agrarszektor.hu • 2020. május 21. 12:30
A magyaros ételek egyik fontos alapanyaga a vöröshagyma, amiből éves szinten fejenként átlagosan 10-12 kilót fogyasztanak a magyarok. Jóllehet, a zöldség keresettsége az évek során nem csökkent, a magyarországi termőterületek nagysága és az éves terméshozam is hanyatlóban vannak, így már a régi makói hagyma hírneve sem a régi. A HelloVidék egy Békés megyei hagymatermesztőt kérdezett, mi állhat a jelenség hátterében.
A világ legtöbb hagymáját, nem túl meglepő módon, Kínában termesztik, évi 24 millió tonnát, amit a 19 milliós India és az egyaránt 3-3 milliót termelő Egyiptom és az Amerikai Egyesült Államok követnek. 2017-es adatok szerint Európában a hagymanagyhatalmakhoz képest az intenzív növénytermesztést folytató Hollandia vezet 1,4 millióval, amit Spanyolország, alig lemaradva, 1,3, Ukrajna pedig 1 millió tonnával követ. Magyarország ehhez képest az éves közel 40 ezer tonnájával (ez 2018-as KSH-adat) messze-messze elmarad az élbolytól, miközben a termőterületek nagysága folyamatosan csökken, a behozni kényszerült import aránya pedig nő. A magyar vöröshagyma aranykorát az 1970-es években élte, akkoriban 11 ezer hektáron folyt a termelés, ami mára csekély 1500 hektárra zsugorodott, írta meg a HelloVidék.
Jelenleg a legnagyobb arányban Csongrádban termesztenek, ezt követi Békés, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron megyék, gyakorlatilag az országos hagymatermesztés közel 90%-a ezeken a területeken folyik. Noha az egy hektáron betakarított termésátlag növekvő tendenciát mutat, a hazai termelők még így sem képesek lefedni a magyar igényeket, ezért az külföldi termék mennyisége évről évre gyarapszik, 2014-ben 9 ezer, 2018-ban pedig már 20,5 ezer tonna volt. A lehetséges okokról a HelloVidék egy, a Békés megyei Kamuton gazdálkodó termelőt kérdezett.
Földesi István 2011 óta foglalkozik intenzív hagymatermesztéssel közel 30-35 hektáron, ami mellett a Kamut-Gyúrpusztai Kft. ügyvezetőjeként segíti a környéken gazdálkodók mindennapos munkáját, kezdve a gépi szolgáltatásoktól a vetőmag, a műtrágya és a növényvédő szerek beszerzésén át egészen az értékesítésig. Míg Makón a vöröshagyma termőterülete a tizedére esett vissza, addig Békés megyében nem hagyják veszni a zöldség hírnevét, az országos termésmennyiség egyötödét itt termelik meg. A kamuti hagymatermesztő a NAK hagymacsoportjától 2019-ben elismerő oklevelet vehetett át a hagymatermesztés ügyében végzett aktív tevékenységéért, noha kitartó törekvései ellenére a növény termesztésével és értékesítésével kapcsolatos problémák még korántsem oldódtak meg.
Földrajzórán mindenki megtanulta, hogy Magyarország éghajlata mérsékelten kontinentális, de a klímaváltozás következtében ez évről évre szignifikánsan változik, így a hagymatermesztés feltételei is egyre kevésbé biztosítottak. Földesi István elmondta, hogy az árutermelő hagymatermesztés jelenleg kizárólag öntözött körülmények között képzelhető el. Hőség, valamint napi 25 Celsius-fokos átlaghőmérséklet felett ugyanis nem fejlődik a hagyma. A szeptemberi forróságban nehéz kikeleszteni az áttelelő hagymát.
- mondta Földesi István.
A változó időjárás, kezdve a növekvő éves középhőmérséklettel, a melegebb nyarakkal és az enyhébb telekkel, az idegen fajok megtelepedésének is kedveznek. Ezek sokszor a meleg égöv észak felé tolódásával kúsznak országról országra, még máskor a távoli országokból érkező import áruval érkeznek úgymond "illegálisan", ha pedig kellemes a környezet, gyarmatosítóinkhoz hasonlóan új hazájukat üdvözlik Magyarország képében. A legtöbb invazív kártevő a vöröshagymára nincs hatással, Földesi István csupán egyet, a dohánytripszet emelte ki, a gyomok kapcsán pedig azt hangsúlyozta, nem a külföldről behurcolt fajok számának növekedésével van a probléma, hanem az ezek ellen bevethető irtószerek csekély mennyiségével.
A kamuti hagymatermesztő szerint nemhogy a külhonról betelepült, de már az őshonos fajok hatékony irtása sem megoldott, így - engedélyezett szerek híján - mind az évelők, mind a magról kelők, mint például a parlagfű esetében nagy fejtörést okoz az irtás, a termelőknek sokszor csak a költséges és időigényes kézimunka szerepel a palettájukon. Folyamatosan keresik a használható készítményeket, amikhez igyekeznek megszerezni a szükséges engedélyeket is, de a hatóságok malmai igen lassan őrölnek.
A változó klimatikus viszonyokra a tudomány kijátszhatná a fajtanemesítés ütőkártyáját, amivel olyan jól termő magyar hagymát kísérletezhetnének ki, ami a megváltozott körülményekhez gond nélkül igazodni tudna, Földesi István szerint azonban ennek jeleit egyáltalán nem látni. Éppen ezért, mivel a nehezítő körülmények miatt egyre többen hagynak fel a hagymatermesztéssel, a kereslet viszont nem csökken a népszerű zöldség iránt, aminek a magyar termelők csak az 50-60%-át tudják kielégíteni, egyre több import zöldségre van szükség. A friss hazait jellemzően 6-8 hónap alatt elkapkodják, utána pedig marad a holland, a német, az ausztriai vagy a szlovák.
- árulta el Földesi István.
Mindemellett az életkörülmények és az életvitel is jelentősen változtatott a hagymavásárlási szokásokon. A korábbi gyakorlattal ellentétben, ami még bevett szokás volt két generációval ezelőtt, az emberek már nem zsákszámra vásárolják és tárolják egész télen a zöldséget, hanem akkor vásárolják, amikor épp szükség van rá. A magyar termelőknek ehhez, ha a gépparkon nem is, de a tárolási gyakorlatukon jelentősen változtatniuk kellene, így a most jellemző 6-8 hónapos ellátottságot reális célként akár 9-11 hónapra is feltornázhatnák, amivel akár az importuralmat is derékba törhetnék.
- magyarázta Földesi István.
A romló magyarországi adatokra reagálva a NAK 2017-ben létrehozta a hagyma munkacsoportot, amelynek elsődleges feladata az volt, hogy hatékonyabbá tegye a termelést és piacszervezést. Bár a hazai termesztők nagy részét tömörítő szervezet azóta is működik, az elért eredmények a kamuti hagymatermesztő szerint nem hozták az általuk vártakat.
A munkacsoport léte és működése sem a termelők számában, sem a termőterület nagyságában nem hozott fellendülést. Földesi István elárulta, hogy a hagyma munkacsoport célja szerinte a stabilitás elérése volt. Viszont a javaslataikból se valósult meg semmi, ami javította volna a termelők sorsát. Az jobb lett, hogy a termelők többet beszélnek egymással, és hogy ritkábban vezetik meg őket az ellenérdekű felek, gyorsabban terjednek az információk, és a hagyma fajtabemutatók rendre nagy látogatottsággal, jól sikerültek
Arra a kérdésre, hogy miként látja a kamuti hagymatermesztő, hogyan érinti a március óta tartó vészhelyzet kihirdetése és a koronavírus miatti korlátozások a vöröshagyma-termesztők mindennapjait, ami kapcsán megszólalónk óvatosan, mégis biztatóan nyilatkozott. Földesi István szerint a járvány hatása kiszámíthatatlan, hasonló lesz, mint a többi zöldségnövény esetében. A kézi munkaerőt mindez nem befolyásolta a térségben, viszont ahol külföldiek dolgoznak, ott a zöldségtermesztésben nagy problémák vannak. A kis- és nagybani piacok szerepe már az előbbi években csökkent, ami ennek következtében felgyorsulhat. Az árakat a hazai termelői viselkedés, de főleg a nemzetközi kínálat és ár befolyásolja. Földesi István szerint ha a külföldi termékek útját a magyaréhoz hasonlóan (áfa, szermaradványok, stb.) nem nehezítik, a hazai termelők továbbra is versenyhátrányban lesznek. A kamuti termelő szerint a koronavírusnak erre nincs hatása.
A tavalyi duplájára szökő vöröshagyma ára időközben mérséklődött, ám nehéz megmondani, hogy idén tapasztalhatunk-e hasonlóan kiugró árnövekedést. Ahogy Földesi István is utalt rá, a magyar árképzésre jelentős hatással vannak a külföldi termésátlagok és az import zöldségek árai is, így csak remélni lehet, hogy az idei évben a szokott áron szerezhetjük majd be ételeink egyik legfőbb alapanyagát.