Az Amerikai Sörszövetség szerint az amerikai piacon 2020-ra akár 20 százalékos mennyiségi részesedést érhetnek el a kézműves sörök. Ezt persze leginkább álomnak minősíthetjük, még akkor is, ha tudjuk, hogy jelenleg mintegy 12 százalékos ez az arány, ami egyébként 2011-hez képest több mint kétszeres növekedés jelent. Értékben viszont a tavalyi 10 százalékos növekedés után már most is 22 százalékos a részesedésük.

A kézműves termékek Magyarországon is reneszánszukat élik, piacuk érezhetően erősödik. A fejlettebb piacok tapasztalatai alapján ez a trend folytatódni fog az előttünk álló években is. Tény viszont, hogy bár a magyarországi kézműves sörpiacon ma sok a termék, de ezek csak kis mennyiségekben vannak jelen. Beruházások most is zajlanak a szegmens kiszolgálása érdekében, de a szereplők csak szaladnak a kereslet növekedése után. A fogyasztók igénye a prémium minőség iránt folyamatosan erősödik. Bár a kézműves sörök közül sem mindegyik magas minőségű, a legtöbb fogyasztó fejében változatlanul ez a hit él.

A forradalmi hangulatot a sörpiacon a rengeteg új fogalom és kifejezés is jól jelzi. Olyan lendülettel születnek meg, hogy csak kapkodjuk a fejünket: IPA, ízesítetett sörök, stout, ale, búzasör, kézműves és még hosszan sorolhatnánk azokat a szakkifejezéseket, amelyek napjaink sörpiacát, és az ott szunnyadó, elképesztő innovációs képességet, kreativitást jellemzik.

A változások iránya egyértelműen a magas minőség felé való elmozdulás igényét mutatja. Ezt támasztják alá a számok is. A Magyar Sörgyártók Szövetségének adatai szerint tavaly 10 százalékkal több prémium kategóriás sört adtak el, mint egy évvel korábban, miközben az "alsópolci" kategóriák (olcsó vagy gazdaságos sörök) eladása 3,6 százalékkal mérséklődött.

Annak, hogy sokat hallunk mostanában a sörpiaci konfliktusokról, több oka van. Egyrészt figyelembe kell venni, hogy a sörgyártás rendkívül magasan globalizált és gyorsan globalizálódó tevékenység, másrészt pedig a magyarországi szerkezete sajátságos, hiszen - talán a pécsi üzemet kivéve -, nincsenek még közepes méretű üzemek. Negyedszázada ötször annyi kisüzemi sörfőzde volt az országban, mint napjainkban. Ezek sorsa nagyon jól mutatja, hogy az életképességhez nem elég jó minőséget gyártani. Nagyon valószínű, hogy a most piacon lévő kisüzemek közül sem mind lesz életben néhány év múlva.

Attól az axiómától viszont, hogy csak saját értékesítési csatornával van esély a piacon, ma már lassan el tudunk szakadni. Nemcsak azok élnek meg, akiknek éttermük, bisztrójuk, saját vendéglátóhelyük van, hanem a kereskedelmi és vendéglátói csatornákba csak gyártóként beszállítók között is van már sikeres vállalkozások.

Ez a piac szélesedésének köszönhető. A kereskedelmi láncok polcaira is eljutott a kézműves sör. Kinőtte a fesztiválok világát, gyökeret vert a vendéglátásban, és ma már otthon is szeretnénk fogyasztani őket. Ettől persze mennyiségben még mindig csak a 1-2 százalékát teszik ki, de - ahogy a tengerentúli példa is mutatja -, értékben ez ennél többet jelent, és ami fontos, még hosszú évekig bővülni fog a kereslet irányukban.

Ma még leginkább a gurmanok, a magukat hozzáértőknek tartók alkotják a fogyasztás gerincét, azonban ez a trend változóban van. A változás nem fog feltétlenül alacsonyabb árakat hozni a kézműves sörök piacán, hiszen a mozgatója inkább a fizetőképes fogyasztói réteg szélesedése lesz. Ők azok, akik presztízs szempontokat visznek a sörfogyasztásba, ahogyan azt korábban a borok esetében is megtették. A folyamat egyik oldalhajtása lesz az otthoni saját sör készítése, amit a technikai háttér egyre inkább elősegít.

Legyen az nagyüzemi vagy kézműves, de mindenképpen a prémium sörök piaca felé tereli a fizetőképes keresletet az olyan nagy nyilvánosságot kapó vita is, amely például az enzimek, a kukoricagríz, rizs, árpa, felhasználása körül bontakozott ki. Alapvető, hogy a kereslet minden szintjét, tehát az alacsony ár alapján választókat is ki kell szolgálni termékkel.

A kézműves termékek piaci súlya azért azt jelzi, hogy a sörpiac továbbra is a négy nagy gyár kezében van. Ők sem maradnak el kreativitásban, termékfejlesztésben a kicsik mögött, a marketingpotenciáljuk viszont hatalmas. Eközben pedig gyors ütemben bővítik a sörexportot is. Tavaly 40 százalékkal több sört vittek ki az országból, mint egy évvel korábban.

Azok a kedvező piac trendek, amelyek a sörpiac szerkezetének látványos javulását mozgatják, méltán fokozzák a küzdelmet a gyártók között. Nagy sportesemények ide vagy oda, a sörpiac idei kilátásai is kedvezők. Az várható, hogy ez az év is hozhat néhány százalékos növekedést a söreladásokban, viszont a középtávú előrejelzésünk a piac mennyiségi telítődését mutatja.

Ettől még az értékbeli növekedés tartós marad. Középtávon a kereslet szerkezetében sem várható forradalmi változást. A prémium és szuperprémium szegmensek lassan tovább nőnek, és a gazdaságos sörök piaca is tartani tudja magát. A kézműves-forradalom is menni fog előre, de erről a szintről még duplázódás esetén sem okoz nagy fejfájást a nagyoknak.

Az ízesített kategóriában mégsem látszik akkora lehetőség, mint ahogy azt korábban többen várták. Az innovációk területén is bővülés várható. Nemcsak a sörfajtáknál, a csomagolásban is sok fejlesztéssel találkozunk majd. Ezen a területen a kényelem marad a vezérelv. A dobozos kiszerelés mintegy kétharmados aránya nehezen lesz megingatható.

Az iparág szerkezete lassan változik. A néhány közepes méretű üzemnél is beindul a fejlődés. Ezek nemcsak a belföldi piacon, hanem a kivitelben is szerephez juthatnak.

Nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy a sörfogyasztás kultúrája csak most kezd kialakulni Magyarországon. Döntő lesz, hogy milyen eszközökkel (pl. reklámok stílusa, tartalma és az árpolitika) alapozzuk meg a fejlődést. Erről a piaci szereplőknek egyeztetniük kell majd. A fogyasztó képzése ennek központi eleme kell, hogy legyen.

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarék Agrár Központ