Az enyhe tél kedvezett a méhcsaládok fejlődésének. Mit kell érteni ez alatt? A téliesített, számos hőszigetelő takaróval védett méhcsaládokban a kemény mínuszok miatt nem kellett aggódni, az általános állomány csökkenés elhanyagolható volt, olvasható a Mindent a mézről blog oldalán. A korai tavasz kedvezett a szaporulat gyarapodásának, a virágok megfelelő mennyiségű virágport adtak ahhoz, hogy népes utánpótlás sereg fejlődjön ki, akik a tavaszi nektárból jócskán betakaríthatnak.

Az enyhe tél hátránya az, hogy a hótakaró hiánya miatt a fák nedvkeringése hamar megindul, így egy kisebb fagy is óriási kárt tud okozni. Ezen felül, az olvadó hómennyiség hiánya befolyással van a növények, fák tavaszi nedvesség ellátására is, ami egy csapadékszegény tavaszi indulásnál a fák fejlődésére, virágzásra és nektár termelésre is hatással van. Az idei tavasz nagyon száraz tavasz volt, ami a tavaszi repce virágzásnál a nektár termelés csökkenéséhez vezetett (a repce az akác előtt virágzik), ezért a repcénél a termés ötödére lehet számítan a méhészek előzetes becslése alapján.

Az enyhe tavasznak köszönhetően idén minden hamarabb megtörtént, márciusban a fák jó részének rügyei kipattantak, a természet élénken ébredezett, nem csak pompás fűtakaró sarjadt, de hamar leveleztek a bokrok, fák, egyre melegebb nappalok jöttek, a hőmérséklet országszerte 15-18 fokig felszökött. Aztán beköszöntött az április, nem ritkán 20-23 fokkal. A hónap az első hetében nem voltak ritkák az éjszakai fagyok, -10 fokkal, mely végigsöpört az országon. Baranya, Somogy, Szabolcs, Tolna, nem kímélte a méhlegelőket. Miután a rügyek növekedésnek indulnak a talajmenti fagyok is végzetesnek bizonyultak. Az ország egyes területein 70-90%-os volt a fagykár.

Azonban a fagyott akác is képes még a virágzásra. Sokszor gondolkodhat úgy a gyanútlan mézkedvelő, látva a szép, fehér akác virágot, hogy talán mégsem olyan nagy a baj, van elég virág. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a fagyott virág egyáltalán semmi, vagy csak nagyon minimális nektárt képes adni. Vagyis attól, hogy dús, hófehér virágfürtök ékítik az akácfákat, még egyáltalán nem biztos, hogy ezek adnak is nektárt.

Azt, hogy lesz-e idén akácméz termés, és ha igen, mennyi, azt a blog szerint az alábbi négy ok egészen biztosan befolyásolja:

• milyen a méhcsaládok népessége, tavaszi fejlődése;
• mekkora volt a tavaszi csapadékmennyiség (hótakaró utáni olvadék, esővíz);
• voltak-e a rügyfakadás utáni fagyok;
• és milyen volt virágzás ideje alatt az időjárás.

Ha az első három ponttal nem volt gond, akkor máris nincs akkora baj, de még mindig ott van az a két hét, ami alatt a nektártermelés folyik. Ha virágzás alatt esős az idő, a méhek nem gyűjtenek, a nektárt pedig kimossa az eső. Ha nem esik, ragyogó az idő, akkor a szél bír befolyással. A blog írója (aki maga is méhész családból származik) elmesélte, hogy az édesapja volt egy megfigyelése, ami 99%-ban mindig pontosnak bizonyult, nevezetesen az, hogy északi irányú széljárásnál nem mézelnek a növények.

A blog a méztermést befolyásoló fenti okokat végig is vette, amelynek alapján a következő konklúziót vonta le. A méhcsaládok népessége és tavaszi fejlődése jó volt, de a tavaszi csapadékmennyiség szinte teljesen hiányzott, majd pedig a rügyfakadás utáni fagyok okoztak hatalmas károkat a virágokban. A virágzás alatti időjárás megfelelősége pedig erősen kérdéses a jobbára csapadékmentes, folyamatosan váltakozó hideg- és melegfrontokból kifolyólag. Ezeknek fényében erősen kérdéses, hogy vajon lesz-e akácméz idén, de még bármi megtörténhet.