Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az Európai Unió már egy jó ideje dolgozik azon, hogy a fenntarthatóságot erősítse, az élelmiszeripar számára azonban fontos, hogy az új előírások hogyan befolyásolják majd a szektort - mondta Keleti Marcell, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeripari igazgatója a Portfolio Agrárium 2020 konferencián. Hozzátette, az új szabályok, döntően szigorítanak, például az egyik ilyen, hogy az egyszer használatos műanyagok hogyan kerülnek majd kivezetésre.
Egyre népszerűbbek a különböző alternatív csomagolóanyagok, ugyanakkor nem mindegyik bizonyított még hosszútávon, és könnyen lehet, hogy egy ma fenntarthatónak tűnő megoldásnak a valóságban nagyobb az ökológiai lábnyoma mint az egyéb csomagolóanyagoknak - hangsúlyozta Kasza Gyula, a Nemzeti Élelmiszerlánci-biztonsági Hivatal (Nébih) osztályvezetője. Egy felmérés szerint a fogyasztók 85 százaléka tud arról, hogy változhatnak a közeljövőben a termékcsomagolást érintő előírások, és a többségük támogatja is ezt, viszont abba már csak kevesen fektetnének energiát, hogy például az előző napon vásárolt szatyrot visszavigyék a boltba. A szakember szerint fontos elmondani, hogy az élelmiszeripar és a műanyag nem ellenség, az alternatív anyagok területén pedig gőzerővel folynak a fejlesztések. Kiemelte, hogy a globális számok azt mutatják, hogy nagyon sok megtermelt élelmiszer megy jelenleg veszendőbe, és habár sokan azt gondolnák, hogy inkább a gazdag országok pazarolnak, valójában azonban a fejlődő országok is. Érdekesség, hogy a legkevesebbet a két fős háztartások pazarolnak, a legtöbbet pedig az egyfősek, azt azonban legszögezte az osztályvezető, hogy az élelmiszerveszteség és az élelmiszerpazarlás fogalmak közel sem ugyanazt jelentik.
Mucska Péter, a Coca-Cola HBC Magyarország vállalati kapcsolatok vezetője azt emelte ki, hogy sokan azt hiszik az új uniós szabályozás szerint be lesz tiltva a PET palack, holott erről nincs szó, mindössze vissza kell majd gyűjteni őket, hiszen egy 100 százalékban újrahasznosítható csomagolóanyagról van szó. A Coca-Cola a visszagyűjtött palackokból PET palackot szeretne majd gyártani, ennek a megvalósítása érdekében pedig egy feldolgozó gyárat akarnak létesíteni Magyarországon, így a hazánkban eladott palackokból magyar üzemben készülhet újra PET palack alapanyag - tudatta a szakember.
Több, a csomagolásra vonatkozó irányelv is megjelent az utóbbi években, ilyen például a csomagolási hulladékról szóló irányelv, vagy az egyszer használatos műanyag termékek irányelve - közölte Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára. Hozzátette, a fókuszban a gyorsétkeztetésre használt csomagolóanyagok vannak, nem az általános élelmiszereké és ételféleségeké. Kitért továbbá arra is, mit is jelent pontosan a fenntartható csomagolás, itt ugyanis a maximális áruvédelem a legfontosabb, és ebből a funkcióból kicsit sem szabad engedni, ugyanakkor szem előtt kell tartani az ökológiai lábnyomot, és a maximális körforgásban tartást is.
Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója szerint a műanyagokkal kapcsolatban mindig érdemes a fogyasztók és a gyártók felelősségéről is beszélni, hiszen a szelektív gyűjtés ugyanannyira fontos, mint a feldolgozás. A csomagolással azonban mindig észszerűen és óvatosan kell bánni, a megfelelő technológiával ugyanis könnyebben meg lehet gátolni az élelmiszerveszteséget. Az ügyvezető igazgató kiemelte, hogy azok a cégek, amelyek képesek átállni az újfajta csomagolásra, marketing szempontjából is jól járnak, és egyfajta lehetőségként is felfoghatják ezeket a változásokat. A csomagolóanyagokat érintő előírások változásával kapcsolatban a szakember kitért arra, hogy
Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az új uniós irányelveket meg kell oldania Magyarországnak is, és nem mindegy, hogy a tagállamok ezeket hogyan fordítják majd le saját országukra vonatkoztatva, hazánk számára is az a legfontosabb, hogy a magyar piaci szereplők versenyképességét megőrizzük. A szakember szerint minden élelmiszeripari cég másképp éli majd meg a csomagolóanyagok változását, hiszen nem minden vállalkozás tud erre erőforrásokat áldozni, de arra figyelni kell, hogy senki nem maradjon le. Kiemelte, hogy a legtöbb csomagolóanyag feladata, hogy védje a termékeket, és sokáig megőrizze azok minőségét.
Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke tájékoztatott arról, mikre kell majd odafigyelnie Magyarországnak a következő időszakban az élelmiszeripari csomagolásra vonatkozó új szabályozással kapcsolatban. Mint mondta, fontos, hogy csak olyan megoldások szülessenek, amelyek élelmiszerbiztonsági szempontból semmilyen kompromisszumot nem jelentenek, vagyis a jelenlegi szigorú élelmiszerbiztonsági gyakorlat kicsit sem gyengülhet. A szakember szerint nem szabad továbbá olyan megoldásokat alkalmazni, amelyek pillanatnyi érzelmi alapú döntések eredményeként jó ötletnek tűnnek, ilyen például bizonyos anyagok kivonása a forgalomból, és helyettük egyelőre még kevésbé ismertek használata. Mint mondta, Magyarországnak részben a versenyképessége megőrzése céljából nagyon oda kell figyelnie arra, hogy a környező országok szabályozása hogyan fog változni a csomagolóanyagokkal kapcsolatban, emellett fontos lenne, hogy a hazai piaci szereplők, illetve döntéshozók több és konstruktívabb beszélgetéseket folytassanak egymással.
