Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) jelentése alapján az élelmiszer-eredetű megbetegedések forrása az események 44,8 %-a húshoz és egyéb hústermékekhez, 9%-a tojáshoz és egyéb tojástermékekhez köthető. A különbségtétel egészséges és kockázatos között azért nagyon fontos, mert a területek összemosódásából adódóan a húshoz és a tojáshoz rendelhető kockázatok alulértékelődhetnek. A helyes magatartásminták elsajátítására az élet korai szakasza, azaz a kisgyermek- és serdülőkor a legalkalmasabb.

A kutatások alapján elmondható, a gyerekek a legkockázatosabb élelmiszernek a kólát és a chipset tartották, és csak ezután következett a darált hús és a tojás. Előkelő helyen szerepelt még a csokoládé is. Megkérdezték őket arról is, hogy minek kell szerepelnie az élelmiszer csomagolásán. A legtöbben (489 gyermek) a lejárati dátumot emelték ki, ezt követte 477 említéssel az összetevők listája. Ezeken kívül 180 diák tartja kötelezőnek a származási hely feltüntetését, majd a tápanyag-összetételre és energiatartalomra vonatkozó jelölések, a termék tömegére, térfogatára, valamint a csomagolásban található termék mennyiségére vonatkozó adatok következnek. Jóval kevesebben említettek olyan információkat - a termék nevét, a gyártót, a forgalmazót, az előállítás dátumát vagy a vonalkódot -, amelyek segítségével egy esetleges élelmiszer-biztonsági veszély észlelésekor pontosan azonosíthatók lennének a termékek.

Elgondolkodtató, hogy a termékre vonatkozó tárolási és felhasználási javaslatok csomagoláson való feltüntetését csak 37 diák tartotta lényegesnek. Pedig ahhoz, hogy a gyártó által előállított, boltokban megvásárolt termék akkor is biztonságos legyen, amikor az asztalunkra kerül, ezt figyelembe kell venni. A kutatók kíváncsiak voltak arra is, hogy a gyerekek tudják-e, miről lehet megismerni a romlott ételt. A kérdésre 521 válaszadó említette a kellemetlen szagot, 356 diák a penész megjelenése alapján ítéli meg az élelmiszer fogyaszthatóságát. Jelentős számban (303) fordul elő, hogy csak az élelmiszer kóstolása során tapasztalt kellemetlen ízből következtettek az élelmiszer fogyasztásra való alkalmatlanságára. Többen említettek egyéb, szabad szemmel is észlelhető változásokat: színváltozás (245), megváltozott állag (197). A kitöltők egy jelentősebb hányada (103) a lejárati dátum után tekinti romlottnak az élelmiszert.

A kutatásban szó esett még a hűtőszekrény optimális működési hőmérsékletéről (itt a válaszadók több, mint harmada sajnos rossz választ adott), illetve a megmaradt ételek későbbi fogyaszthatóságának biztosításáról, vagyis az ételben esetlegesen jelen lévő kórokozók leghatékonyabb elpusztításáról (a kitöltők többsége helyesen a sütést jelölte meg). A tudásátadás sikeressége érdekében a kutatók nélkülözhetetlennek tartják az élelmiszer-biztonsági területen alapos ismeretekkel felvértezett pedagógusok bevonását, illetve egy eredményesen alkalmazható oktatási eszköztár kifejlesztését is.

Az Élelmiszervizsgálati Közlemények számai itt érhetőek el.