A fuzárium egy fonalasgomba, amely a mezőgazdaságban dolgozó gabonatermesztők között jól ismert gombanemzetség tagja, és amelybe hozzávetőlegesen ezer faj tartozik - írja közleményében a szegedi Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztálya. Ezek közül számos faj jelentős élettani hatású anyagokat, úgynevezett mikotoxinokat termel, amivel a fenntartható gazdálkodás egyik nagy ellenségeivé váltak. A mikotoxinok a természetben, és egyben a mezőgazdaságban előforduló legveszélyesebb méreganyagok közé tartoznak. A mikotoxint termelő Fusarium fajok elsősorban a talajban található növényi maradványokon telelnek át, innen támadják meg az élő növényi szervezeteket, majd a gombák a gabonaszem külső felületén megkezdik a fertőzési folyamatot, amivel hatalmas kárt okoznak a fenntartható gazdálkodás mellett elkötelezett gazdáknak.

Magyarország változékony éghajlata miatt aszályos és csapadékos évben egyaránt fennáll a kockázat, hogy fuzáriummal szennyezett lesz a termény. Ennek oka, hogy a kórokozó gombák között mind a száraz, mind pedig a nedves éghajlatot kedvelő fajok megtalálhatóak. A talajból fertőző fuzáriummal szembeni egyik lehetséges védekezés a mezőgazdaságban a magcsávázás. Ezzel a technológiával a vetőmag teljes felületét bevonják már a vetés előtt egy olyan növényvédő szerrel, amellyel megfelelő védelmet biztosít a talajból fertőző gombákkal - köztük a fuzáriummal - szemben is. Nagyobb problémát jelentenek azonban a különböző kultúrák virágzási stádiumában fellépő fuzárium fertőzések, amelyek ellen megfelelő gombaölő készítmények kijuttatásával lehet eredményesen fellépni a mezőgazdaságban. Emellett azonban bizonyos esetekben a fuzárium kialakulásához a rovarkártevők által okozott sebzések is hozzájárulnak, éppen ezért a védekezési technológia részét képzi a megfelelő rovarölő készítmény használata is.

Forrás: NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztály

A fuzárium kialakulására fokozottan hajlamosít a gomba számára kedvező időjárás, valamint a stresszes, legyengült növényállomány. Ezért van szükség a növénynemesítésre, hogy a fuzáriummal szemben minél ellenállóbb gabonákat nemesítsenek ki a szakemberek. Bár a nemesítők részéről a munka folyamatos, és vannak biztató eredmények, azonban egyelőre a több évtizedes kutatások ellenére sem ismeretes olyan gabonafajta a mezőgazdaságban, ami teljesen ellenálló lenne ezekkel a gombafajokkal szemben. 

A szakember szerint a fenntartható gazdálkodás fenntartásához jelen pillanatban hatékony módszer a gombaölőszeres kezelés. A legtöbben a komplex védekezést ajánlják a mezőgazdaságban dolgozó gazdáknak, hogy vetéskor használjanak magcsávázó készítményeket, virágzáskor pedig olyan szereket, amelyek hatékonyak a gabonát fertőző fuzárium fajok ellen. A csávázószerek hatástartalma nyilvánvalóan nem terjed ki a tavaszi időszakban fellépő gombafertőzésekre, ezért szükséges a legalább egyszeri kezelés tavasz folyamán a különböző levélbetegségekkel szemben éppúgy, mint virágzás alatt célzottan a fuzárium ellen.

A fuzárium gomba ellen a mezőgazdaságban régóta alkalmazott eljárás volt, hogy vetésforgóban művelték a földet: ha egyik évben gabona termett a területen, a következő években más terményt vetettek oda, így a gomba kitartóképletei nehezebben maradtak fenn a növényi maradványokon az adott területen. Ezen módszer sokat segített a fenntartható gazdálkodás megteremtésében. Manapság azonban a vetésforgó beszűkült, ami azt jelenti, hogy rövidebb idő alatt kerülnek vissza ugyanazok a kultúrák a mezőgazdaságban egyazon területre. Ehhez pluszban hozzájárul az is, hogy a föld megművelésének formája is változik.

A fuzáriummal szembeni, nem megfelelő védekezés komoly hatással lehet az emberi egészségre is. A mikotoxin szélsőséges esetben súlyos máj-, vagy vesekárosodást, de akár daganatos megbetegedéseket is okozhat, miközben nagy veszélyt jelent a fenntartható gazdálkodásra is. Egy toxinnal szennyezett kenyér elfogyasztása komoly veszélyt jelenthet, ugyanakkor ha minimális mennyiségű szermaradék található a gabonán, ám ez a technológia előírásait betartva, mindig az engedélyezett határérték alatt marad, akkor annak semmiféle, az emberi egészségre gyakorolt hatása nincsen. Az előállítást ezzel párhuzamosan szigorúan ellenőrzik a szakhatóságok.