A 2017-es fipronilos tojásbotrány komolyan sújtotta az európai baromfiágazatot - írja közleményében a laboratorium.hu. A hatósági döntések alapján nagy baromfi-állományokat kellett leölni, a kereskedelembe kikerült tételeket vissza kellett hívni, meg kellett semmisíteni. Az élelmiszerlánc-biztonsági intézkedések során ugyan sikerült megakadályozni, hogy a tiltott rovarölő szerrel szennyezett tojások a fogyasztók egészségében és életminőségében mérhető hátrányt okozzanak, de ezek az intézkedések a tojás fogyasztói árának jelentős emelkedését okozták.

A magyar vásárlók döntő többsége, 86 százaléka a fipronilos botrány ellenére sem változtatott tojásfogyasztási szokásain, sőt kis részük (0,63 százalék) még növelte is a fogyasztását - derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felméréséből. A tojásbotrány hatására csak a felmérésben résztvevők 8,6 százaléka fogyaszt jelentősen kevesebb tojást, és az egy százalékot sem éri el azok aránya, akik az eset óta már egyáltalán nem esznek tojást. A hatóság 1000 fő személyes megkérdezésével készült felméréséből ugyanakkor az is kiderült, hogy a megkérdezettek 3,76 százaléka korábban sem fogyasztott tojást.

Ami a tojást tartalmazó, feldolgozott élelmiszereket illeti, itt a fogyasztók többsége, 57,21 százaléka nem változtatott vásárlási szokásain. E termékkörben viszont nagyobb arányt ((9,83 százalékot) képviseltek azok, akik a botrány óta sokkal kevesebbet vásároltak, míg a megkérdezettek 10,78 százaléka teljes mértékben felhagyott a tojástartalmú élelmiszerek vásárlásával. A válaszadók 12 százaléka azért nem változtatott addigi beszerzési gyakorlatán, mert úgy vélte, hogy az összetett végtermék valószínűleg már csak elenyésző mennyiségben tartalmazhat fipronilt, 10 százalékuk pedig korábban sem vásárolt tojástartalmú élelmiszereket.

Az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerében (RASFF) 2017. július 20-án jelentek meg a fipronilszennyezéssel kapcsolatos első hírek, és az ügy a magyar tojáságazatot is érintette. Szaképrtők szerint valószínűleg annak köszönhető, hogy nem történt nagy változás a tojásvásárlási- és fogyasztási szokásokban, hogy a botrányban érintett országok hatóságai gyorsan reagáltak és időben léptek fel az élelmiszer-biztonsági kockázatok elhárítsa érdekében.