Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A hazai agrárszakképzés külön stratégia alapján működik - mondta Mezőszentgyörgy Dávid, a Herman Ottó Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Több mint 22 ezer diák tanul a magyar agrárszakképző rendszerben, akiket mintegy 3 ezer pedagógus tanít 48 agrárszakképző iskola 63 feladatellátási helyén.
A Tessedik Sámuel agrárszakképzési stratégiát két éve fogadta el a kormány, amelynek lényege az agrárszakképzés rendszerének megújítása, és a duális képzés, valamint a gyakorlatorientált oktatás előtérbe helyezése. A tangazdaságok fejlesztését is fontosnak tartják.
Az agrárszakképzési stratégia feladata, hogy biztosított legyen az átmenet a középfokú agrárszakképzés és az agrár-felsőoktatás között. A szaktárca azért alakította ki az egységes agrárszakképzési rendszert, hogy a képzéssel a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő oktatást nyújtsanak a diákoknak az agrárszakképző iskolák, figyelembe véve az agrár-felsőoktatási intézmények elvárásait is - jegyezte meg az ügyvezető igazgató.
A szaktárca infrastrukturális fejlesztésekre mintegy 2 milliárd forintot fordított a közelmúltban. Hat intézményben zajlott Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázatból felújítás mintegy 900 millió forint értékben, míg a múlt évben a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) energetikai pályázatot nyújtott be 45 intézmény.
Készült a múlt év végén egy agrármunkaerő-piaci felmérés az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködésében. Ez az összegzés megállapította, hogy a tudásszerzésben jelentős az igény a termelési folyamatban közvetlenül hasznosítható, gyakorlatközpontú ismeretek iránt. A felmért élelmiszer-gazdasági vállalkozások körében jelentős kereslet mutatkozik a húsfeldolgozó, az állatgondozó és az állattenyésztő, valamint a mezőgazdasági gépkezelő és -szerelő szakképzettségű munkavállalók iránt. Az ágazatban jelentős az egyszerű betanított munkaerő iránti igény is. A szaktudás hiánya nemcsak az alkalmazottak, hanem már a vállalatvezetők jelentős részénél is gondot okoz - derül ki a felmérésből.
