szolgálja a hazai adottságokhoz alkalmazkodó, magas genetikai potenciálú fajták elterjesztése, a jól megtervezett, észszerű gépesítés, a hatékony tápanyag-utánpótlás és növényvédelem elősegítése, valamint a tudásátadás.
Az állattenyésztésben ugyanakkor már nem ilyen kedvező a kép. A tejágazat az egyik legnagyobb válságát szenvedte el, amely termelői demonstrációkban is megmutatkozott. Bár a felvásárlási árak mára némileg emelkedtek, a hosszú ideig nyomott árszint mennyire viselte meg a hazai tejtermelést?
Az alapvetően globális folyamatok (orosz embargó, kínai kereslet csökkenése, főbb exportőr országok termelésének növekedése és az EU tejkvóta kivezetése) által okozott tejpiaci válság nehéz helyzet elé állította a termelőket. A felvásárlási árak drasztikusan csökkentek, és az önköltségtől is messze elmaradtak. Az EU-ban megtermelt többlettej jelentős részét idén - főleg sovány tejpor és vaj - intervenció vagy magántárolás keretében vonták ki a piacról. Az EU tejtermékexportjában a vaj, a sajt és a teljes tejpor kivitele megnőtt, és a sovány tejpor kivitelének csökkenését is csak a jelentős mennyiségű intervenciós felvásárlás indokolja. Uniós szinten a termelők teljes mértékben kihasználták a 150 millió euró támogatást nyújtó európai önkéntes és átmeneti tejtermelés-csökkentési támogatást is. Hazánkban 134 pályázó vállalt önkéntes átmeneti csökkentést 2016 utolsó negyedévében, hozzávetőleg 17 millió kg mértékben. Ez a magyar termelés mindössze 1 százaléka.
Az FM minden rendelkezésére álló támogatáspolitikai eszközzel a tejtermelő gazdák segítségére siet. A legfontosabb cél a termelési alapok és az eddig elért eredmények megőrzése, ezért, többek között, 63 milliárd forintra nőtt az ágazat támogatása, kamat-és költségmentes hitel javítja a tejtermelők likviditási helyzetét, a NÉBIH szigorúan fellép az adócsalt termékekkel kereskedők ellen, illetve jövőre 5 százalékra csökken a friss tej áfája. A célzott intézkedéseknek meglett az eredménye: a termelői árak csökkenésének ellenére a tejtermelés tovább bővült 2015-ben, majd 2016-ban is, és nőtt a tejhasznú tehénállomány. 2016. június 1-jén (KSH) a tejhasznú tehenek száma 214 ezer volt, 1 százalékkal több, mint tavaly, és 5 százalékkal több, mint 2012-ben. Ez EU-s szinten is kedvező eredmény, hiszen az elmúlt egy évben például Németországban 1, Olaszországban 5, míg Lengyelországban 7 százalékkal csökkent a tejhasznú tehenek száma.
A termelői árak drasztikus esését a jövedelemtámogatások és a termelés növekedése ellensúlyozta, így 2015-ben ágazati szinten a tejtermelés nyereséges volt. A jelenlegi piaci kilátások újra biztatóak, hiszen a nemzetközi kereslet növekedése és az EU tejtermelés stagnálása következtében emelkedni kezdett a tej termelői ára. Év végéig várhatóan folytatódik az áremelkedés, amit az emelkedő olajár és a növekvő kínai kereslet még gyorsíthat. Bízom benne, hogy a tejpiac helyzete, illetve a hazai tejtermelés teljesítménye, versenyképessége tovább javul.
Sokan tartanak attól, hogy a következő évek magyar agrárgazdasági teljesítményét kedvezőtlenül befolyásolhatja, ha az Európai Bizottság a 2014-2020 közötti uniós Közös Agrárpolitika (KAP) félidős felülvizsgálata kapcsán forrásokat csoportosítana át más célokra, így például a migrációs válság kezelésére. Ön szerint fennáll-e ennek veszélye?
A 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló rendelet kimondja, a félidei felülvizsgálat keretében a tagországok számára allokált pénzügyi borítékok nem csökkenthetők. Ennek megfelelően következetesen kitartunk azon álláspontunk mellett, hogy az agrárfejezetben található mozgásteret nem szabad csökkenteni. Ezt a pénzügyi keretet a mezőgazdasági piacokon fellépő válsághelyzetek enyhítésére kell fordítani, nem pedig más célokra (pl.: migránsválság kezelésére) átcsoportosítani.
Komoly viták zajlanak arról, mi lesz az agrártámogatásokkal a 2020-tól kezdődő ciklusban. Megalapozottak-e az aggodalmak, amelyek a támogatási szint jelentős csökkenését vetítik előre?
Az Európai Bizottság várhatóan 2017 őszén mutatja be a 2020 utáni Közös Agrárpolitikára vonatkozó elképzeléseit, míg a Többéves Pénzügyi Keretre vonatkozó javaslat várhatóan 2018 elején jelenhet meg. Az érdemi véleménycsere ekkor kezdődhet el. Ugyanakkor fontos tudni, hogy számos nagy tagállam, köztük Franciaország, Spanyolország vagy Olaszország, valamint az újonnan csatlakozott tagállamok többsége továbbra is egy erős agrárpolitika fenntartásában, megőrzésében érdekelt. Jelenleg a lehetséges szövetségesek érdekeinek összehangolása, egyeztetése zajlik. Magyarország számára a legfontosabb ilyen csoport a Visegrádi Négyek, amely további országok csatlakozásával egyre erősebb és meghatározóbb szerepet tölthet be az uniós döntéshozatali folyamatokban.
A cikk saját termék népszerűsítését szolgálja.