Megsínylette a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar a koronavírus-járványt

A májusi eső kicsit késve, júniusban érkezett, de nem csendes, országos, áztató eső formájában, ahogy a kertészeti ágazat szereplői szerették volna. Volt ahol 30, máshol 100 milliméter eső esett az elmúlt hetekben, így az átlagosan 50-80 milliméteres hiányt egyes helyeken pótolta az égi áldás, máshol még mindig szomjasak a földek, olvasható a Népszava oldalán.

- mondta Ledó Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

Bár a zöldségültetvények háromnegyede önözhető, de a természetes csapadék kedvezőbb az öntözésnél. A magyarországi zöldségek jelentős részét már fóliásan, illetve üvegházakban termelik meg. Ennek a technológiának köszönhetően az időjárás plusz-mínusz 10%-os hatással lehet a termés mennyiségére. A szántóföldi zöldségnél, illetve a gyümölcsösökben ez a kilengés akár 40-50%-os is lehet. A szakember szerint a piac legalább annyira hektikus, mint a csapadék eloszlása. A turisztikai és vendéglátóipar lassú beindulása már érezteti a kedvező hatását. Mennyiségben és árban a zöldségek nagyrészt a tavalyi átlagot hozzák majd 2020-ban.

Egészen más a kép a gyümölcsösökben. A tavaszi fagyok jelentős károkat okoztak, s ezt az emelkedő árakban a fogyasztók is megérzik. Különösen a kajszi, az őszibarack, a cseresznye, a ringló, a meggy szenvedte meg az időjárást. Becslések szerint a kajszinak 25%-a, az őszibaracknak 35-40%-a, a cseresznyének 30%-a, a meggynek pedig az 50%-a százaléka terem csak a tavalyihoz képest. A nedves, párás idő kedvez a gombafertőzéseknek, s ahol nem kezelték megfelelően az ültetvényt, ott a termés a fákon rothadhat meg. A hazai gyümölcs mennyisége a tavalyi felét érheti el a szakértők előrejelzése alapján. Az almáskertekben az átlagosnál jóval kevesebb, valószínűleg a tavalyihoz hasonlóan legföljebb 450-500 ezer tonna termést szüretelhetnek. Az átlagosan 90 ezer tonnás meggytermés helyett is jó, ha 70 ezret szedhetnek le a fákról.

Az időjárásról persze nem tehetnek a gazdák, de az már rajtuk is múlt, hogy a hazai kertészetek nagyjából 25-30%-a mondható korszerűnek. Nagyjából ugyanennyi viszonylag kisebb ráfordítással gazdaságossá tehető. A gyümölcstermesztő gazdaságok egy részét pedig csak a támogatások tartják életben. Ezért is gondolják sokan úgy az ágazatban, hogy csak a versenyképes termelést szabadna támogatni. Égető szükség lenne tárolókra és nem csak hűtőházakra. Ugyanis a gazdaság korszerűsítése komplex, drága műfaj. Hiába épít ki valaki öntözőrendszert, ha a technológia elavult, akkor nem képes kitermelni még a fenntartási költségeket sem.

Mindezek ellenére, egy-két zöldség és gyümölcs kivételével, szinte minden területen vannak gazdaságok, amelyek képesek versenyképes minőséget előállítani. A gond az, hogy nem ők vannak többségben. A zöldség-gyümölcs ágazat szereplői szerint régóta esedékes lenne ebben a szegmensben is a világcsúcsnak számító 27%-os áfát 5%-ra mérsékelni. Ez a fogyasztók és a termelők, de a költségvetés érdeke is. Ebben az ágazatban a legmagasabb a feketekereskedelem becsült mértéke, ami eléri a 25-30%-ot is. A magas áfa elcsalása megéri a kockázatot, míg a tisztességes termelők, kereskedők leküzdhetetlen hátrányba kerülnek, az állam pedig sok milliárdos adóbevételtől esik el. Erre a lépésre nagy szükség lenne tehát.

A költségek mindenkit érintenek. A fólia és sok növényvédőszer a szénhidrogénekhez kötődik. Ezért a gyenge forint is kisebb mértékben emelte a termelői és ezzel együtt a fogyasztói árakat. Nagy kérdés továbbá, hogy hogyan alakulnak a kőolajárak a második félévben. Az iparhoz, szolgáltatáshoz képest is nagyobb ütemben emelkedtek eddig a mezőgazdaságban a munkabérek, hogy legalább megőrizzék a munkaerőt. A vírus elleni védekezés viszont emelte a költségeket. Miközben a mezőgazdasági vállalkozók kimaradtak a munkahelymegőrző támogatási csomagból, az alkalmi munkavállalók foglalkoztatása az érintettek szerint nehézkes és bürokratikus. Németországban a mezőgazdasági vendégmunkások foglalkoztatását semmilyen adóteher sem sújtja, de a lengyeleknél is sokkal egyszerűbb az idénymunka, mint a Magyarországon.

Az egyre dráguló élőmunkát csak részben pótolhatja, hogy sokféle gyümölcsöt ma már gépesítve szüretelnek, de ez nem tesz jót a minőségnek, különösen, ha a túl sok csapadék miatt repedezik például a cseresznye, a meggy. A gépesítési törekvések érthetőek, hiszen a gyümölcsszedés költségeiből ugyanis közel 50%-ot tesz ki az élőmunka. Az árak idén akár 30-40%-kal is meghaladhatják a tavalyiakat. Az ágazat szereplői várják a vidékfejlesztési pályázatok újranyitását. A jelen ismeretek szerint 30 milliárd forint jutna a zöldség-gyümölcs ágazatnak a versenyképesség javítására, de azt még nem tudni, hogy ki, hogyan pályázhat. A türelmetlenség érthető, mert becslések szerint eddig nagyjából 35-40 milliárd forint az ágazat eddigi vesztesége, de ha nyáron jön egy újabb aszály, ez még tovább is nőhet.

Az élelmiszerárak áprilisban 8,7%-kal, májusban pedig 8,4%-kal emelkedtek. Ezen belül a felvágottak, a kolbász, a párizsi az átlagosnál jóval nagyobb mértékben, mintegy 20-22%-kal drágultak. A sertéshús ára azonban áprilisban befékezett, s a járvány előtti becslésekkel ellentétben nem emelkedett tovább, sőt, némi csökkenéssel reagált a kereslet zsugorodására. Az ok ebben az esetben is elsősorban a szálloda, a vendéglátóipar, illetve a közétkeztetés lenullázódása volt. Az első negyedévben a sertéshúsért még nagyjából 33%-kal kellett többet fizetniük a feldolgozó üzemeknek a termelőknek, mint egy évvel korábban. Az élő sertés kilója elérte az 550 forintot is. Ezt a drágulást a feldolgozóipar nem hárította át a kereskedelemre, s ez jelentős veszteségeket okozott, bár a húskészítmények így is drágábban kerültek a pultra. Május közepén már megállt a húsár csökkenése. Az élő sertés ára a járvány alatt elérte mélypontját, az átlagosan 400 forintos kilónként árat, de már ismét kúszik felfelé és az 550 forint körül jár. A hazai húsárakat főleg a német észak-rajna-vesztfáliai árutőzsde mozgatja, ahol az elmúlt hetekben némi emelkedést regisztráltak.

- mondta a Népszavának Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke.

Március közepe óta azoknál a kis- és közepes cégeknél zuhant legnagyobb mértékben a forgalom, amelyek a közétkeztetésre specializálódtak. Az élelmiszer kiskereskedelemnek beszállító vállalkozások forgalmát kevésbé vetette vissza a fogyasztás csökkenése. Az mindenkinek figyelembe kell vennie, hogy a járvány a vásárlóerőt is meggyengítette. A húsiparosok azt javasolták, hogy a termékpálya végpontján, a húskészítményeknél is vezessék be a 27%-os általános forgalmi adó (áfa) helyett az 5%-os közterhet. Erről a javaslatról egyelőre még nem született döntés. Az élelmiszerfeldolgozók egy része elavult technológiával, alacsony hatékonysággal, s így a versenytársaknál drágábban termel. A vírusjárvány miatt a kormány a gazdaságvédelmi alapból az agráriumnak is juttat, az élelmiszeriparnak 8 milliárd jut, melyre a hónap végétől nyújthatók be pályázatok.

A baromfiágazatban lélegzethez juthatnak a termelők, mert a jelek szerint, legalábbis egyelőre, lecsengőben a madárinfluenza és a koronavírus-járvány is. Ezek azonban eltérő mélységű sebeket okoztak az ágazat különböző szegmenseiben, de egyik sem úszta meg teljesen.

- nyilatkozta Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke.

A baromfisoknak is óriási gondot okozott a turizmus, a vendéglátás és a közétkeztetés leállása, és ezzel egy időben a legfontosabb ázsiai, arab piacokon a madárinfluenza okán bevezetett korlátozó intézkedések. Csorbai Attila szerint a mélypont június elején volt, amikor a legmagasabb fagyasztott készleteket regisztrálták. Az utóbbi napokban a friss áru iránt már élénkült a kereslet az újranyitás jegyében. Ugyanakkor a fagyasztott készletek még jó ideig csak viszik a pénzt és csak lassan apadnak, vélik ágazati szakértők. Akár egy évbe is beletelhet, míg a cégek kiheverik a 2020-as keresletcsökkenést. A fogyasztóknak kétes vigasz, hogy a friss baromfihús árak várhatóan csak lassan, fokozatosan emelkednek majd a forgalom növekedésével párhuzamosan.

A madárinfluenza-járvány elleni védekezés korszerűsítésére 1 milliárd forintot szán a kormány, de az elnök információi szerint eddig háromszoros volt a túligénylés. Az érintettek bíznak abban, hogy emelik a kereteket és az igénylők hozzájuthatnak a forrásokhoz. Egyelőre nem tudják a termelők, hol tart a pályázatok elbírálása, mikorra várható a felső korlát megnyitása és a kifizetés. Ez elengedhetetlen a versenyképesség javításához, fenntartásához. E tekintetben jelenleg az uniós középmezőnyhöz tartozunk, mondta Csorbai Attila.