Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A következőkben hosszabb idősoron, 2007. január és 2020. június közötti időszakra vonatkozóan ábrázoltuk a nyerstej átlagos termelői árának havi alakulását, illetve egyfajta feldolgozói marzsként, a 2,8%-os zsírtartalmú dobozos tej feldolgozói értékesítési árának és a nyerstej termelői átlagárának havi árkülönbözetét. Az adatok alapján elmondható, hogy általánosságban csökkenő nyerstej árak mellett a feldolgozók jövedelmezősége javul, mivel az árkülönbözet nő, azaz a nyerstej felvásárlási árának csökkenése kisebb mértékben jelenik meg a fogyasztói árakban. A növekvő nyerstej árak mellett viszont a feldolgozók marzsa romlik, az alapanyag áremelkedés csak egy részét érvényesítik a feldolgozók az átadási árakban - természetesen minden egyéb költségelem változását figyelmen kívül hagyva.
Az átlagos árkülönbözet a 2007. január és 2020. június közötti időszak átlagában 59-60 Ft/liter volt, amely viszont 2018 végétől kismértékben emelkedő/stagnáló nyerstej árak mellett is emelkedett és napjainkban historikusan rekord magas szintet, a 74-75 Ft/litert is elérte. A hazai tejfeldolgozók közül az alacsonyabb hozzáadott értéket jelentő tejtermékeket (a folyadéktej mellett ilyen például az ivótej, kefír, tejföl, stb.) gyártók alacsony jövedelmezőség mellett, átlagosan 2-3% körüli EBITDA alapú jövedelmezőséggel működnek. A 2016 után jelentősen emelkedő nyerstej termelői átlagára, a hazai bérnövekedési dinamika mellett jelentősen emelkedő bérköltségek és a gyengülő forint árfolyam miatt dráguló import termékek költségnövekedési mixét a feldolgozók tovább már nem bírták el. A saját jövedelmezőségük csökkenése mellett, a növekvő gyártási költségeket is kénytelenek továbbhárítani az átadási árakban. A két legnagyobb hazai tejfeldolgozó EBITDA alapú jövedelmezősége például a korábbi 2-3%-os sávból 2018-ra a 0-1%-os sávba csökkent, de 2019-ben már ismételten 2% feletti jövedelmezőséget tudtak elérni.
Az emelkedő költségek miatt a hazai tejfeldolgozói ágazatban is egyre inkább előtérbe kerülnek a hatékonyságjavító, automatizációt növelő fejlesztések, amelyek megvalósulása akár csökkentheti a fenti árkülönbözetet is, de a jelenlegi nyerstej ár-, költség- és árfolyamszintek mellett a fogyasztóknak várhatóan a tartósan magasabb tejtermék árszintekre kell berendezkedni.
Szerző: Magyar Attila - Takarékbank Agrárcentrum
