Takarék Agrár24 • 2020. szeptember 8. 07:00
Létezik egy számomra nagyon kedves, és magamra könnyűszerrel adaptálható netes "meme", aminek az üzenete magyarra fordítva: "Az élet az, ami a kávé és a bor között történik". A napzáró itallal kapcsolatban már számos bejegyzést jelentettünk meg, viszont a napindítóval kapcsolatban még nem írtunk. Ezt jelen bejegyzésünkben pótoljuk.
A kávé hatásának felfedezésével kapcsolatos legenda is mosolyt csalhat az ember arcára, állítólag egy etióp juhász figyelte meg, hogy mikor kecskéi egy bizonyos bokor vörös színű bogyói eszik, egész éjszaka ébren maradnak. Ezt elmesélte a környezetében lévőknek, akik ebből italt főztek, azért, hogy a hosszú éjszakai imádságok alatt éberek maradjanak. Az előbbi sztori inkább tartozik a legendák körébe, ám az, hogy a neve az Etióp eredetű, az nem kérdés szakmai körökben sem, ugyanis a kávécserjét utóbbi földrajzi lokációból eredeztetik. Növénytanilag a "Coffea" nemzetségbe tartozik, cca. 120 faját tartjuk számon. A két legismertebb ezek közül a Coffea Arabica és Coffea Canephore (közismert nevén Robusta). Utóbbi elnevezéssel feltételezhetően már számos olvasónk találkozhattak a kedvenc kávézójuk itallapján.
A kávé előállításban rendkívül nagy koncentráltságot láthatunk, a legnagyobb termelő nemzet Brazília, a legfrissebb elérhető statisztika szerint a világ termelésének 35 %-át adják, kétszámjegyű piacrésszel rendelkezik még Vietnám, a maga 15 %-ával. Érdekesség továbbá, hogy a top 5 termelő ország a világ előállításának kb. 70 %-át lefedi.
A legnagyobb "sztori" mégis talán Vietnámhoz köthető, hiszen 1961-es 4,1 ezer tonnás termelésüket 2018-ra 2 millió tonna közelébe tornázták fel. Brazília mögött a legnagyobb exportőrök, az ország külkereskedelmének jelentős hányadát adja, a rizs után a második legjelentősebb exportcikk. A vietnámi kávé története egészen a 19. századig nyúlik vissza, az első ültetvényeket a franciák létesítették. A vietnámi háború éveiben jelentős visszaesést láthattunk, ám a '90-es évektől kezdődött az igazán markáns növekedés. Érdekesség, hogy ugyanezen időszakban a legelső, tisztán magánvállalkozásai pont kávétermelők cégek voltak. Ez a nagymértékű növekedés a kávé világpiaci árának csökkenését okozta, ami az ázsiai országban piactisztulást hozott magával, a közel 130 termelő vállalatnak negyede csődölt be ebben az időszakban. Persze árnyoldala is van a kávétermesztésnek Vietnámban, az ültetvények térnyerésével csökkent az erdők területe (mivel kivágták azokat), nőtt a növényvédőszer felhasználás, ami talaj- és vízszennyezést okozott.
A legnagyobb fogyasztók ellenben az európai nemzetek, azon belül is jellemzően az északi országok (Finnország, Norvégia, Izland, Svédország, Hollandia). Egy főre vetítve magasan vezet Finnország, itt 12 kg/fő/év az átlag fogyasztás, összehasonlításképp, a fejlődő országokban az éves baromfihús fogyasztás nem éri el ezt a szintet. Ez az éves fogyasztás nagyságrendileg 1 500 csésze kávénak felel meg évente, ami egy főre vetítve napi 4 kávét jelent. Nyelvrokonainkhoz képest mi fele annyi kávét iszunk, viszont visszakanyarodva a bevezető sorokhoz, az napzáró italként említett borból viszont kétszer annyit fogyasztunk. Ezen logika szerint ugyanolyan teljes életet élünk, mint északi rokonaink?
Felhasznált források:
https://kaveklub.reblog.hu/vietnam-a-feltorekvo-vilagelso
https://www.kapucziner.hu/kave-termesztes
Szerző: Héjja Csaba - Takarékbank Agrárcentrum