Manapság egyre többen fordulnak a növényi alapú étrend felé. Ennek oka lehet vallási, etikai táplálkozás egészségügyi, de az aktuális táplálkozási trendek követése is meghatározó. Az élelmiszeripar is felismerte a szegmensben rejlő potenciált és egyre több alternatív terméket kínálnak állati eredetű társaik helyettesítésére. Az egyik legnépszerűbb ilyen élelmiszer-csoport a növényi tejek, illetve hivatalosan növényi italok, hiszen az Európai Bíróság határozata értelmében tejnek nem lehet nevezni olyan élelmiszert, ami nem állati eredetű.

Az USDA adatai alapján az Európai Unióban az egy főre jutó tejfogyasztás 2005-2019 közötti ciklusban közel 6 kg/fő-vel csökkent (70,63 kg/főről 65,05 kg/főre). Az USA-ban még drasztikusabb a visszaesés, ott ugyanezen időszak alatt 20 kg/fő-vel (86,87-ről 66,19-re) csökkent, főként a növényi alapú italok térhódítása miatt. Ezzel szemben a növényi alapú italok és abból készült termékek piaca töretlenül növekszik, az Európai Bizottság adatai alapján évente mintegy 10% körüli mértékben.

Ez a trend a különböző kutatások alapján várhatóan hosszú távon stabil marad. Az Euromonitor kutatásai szerint 2018-ban 18 milliárd dollárra rúgott az alternatív "tejek" piaca, mely 8%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A Research and markets tanulmányai 2020-ra 21,4 milliárd dolláros forgalmat becsülnek, míg 2025-re 36,7 milliárd dollárt, a következő 7-8 év alatt pedig várhatóan megduplázódik a forgalom. Európában ennél még dinamikusabb növekedést várnak, már 2025-re a jelenlegi 2,1 millárd dolláros piac megduplázódását prognosztizálják. Nem csoda, hiszen például az angolok negyede már áttért a növényi alapú tejekre. A 400 milliárd dolláros tejiparon belül a növényi alapúak azonban még mindig csak 4,5-5% körüli arányt képviselnek, itthon ez a ráta pedig még alacsonyabb. 

Az EU tejtermelését 2030-ra 179 millió tonnára becsülik, ami 0,6%-os átlagos éves növekedésnek felel meg, ez a korábbi 1% körüli növekedéshez képest egy mérsékeltebb trend. A növekedés a leírtakkal összhangban nem a tejfogyasztásnak köszönhető, hanem a tejből készült termékek piacának erősödésének, így főként a sajtok iránti kereslet növekedésének, mely 2030-ig akár negyedével is emelkedhet.

Adódik a kérdés, hogy van-e okuk aggodalomra a hagyományos tejtermelőknek, tehenészeteknek és feldolgozóknak. Bár Amerikában és Angliában is ment már tönkre tejipari vállalat, melyet - ha csak részben is, de - a növényi alapú termékek számlájára írnak, olyanról is hallhattunk, hogy egy-egy gyár felismerte a piaci igényeket és sikeresen átállt a növényi tejek készítésére. 

Minden változás egyben új lehetőség is. Bár rövid-, illetve középtávon sem feltételezzük, hogy a jelenlegi piaci szereplők a fent vázolt forgatókönyv következtében veszélyben lennének, azonban az új termékekben rejlő potenciál kiaknázásával az előrelátó gazdasági szereplők versenyelőnyre tehetnek szert, bebiztosíthatják piaci pozícióikat, diverzifikálhatják portfóliójukat. 

Írta: Farkas Anita, Takarékbank Agrárcentrum