Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Szinte minden kontinenst érint a koronavírus-járvány következtében potánciálisan kialakuló élelmezési válság. Ázsiában Afganisztán és Banglades vannak veszélyben, Közép-Amerikában Haiti, Venezuela lehet érintett, a Közel-Keleten Irakban, Libanonban, Szudánban és Szíriában léphetnek fel élelmezési nehézségek, továbbá Afrikában Burkina Faso, Kamerun, Liberia, Mali, Niger, Nigéria, Mozambik, Sierra Lione és Zimbabwe miatt aggódhatnak a szakemberek, tudhattuk meg a FAO közleményéből.
Az FAO-WFP elemzés arra figyelmezteti a világot, hogy ezek a gócpont országok ki vannak téve annak a veszélynek - aminek egyébként néhol már mutatkoznak is jelei - hogy az élelmezési helyzet tovább romoljon a következő hónapokban és ezzel egyre többen kerüljenek bele a krónikus éhezők táborába.
- jegyezte meg a FAO főigazgatója Csü Tong-jü.
A FAO és a WFP szerint négy főbb módon hathat a koronavírus az éhezésre:
- Rontja a foglalkoztatást és a bérszintet, aminek következtében kevesebb pénzhez jutnak az emberek, amiből kevesebbet tudnak költeni élelmiszerre, továbbá a külföldön élő rokonok hazautalásai is csökkennek. Miközben sok érintett országban drágultak az élelmiszerek, nehezítve az élelmiszer elérhetőségét.
- Számos, a járvánnyal összefüggő korlátozás (járvány- és egészségügyi intézkedések) jelentős - és egyre jelentősebb - hatással bír az élelmiszertermelésre és -kínálatra.
- A zsugorodó állami költségvetésekkel kéz a kézben jár a szociális védőháló és intézkedések, illetve az iskolai étkeztetési programok leépítése, pedig a szükség egyre nagyobb.
- A járvány hozzájárulhat a politikai instabilitáshoz és a konfliktusok kialakulásához, például helyi közösségek vitába keveredhetnek a természeti erőforrások (pl. víz, legelők) kapcsán, megakasztve a mezőgazdasági termelést és piacokat.
A szervezetek által megkérdezett gazdák számos kihívással küzdenek, köztük a vetőmaghiánnyal, ami a megművelt területek csökkenését hozta magával. Haitin a válaszadók 90%-a csökkenést vár a gabonatermelésben. Kolumbiában a megkérdezett állattartók több mint fele nehezen jut takarmányhoz, Dél-Szudánban kétharmaduk küzd az állategészségügyi támogatás hiányával.
A helyzet könnyen egy ördögi kört indíthat be, ahol a szűkös mezőgazdasági munkalehetőségekre és a növekvő élelmiszerárakra negatív megküzdési stratégiával válaszolnak sokan, tovább rontva az élelmezési és táplálkozási helyzetet.
Hogy a negatív kimenetelt megelőzze, a FAO 428,5 millió dollár finanszírozási igényt jelentett be az ENSZ globális humanitárius COVID-19 választervén belül, hogy az élelmezés és a mezőgazdaság egyre növekvő szükségleteit fedezze, fókuszálva a sürgős segítségre a megélhetések megóvásáért, az élelmiszer-ellátási láncok fenntartásáért és hogy a leginkább rászorulók hozzáférjenek a szükséges tápláló élelemhez, továbbá az adatgyűjtésre és elemzések készítésére a beavatkozásokat megalapozandó
A kihívásokra való reakció azonnali jelentős választ kíván - hangsúlyozza az ENSZ szervezete. A mezőgazdasági termelés, az állatok vándorlása legelőért és vízért, a betakarítás és a tárolás nem felfüggeszthető tevékenységek. A növekvő élelmezési és mezőgazdasági humanitárius igényekkel párhuzamosan, a FAO Tanács múlt héten elfogadta a főigazgató javaslatát egy új belső egység létrehozásáról az ellenálló képesség és a vészhelyzetek kapcsán, ami jelentősen megnövelheti a szervezet humanitárius kapacitásait és ezáltal védve az emberek létbiztonságát és életét.