Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A 2000-es évek elejéhez képest nőtt a fogyasztás mértéke, mégis hozzávetőleg csak a felét fogyasztjuk annak, ami a napi előírt átlag lenne - írja a citygreen.hu. A kisgyerekes családok is alig érik el a napi 300 gramm friss gyümölcs és zöldség fogyasztást naponta.
Jobb vagy rosszabb ez az átlag az európai adatokhoz viszonyítva?
Ha megnézzük az európai adatokat, a hazai fogyasztás még elkeserítőbbnek tűnhet. A napi átlagfogyasztás tekintetében már évekkel ezelőtt is eléggé a sor végén kullogtunk. És úgy sem jobb a helyzet, ha csak azt nézzük, hogy a magyarok hány százaléka eszik legalább egyszer gyümölcsöt vagy zöldséget naponta. Zöldségfogyasztás tekintetében a legutolsók vagyunk, ugyanis a hazai lakosság mindössze 30%-a fogyaszt naponta zöldséget. Az első Írország 84%-kal, de öt ország kivételével szinte mindegyik Európai Uniós állam eléri az 50%-ot. Gyümölcsfogyasztás tekintetében kicsit jobb a helyzet, de a 40% sem számít jó eredménynek. Nem meglepő, hogy e tekintetben a mediterrán országok vezetnek, ahol a lakosság 70-80%-a fogyaszt naponta legalább egyszer gyümölcsöt, de a skandináv országok is elég elől végeznek ezen a listán.
Mi az oka, hogy ennyire hátul kullogunk a többi európai országhoz képest?
Ha megnézzük a magyar ételeket, jól láthatjuk, hogy nálunk a leggyakrabban fogyasztott zöldségféle a burgonya, viszont ezt a zöldséget nem számítják bele a statisztikai adatokba, ugyanis magas a keményítő tartalma, nagyobb, mint amennyi vitamint tartalmaz. Természetesen nemcsak ennek köszönhető ez az alacsony érték. A megtermesztett valamint, importált zöldségek és gyümölcsök tudnák fedezni a hazai igényeket, nem készlethiány okozza a problémát. Sokkal inkább az, hogy a zöldségek és gyümölcsök ára is növekszik, csak az alma ára a duplájára nőtt az elmúlt egy évben, és a többi zöldség és gyümölcs is folyamatosan drágul.
Mennyi zöldséget és gyümölcsöt kellene valójában fogyasztanunk?
A szükséges napi vitamin-, ásványi anyag és rostbevitel fedezése miatt legalább 4 adagot, vagyis min. 400 grammot kellene fogyasztanunk, de a szakemberek 600 gramm körüli mennyiséget javasolnak. Ennek a mennyiségnek 1/3 része gyümölcsből, 2/3 része pedig zöldségből kellene, hogy álljon. Szinte mindegy is, hogy milyen formában fogyasztjuk a zöldségeket, a legfontosabb, hogy változatosan táplálkozzunk, mivel az egyes zöldségek és gyümölcsök szénhidrát, rost, fehérje, zsír, vitamin és ásványi anyag értékei nagyon változók.
Címlapkép forrása: citygreen.hu
