Nagy a baj: tovább ronthat az élelmezési válságokon a koronavírus

Nagy a baj: tovább ronthat az élelmezési válságokon a koronavírus

agrarszektor.hu
Globális jelentés mutat rá az élelmezési válságokra, míg a COVID-19 új fenyegetést jelent a sérülékeny lakosságnak. Megjelentette új, éves elemzését az élelmezési válságokról egy, a súlyos éhínségekkel foglalkozó ENSZ ügynökségekből, valamint kormányzati és civil szervezetekből álló nemzetközi csoport.

Májusban ismét AgroFood 2025 és AgroFuture 2025 konferencia! 

Május 20-án a hazai élelmiszeripart érintő legfontosabb témák lesznek terítéken a Portfolio AgroFood 2025 konferencián, május 21-én a Portfolio AgroFuture 2025 konferencián pedig a mezőgazdasági fenntarthatóság és innováció lesz kulcsszerepben.

AGROBÉRLETTEL most az egyik konferenciára 50% kedvezménnyel regisztrálhat!

Kistermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre! 

Az élelmiszerválságok elleni globális hálózat a jelentés legfőbb megállapításai mellett online felületén is elérhetővé tette az azokat bemutató multimédia tartalmakat, és partnereinek ide vonatkozó nyilatkozatait. Az 2019-es év végére 135 milliót is meghaladta az akut élelmiszerhiányban szenvedők száma, és az érintett 55 országban 17 millió gyermek volt alultáplált. További 75 millió gyermek növekedése elégtelen a krónikus alultápláltság következményeként. Akkor lehet szó akut élelmiszerhiányról, ha a személy nem jut elegendő élelemhez, megélhetése és túlélése veszélyben van. Ez azonban nem azonos a krónikus éhezéssel, amikor a személy hosszabb ideje nem jut a normál, aktív élethez szükséges ételhez.

A jelentés kitér arra is, hogy nem volt még ilyen rossz a helyzet az akut élelmiszerhiány tekintetében az első jelentés 2017-es megjelenése óta. Továbbá tavaly 183 millióan voltak nehéz körülmények között - ők azok, akiknél egy válság vagy sokk könnyedén súlyos éhezést generálhat. A jelentésben szereplő 135 millió ember nagy része, 73 millió Afrikában él, 43 millióan a Közel-Keleten és Ázsiában, és 18,5 millióan Latin-Amerikában és a Karib-térségben. Az elemzés által feltárt negatív trend mögött számtalan ok állhat, így például a helyi és nemzetközi konfliktusok (ez a legfontosabb tényező, ami miatt 77 millió ember éhezik), a klímaváltozás (34 millió ember) és a gazdasági turbulenciák (24 millió).

Az élelmszerválságok elleni globális hálózat az élelmezési válságok gyökerét fenntartható módon kezelni igyekvő törekvések, programok, partnerségek és kezdeményezések összekapcsolására, integrálására és támogatására jött létre. A jelentés egy konszenzuson és partnerségen alapú elemzésen eredménye, ami 15 nemzetközi humanitárius és fejlesztési szervezet összefogásában jött létre: száhili aszályellenőrzésért felelős állandó államközi bizottság (CILSS), Európai Unió, Éhínség Előrejelző Hálózat (FEWS NET), ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), globális élelmiszerbiztonsági klaszter, globális táplálkozási klaszter, az integrált élelmezésbiztonsági skála (IPC) globális támogató egysége, Fejlesztési Kormányközi Hatóság, Nemzetközi Élelmezéspolitikai Kutató Intézet (IFPRI), Közép-amerikai Integrációs Rendszer (SICA), Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC), UNICEF, USAID, Világélelmezési Program (WFP), ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (UN OCHA) és az UNHCR.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2025
Fenntarthatósági követelmények az agráriumban.
AgroFood 2025
Élelmiszeripari körkép a hazai agráriumban.
Agrárium 2025
Hamarosan újra együtt az agrárszakma!
EZT OLVASTAD MÁR?