Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Összesen 5-8 százalékkal emelkedett az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehér, vörös és rozé borok 2018. február-március átlagára a januári árszinthez képest - írja közleményében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT). A magyar borok áremelkedésének egyik oka a borászati termelési költségeik folyamatos emelkedése. Január 1-től jelentősen nőtt a minimálbér, és ezzel párhuzamosan a bérre rakodó munkáltatói járulékterhek is emelkedtek.
A munkáltatók egyre több járulékot fizetnek be a dolgozók után az államkasszába, mivel a terhek hét év alatt mintegy 66 százalékkal emelkedtek. Folyamatosan szűkül ugyanakkor az a munkavállalói réteg, amelyi bevonható a szőlészeti munkákba. Így a termelők nem csupán az előírtnál is magasabb béremelésekre, hanem munkaközvetítők közbeiktatására is rákényszerülnek, és ezi tovább növeli költségeiket.
A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) legfrissebb adatai szerint a 2017-s 250 millió hektoliteres globális bortermelés csaknem 9 százalékkal maradt el a megelőző évitől, míg a fogyasztás kismértékú növekedés mellett 243 millió hektoliterre nőtt. A termelés visszaesésének egyik oka, hogy több nagy bortermelő országban (különösen Európában) 2000 óta folyamatosan csökken a szőlőtermő terület.
A szélsőséges időjárás tavaly a világ több régiójában is nagymértékben csökkentette a szőlőtermelést, ami befolyásolhatja a 2018-ban piacra kerülő borok mennyiségét is. Az elmúlt évi fagy- és aszálykárok miatt Franciaországban 19 százalékkal, Olaszországban 17 százalékkal, Spanyolországban 20 százalékkal volt kisebb a termelés az előző évinél. A globális, illetve európai termeléskiesés már tavaly is komoly hatást gyakorolt a magyarországi borpiacra, és ez a hazai borárakra is kiterjedhet - hangsúlyozza a HNT.
A nyugat-európai szőlő- és borhiány miatt Magyarországról nem csak a belföldi keresletet meghaladó többlet, de annál jóval nagyobb mennyiség került külföldre, ami jelentősen csökkentette a hazai kínálatot.
A KSH adatai szerint 2017-ben a magyar bor-külkereskedelmi egyenleg mennyiségi tekintetben 12 százalékkal javult a 2016-oshoz képest, ami az export 618 ezer hektoliterre bővülésének, illetve az import 18 százalékos visszaesésének köszönhető.
A folyóbor-import szempontjából meghatározó Olaszországból egyrészt kevesebb, másrészt a szokottnál magasabb árú bor érkezésére számítanak. A körülbelül 10 százalékos áremelkedés valószínűleg a hazai polcokra kerülő, Magyarországon palackozott borok árában is meg fog jelenni.