EXTRA EARLY BIRD ár a Portfolio Agrárium 2026 konferencián!
A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
A hazai agrárszakképzés külön stratégia alapján működik - mondta Mezőszentgyörgy Dávid, a Herman Ottó Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Több mint 22 ezer diák tanul a magyar agrárszakképző rendszerben, akiket mintegy 3 ezer pedagógus tanít 48 agrárszakképző iskola 63 feladatellátási helyén.
A Tessedik Sámuel agrárszakképzési stratégiát két éve fogadta el a kormány, amelynek lényege az agrárszakképzés rendszerének megújítása, és a duális képzés, valamint a gyakorlatorientált oktatás előtérbe helyezése. A tangazdaságok fejlesztését is fontosnak tartják.
Az agrárszakképzési stratégia feladata, hogy biztosított legyen az átmenet a középfokú agrárszakképzés és az agrár-felsőoktatás között. A szaktárca azért alakította ki az egységes agrárszakképzési rendszert, hogy a képzéssel a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő oktatást nyújtsanak a diákoknak az agrárszakképző iskolák, figyelembe véve az agrár-felsőoktatási intézmények elvárásait is - jegyezte meg az ügyvezető igazgató.
A szaktárca infrastrukturális fejlesztésekre mintegy 2 milliárd forintot fordított a közelmúltban. Hat intézményben zajlott Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázatból felújítás mintegy 900 millió forint értékben, míg a múlt évben a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) energetikai pályázatot nyújtott be 45 intézmény.
Készült a múlt év végén egy agrármunkaerő-piaci felmérés az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködésében. Ez az összegzés megállapította, hogy a tudásszerzésben jelentős az igény a termelési folyamatban közvetlenül hasznosítható, gyakorlatközpontú ismeretek iránt. A felmért élelmiszer-gazdasági vállalkozások körében jelentős kereslet mutatkozik a húsfeldolgozó, az állatgondozó és az állattenyésztő, valamint a mezőgazdasági gépkezelő és -szerelő szakképzettségű munkavállalók iránt. Az ágazatban jelentős az egyszerű betanított munkaerő iránti igény is. A szaktudás hiánya nemcsak az alkalmazottak, hanem már a vállalatvezetők jelentős részénél is gondot okoz - derül ki a felmérésből.
