2024. november 21. csütörtök Olivér

Legendás élelmiszer került vissza a magyar konyhákba: egyre többen eszik

A munkaerőhiány okozta problémák a magyar gombatermesztést is elérték, így a Bio-Fungi is rendesen megküzdött a dolgozók hiányával az utóbbi években. Úgy tűnik, 2019-re sikerült megoldást találni. Több hazai cég is abbahagyta a termesztést a felmerülő problémák miatt, azonban a Mutsy Árpád tulajdonába tartozó vállalkozás ezt lehetőségként éli meg.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Ha a Bio-Fungi Termelő és Kereskedelmi Kft. történetét szeretnénk megismerni, akkor egészen a kilencvenes évek elejéig kell visszanyúlnunk, hiszen Mutsy Árpád 1992-ben alapította a céget két társával (Mutsy Attila és Sugár Attila), melynek jelenleg ő a fő és meghatározó tulajdonosa. A gombatermesztés ötlete nem volt légből kapott, hiszen Mutsy a budapesti Kertészeti Egyetem elvégzése után közel 10 évet töltött el egy gombacsíráztatással és -forgalmazással foglalkozó multinacionális cégnél. Ma már a Bio-Fungi Kft. Kelet-Közép-Európa egyik vezető termesztőcégének számít.

Aki lemarad, kimarad

A vállalkozás nettó árbevétele 2017-ben elérte a 8,2 milliárd forintot, 2018-ban azonban 7,7 milliárdra csökkent. Mutsy Árpád elmondása szerint ez annak tudható be, hogy komoly munkaerőhiánnyal küzdöttek tavaly, aminek a jeleit már 2016-2017-ben látni lehetett. Ennek következtében rengeteg gombát egyszerűen nem tudtak leszedni, mert nem volt rá ember. Hozzátette, 2019 első negyedévében sikerült kitartó csapatmunkával megoldani a problémát, így idén a várható nettó árbevétel 8,3 milliárd forint körül alakulhat, és nagyon pozitív utolsó negyedévnek néznek elébe.

"A munkaerőgondok mellett az árbevétel csökkenésének másik oka az volt, hogy a magyarországi ügyfeleink száma évről évre 5-15 százalékkal csökken, így egyre kevesebb komposztot tudunk értékesíteni itthon, mert a magyar termelők sorra bezárnak. Sajnos, ahogyan a magyar kertészet egyéb területein is, így a gombaiparban sem sikerült átfogó technológiai fejlesztést végrehajtani az elmúlt 15-20 évben. Azt is problémának látjuk, hogy a mezőgazdasági termékek területén nincs egységes, csökkentett áfarendszer, ezáltal az importból származó termékek, illetve a nagyobb termelési volumennel bíró országok könnyebben tudnak Magyarországra exportálni" - tájékoztatott Mutsy. 

A Bio-Fungi az utóbbi időben döntően külföldön értékesíti a gombakomposztot: Romániába, Horvátországba, Bosznia-Hercegovinába, Szerbiába, Csehországba, Szlovákiába, Olaszországba, Bulgáriába és Görögországba. A friss gombát elsősorban a környező országokban adják el, a legtöbbet Ausztriában, Szlovéniában és Szlovákiában. 

A munkaerőhiány miatt az automatizálás egyre fontosabb a gombatermesztésben is. A cég az elmúlt 15 évben több mint 18 milliárd forintos fejlesztést hajtott végre. A komposztgyártáshoz új hőkezelőket építettek, a friss gomba termesztéséhez pedig felszíni csiperkegomba-termesztő házak és laskagomba-termesztő sátrak építését tervezik. Emellett 2019-ben beadtak egy fejlesztési pályázatot, szeretnének ugyanis mesterséges intelligenciát alkalmazni a termelésprognosztizálásban és a szedés szervezésében. 

A munkaerő-utánpótlást harmadik országbeli munkaerővel oldottuk meg, és most azt érezzük, hogy kicsit konszolidálódott a helyzet. Ez jó lehetőség arra, hogy több gombát tudjunk termelni. Szeretnénk bővíteni a kapacitásainkat, hiszen sok hazai gombatermesztő abbahagyta a munkát, a kieső kapacitást mi tudnánk biztosítani

- emelte ki Mutsy Árpád. A mezőgazdasági termelésben, főleg a gombatermesztésben az áru szedése és válogatása sokkalta bonyolultabb, összetettebb feladat, mint egy gyárban az operátori feladat - emelte ki a tulajdonos. Hozzátette, olyan fejlesztéseket és alkalmazásokat szeretnének beiktatni, amelyek segítik a dolgozókat a gyorsabb és hatékonyabb munkavégzésben, vagyis növelik a termelékenységet.

Friss gombából egyre többet

A munkaerőhiányon kívül a megfelelő méret elérése az egyik fő cél és kihívás. Kereskedelmi területen is koncentrálódott a vásárlók köre (a láncok meghatározó szerepe vitathatatlan), így ahhoz, hogy egy vállalat könnyebben tudjon érvényesülni, kellő nagyságú árualappal kell rendelkeznie. "A mérethatékonyság tehát elengedhetetlen, ez növeli a versenyképességünket. Ha valaki képes csökkenteni a fajlagos költségeit, akkor el tud érni távolabbi, jobb piacokat, és állandóan teli kamionnal tudja szállítani a termékeit" - hangsúlyozta a tulajdonos.

A Bio-Fungi két fő tevékenységi köre a gombakomposzt- és alapanyag-előállítás, valamint a friss gomba termesztése. Kelet-Közép-Európa egyik vezető gombaipari vállalkozásában a legmodernebb, holland típusú, számítógép által vezérelt gombafarmok biztosítják a megfelelő hozamot és minőséget. Az automata rendszer a nap 24 órájában ideális feltételeket tart fenn a gombafejek növekedéséhez. A hatékonyság mellett figyelnek arra is, hogy a friss árut a gasztronómia igényeinek megfelelően különböző méretben szedjék le. A Bio-Fungi Kft. 2000 óta állít elő csiperkegomba-komposztot, 2014-ben pedig bővítette tevékenységét laskagomba-alapanyag gyártásával, amely kizárólag hazai szalmából készül, állati eredetű összetevőt nem tartalmaz. Jelenleg Áporkán található a komposztgyártás és -kereskedelem központja, Ócsán pedig a gombatermesztésé és -kereskedelemé.

A Bio-Fungi szinte az összes magyar áruházláncnak szállít friss gombát. A laskatermesztésben belföldön egy fő konkurensük van, akik piacvezetők, és már 25-30 éve jelen vannak a piacon. Gombakomposzt és friss gombatermesztés területén ugyanakkor a Bio-Fungi piacvezető Magyarországon. Azzal kapcsolatban, hogy tervezik-e a konzervpiacot is meghódítani, Mutsy kiemelte, hogy ez szintén mérethatékonysági kérdés, hiszen hiába van óriási piaca a konzerv termékeknek, és látszólag nagy a hozzáadott értékük, ez egy globális piac, ahol óriási a verseny. Másrészt ez a piaci szegmens évente 5-10 százalékot csökken, mivel a friss termékek iránti kereslet folyamatosan növekszik. Több friss gombát eszünk, egyre nagyobb teret kap az egészséges életmód, a különböző gasztrotrendek, és változnak a fogyasztási szokások. Ezzel arányosan a gombafogyasztás abszolút értékben növekszik Magyarországon, illetve Európában egyaránt, globálisan pedig 2-5 százalékkal évente. 

A Bio-Fungi Kft. Magyarországon elsőként kezdett el bio csiperkegomba-komposztot és bio laskagomba-alapanyagot előállítani. A cég néhány tonna bioterméket állít elő hetente, de évről évre két számjegyű - 10-12 százalékos - a növekedés. Mutsy szerint ez nagyon érdekes kitörési pont lehet, habár nem hiszi, hogy Európában nagy mennyiségben fognak majd bioélelmiszereket fogyasztani az emberek. 

Kulcstényező: az ember

Arra a kérdésre, hogy mire a legbüszkébb az elmúlt 27 évből, a tulajdonos a megfelelő munkaerőt emelte ki elsőként, illetve azt, hogy nagyon sok jó munkatársat tudott integrálni és alkalmazni a cégnél. Mint mondta, ez nagyon fontos ahhoz, hogy egy vállalkozás fenntarthatóan tudjon működni. 

"Egy vállalatnak az első erőforrásai a munkavállalók, e nélkül fejlődni, fejleszteni vagy bármilyen jövőképet alkotni nem lehet. Hosszú távon is a legnagyobb kihívásnak tartom, hogy a munkatársakkal még többet foglalkozzunk, valamint jobban integráljuk és menedzseljük a munkaerőforrást. Büszke vagyok arra, hogy a társadalmi felelősségvállalásban is szerepet tudtunk vállalni. Mi indítottuk el az országban egyedülálló módon az IskolaGomba programot, amelynek keretében csiperkegomba-termőládákat szállítunk az általános és középiskolákba, így a tanulók a gyakorlatban is megismerkedhetnek a gombatermesztéssel. Ezen kívül igyekszünk elsősorban a környezetünkben lévő kisebb közösségeknek segíteni, legyen az egy nyugdíjas szövetkezet, iskolai vagy sportrendezvény, illetve minden év októberében rózsaszín tálcába csomagoljuk a gombát, és minden eladott tálca után, a saját árbevételünkből öt forinttal támogatjuk a rákellenes munkát" - sorolta büszkén Mutsy Árpád.

Fotók: Mudra László

A cikk nyomtatott formában az Agrárszektor "Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban" című kiadványában jelent meg.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?