Óriási lemaradásban a magyar élelmiszeripar: szemléletváltást sürgetnek az elemzők

agrarszektor.hu • 2020. december 14. 06:00

Óriási lemaradásban van a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar az európai uniós tagállamokhoz képest: mostanra már az a Lengyelország is megelőz minket, aki 10-15 évvel ezelőtt még mögöttünk állt, és nettó importőrnek számított. A szakemberek Agrárszektor 2020 Konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésén azt elemezték, milyen módokon lehetne javítani Magyarország agrárgazdaságának helyzetén, és melyek azok a pozitív példák és jó gyakorlatok, amelyeket itthon is működhetnének.

Az idei év során Nagy István agrárminiszter megrendelésére szakemberek elkészítettek egy átfogó elemzést, amelyben Magyarország és három másik európai ország élelmiszeriparát hasonlították össze. Kapronczai István, az OTP Bank agrárszakértője az Agrárszektor 2020 Konferencián elmondta, hogy nem azért választották ezt a keresztmetszeti, vagy más néven benchmark-elemzést, hogy az ágazat hibáit és gyengeségeit kimutassák, hanem azért, mert a lehetőségeket az mutatja meg, hogy Magyarország előtt járó országok hogyan állnak, és milyen mutatókat produkálnak. Az elemzés a holland, a lengyel és az osztrák élelmiszeripart vette górcső alá. Kapronczai István elmondta, hogy Hollandiát azért választották, mert ennek az országnak a legjobbak a mutatói, különösen az állattenyésztés terén, és mert olyan iparágaknál is az élen jár, amelyeknek az alapanyagait nem helyben termelik. Lengyelország azért került be az elemzésbe, mert 10-15 éve még rosszabb helyzetben volt Magyarországnál, de ez mostanra megváltozott, tudatos, okszerű és gazdasági fókuszú agrárpolitikával nettó importőrből nettó exportőrré vált. A harmadik ország, amelyet a szakemberek elemeztek, Ausztria volt, mert nekik a magyarokéhoz hasonló kultúrkörük és történelmi hagyományaik vannak, viszont Hollandiával szemben sokkal környezet-fókuszúbb a mezőgazdaságuk.

Udovecz Gábor, Potori Norbert, Kapronczai István (balról jobbra)

Az elemzés rövid ismertetése során Kapronczai István elmondta, hogy a négy ország közül Hollandiában a legmagasabb az egy hektár mezőgazdasági területre jutó bruttó termelési érték (16 ezer euró/hektár) és az ugyanekkora területre eszközérték is (68 ezer euró). Ausztriában ezek az értékek hektáronként 3 és 12 ezer eurót mutatnak, míg Lengyelországban 1700 és több mint 8 ezret. Magyarország a hektáronkénti 1500 eurónyi bruttó termelési értékkel és 4 ezer eurónyi eszközértékkel mindkét listában az utolsó helyet foglalja el. A szakember szerint a lengyel példát azért is érdemes megfigyelni, mert 2014 óta Lengyelország megkétszerezte a mezőgazdasági kibocsátását is, míg Magyarországon csak 40%-os volt a növekedés.

Kapronczai István elmondta, hogy két nagyon nehéz irány van, amit az elkövetkező időszakban fel kell vállalnia az agrárpolitikának. Intenzifikálni kell a termelést, és egyre inkább meg kell tudni felelni a környezetvédelmi és zöld szempontoknak. Ez a kettő egy nagyon kényes egyensúlyt igényel az agrárstratégia kialakításánál. A jelenlegi agrárpolitika stabilitását fenn kell tartani, ugyanakkor vannak olyan területek, ahol az eddigi gondolkodásmód átértékelésére van szó. A szakember szerint az rendben van, ha az itt letelepedni nem szándékozó külföldiek, valamint a befektetési céllal földet vásárolni kívánó társaságok földhöz jutását EU-konform eszközökkel korlátozzák. Az elaprózódott területeknél olyan birtokpolitikát kell kialakítani, ami egyértelműen a koncentrációt segíti, és ezzel növeli az üzemek, gazdaságok versenyképességét. Kapronczai István emellett beszélt arról is, hogy kiemelkedően fontos a tudás, a szellemi képzettség erősítése. Elmaradás van mind az agrár-felsőoktatásban, mind a szakoktatásban, mind a szaktanácsadásban.

Hiába vesszük meg a legfejlettebb technológiát, ha a fejünkben nincs meg a tudás ahhoz, hogy azt teljes kapacitásában kihasználjuk, akkor pénzt dobtunk ki az ablakon, fölösleges beruházásokat hajtottunk végre

- mondta Kapronczai István.

A szakember elmondta, hogy változtatni kell a GMO-val szembeni hozzáálláson is. Tolerálni kell a társadalom óvatosságát az ilyen növényekkel és állatokkal szemben, de azért lassan érdemes lesz nyitni is az új technológiák felé, mert a mostani GMO nem ugyanaz, ami volt korábban volt. A tudósok már nem idegen genomokat visznek bele növényekbe és állatokba, már létezik a precíziós növénynemesítés is, ahol DNS-en belüli nukleotidcserével a növényen belül lehet változásokat létrehozni. Az öntözéssel kapcsolatban a szakember szerint az országban komoly öntözésfejlesztés folyik, de csak szóban. Nincs gyakorlati előrelépés, ugyanazokat a területeket öntözi a mezőgazdaság. A jelenlegi 80-100 ezer hektárhoz képest a következő néhány évben reálisan 30-40 ezer hektárt lehet bevonni az öntözésbe. Kapronczai István beszélt arról is, hogy kell érni, hogy a piacra kerülő agrártermékek legalább 40-50%-ának piaci sorsa együttműködésekben dőljön el. Ha ezt nem sikerül megvalósítani, az ország komoly piaci hátrányba fog kerülni. A jövőt illetően a szakember szerint az új közös agrárpolitika (KAP) keretei között Magyarországnak élnie kellene azzal a lehetőséggel, hogy a munkabér- és a közteher-kompenzációt alkalmazza a közvetlen támogatások kifizetése során. Ez azért is lenne fontos, hogy a nagyobb hozzáadott értéket, nagyobb munkaerőt igénylő ágazatokon - mint például az állattenyésztés és a kertészet - belül is EU-konform legyen a támogatás. A szakember szerint a vidékfejlesztési támogatások esetében a 80%-20% kérdését is újra kéne gondolni, Kapronczai István szerint a 20%-ot el kellene különíteni a kicsi Standard Termelési Értéket adó gazdaságok részére, a 80%-ra pedig teljes versenyt lehet nyitni az agrárgazdaság valamennyi szereplője között a hatékony beruházásoknál.

Kapronczai István

Udovecz Gábor, az MTA doktora (Dsc) szerint az elmúlt években a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar elért ugyan részeredményeket, de az ágazat szereplői de az agrárvilág szereplői nem ismerték fel az igazi üzleti lehetőséget, és nem született meg a komoly elhatározás a felzárkózásra. Ez látható abban, hogy kevés pénz jutott a fejlesztésekre, különösen az olyan elmaradottabb szektorokban, mint az állattenyésztés, az öntözés és az élelmiszeripar, ami megmutatkozik a vidéki munkalehetőségek szűkösségében is. A szakember a másik nagy problémát abban látja, hogy az ágazat szereplői számára nem vált magától értetődővé az, hogy korszerű mezőgazdaság nem létezhet versenyképes élelmiszeripar nélkül, és viszont. Ha a mezőgazdaság nem ismeri fel a legnagyobb piacát, akkor egyik se fogja elfoglalni az őt megillető helyet a világban, jelentette ki Udovecz Gábor, aki arra is rámutatott, hogy az elemzésben vizsgált országok itt jobban teljesítettek, és célszerűbben használták fel a hazai és az uniós forrásaikat is.

A nagy földtulajdonosok és -használók azt hiszik, hogy a földhasználat módja magánügy. Holott ez nemzeti kincs, sok ezer család megélhetése, jövedelme múlik ezen. Egyáltalán nem mindegy, hogy gazdálkodnak. Sok gazdaság elvan a támogatásokból és a földből származó haszonból, és nem használják fejlesztésekre a felhalmozott tőkéjüket. Vagy nem merik, vagy nem tudják, de nem forgatják be

- jelentette ki Udovecz Gábor.

A szakember elmondta, hogy 2050-re legalább 9 milliárd ember fog élni a Földön, és ennek 65%-a városlakó lesz. A városiak kalóriabevitele 20%-kal fog nőni, és meg is tudják majd engedni maguknak. Az élelmiszerigény 60-70%-kal fog nőni. A piacon egyszerre lesznek jelen a tömegigények és a speciális (vegán, paleo, stb.) elvárások, és nemcsak a mennyiségi igény fog nőni, de a minőség iránti igény. A fogyasztók nem kizárólag jó minőségű terméket, hanem transzparenciát, felelősséget és etikus magatartást is akarnak majd venni. Ezt pedig a termelőknek és az élelmiszer-előállítóknak kell majd bizonyítaniuk, például az emissziós értékek feltüntetésével, vagy annak bemutatásával, hogy hogyan nevelik az állatokat. Ezek lehet, hogy a piacra lépés feltételei is lesznek, aminek lehet árnyoldala is, mert a gazdagabb országok felhasználhatják ezeket a trendeket piacvédelemre. Udovecz Gábor rámutatott, hogy hiába nőnek az igények, több termőföld ettől még nem lesz. Mivel lehet akkor megfelelni a fogyasztói elvárásoknak? A szakember szerint a biológia és a digitalizáció, automatizáció segíthet a mezőgazdaságon. A biológiában rejlő lehetőségek kapcsán a Udovecz Gábor elmondta, hogy a gabonakutatók szerint a búzák termőképességét még legalább 50%-kal lehetne emelni. A biotechnológiai módszereknél pedig nem kell feltétlenül a GMO-kra gondolni, a mesterséges mutációknak egyéb formái is léteznek. A digitalizáció és az automatizáció mindenre ki fog terjedni, ami a könnyebb munkavégzést, a hatékonyságot, a környezetvédelmet fogja szolgálni. A szakember szerint a legnagyobb változást az fogja előidézni, hogy tömeges információhalmazok keletkeznek. Az lesz a versenyképes, aki ezt képes feldolgozni, elemezni és ezek alapján döntéseket tud hozni.

Udovecz Gábor kitért arra is, hogy bár meg lehet fogalmazni markáns, fő trendeket, de nem csak ezek lesznek. A szupermodern technológiák mellett a mezőgazdaságban meg fognak maradni a hagyományos és a kézműves jellegzetességek is. A szakember szerint az öntözéses gazdálkodásba rövidtávon valóban 30-40 ezer hektárt lehet bevonni, de középtávon be kell mondani a 300-400 ezer hektár öntözés alá vont területet is, és komoly célként ki kell tűzni azt magunk elé. Az együttműködés kapcsán Udovecz Gábor kifejtette, hogy olyan együttműködési integrációs törvényre lenne szükség, ami jutalmazza az együttműködőket, és szankcionálja azokat, akik megszegik ezeket. A szakember az oktatás és a szakképzés kapcsán elmondta, hogy ha komolyan gondoljuk a felzárkóztatást, több embert kell beiskolázni. Udovecz Gábor szerint ma Magyarországon a gazdaságok egy része innovációs fáradtságban van. Több lehetőség, több kedvezmény kellene a fiatal gazdáknak. Nem több támogatásra, több mozgástérre lenne szükségük.

Udovecz Gábor

Az élelmiszeriparban egyre jelentősebb a koncentráció és a specializáció. Koncentráció, mert egyre kevesebb szereplő van jelen, és specializáció, mivel ezek egyre kevesebb különféle dolgot termelnek. Megfigyelhető egy kettősség is: míg a fenti trendek a tömegtermékeknél jellemzőek, a rétegigényeket kielégítő termékek mind nagyobb számban és mind érdekesebb spektrumban jelennek meg. Potori Norbert, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Agrárgazdasági Kutatások Főosztályának főosztályvezetője elmondta, hogy a jövőben piaci szegmensek fognak kialakulni, és érett piacok fogják körbevenni Magyarországot. A nagy volumenekkel nehéz lesz érvényesülni, ha ezeket a piacokat célzottan akarjuk elérni, akkor ott változásokra lesz szükség. A szakember szerint az első és legfontosabb dolog, ami szinte minden hazai ágazatról elmondható, az a koordináció hiánya. Nincs vertikális koordináció, ami azonnal beüt, ha az ágazat bármi váratlan piaci problémával szembesül. Potori Norbert szerint a jövőben a termelésben önszabályozásra képes termékpályákra lesz szükség. A koordináció emellett az innovációt is elősegíti. A szakember beszélt arról is, hogy a hollandoknál rendkívül erős koncentrációs folyamatok zajlanak, évente 3%-kal csökken a gazdaságok száma. Sokkal kisebb a támogatások részaránya a jövedelmekben, erősebben érvényesülnek természeti, a társadalmi és a jogszabályi korlátok, ez innovációra sarkallja őket. A lengyelek viszont rendkívül céltudatos piacépítő tevékenységet folytatnak, és nagyon megéri azt vizsgálni, hogy miben látják meg ők a lehetőséget.

Potori Norbert szerint a jövőt illetően nagyon fontos még az átláthatóság. Transzparencia nélkül nem lehet megfelelni a követelményeknek, legyen szó fogyasztói igényekről, beszállítói licenszekről, jogszabályokról vagy támogatási követelményekről. Emellett fontos, hogy behozzuk a technológiai lemaradásunkat. Magyarországon nagyon sokáig az olyan beruházási támogatások domináltak, amelyek bizonyos technológiai elemeket részesítettek előnyben, ahelyett hogy komplexen kezelték volna a problémakört.

Számomra az egyik legfontosabb tanulság az volt, hogy a jövőben nem tekinthetünk egy-egy problémakörre úgy, hogy az önmagában áll, mástól független. Az állatjólétnek, az állategészségügynek, a humán egészségügyi funkcionalitásnak, a környezetvédelemnek, a naturális hatékonyságnak mind-mind egymással szoros összefüggésben kell érvényre jutnia, és jogcímeket is ilyen formán kell majd alkotni a jövőben

- mondta Potori Norbert.

A szakember szerint Hollandia a generációváltás terén rosszabbul áll, mint Magyarország. A 40 évnél fiatalabb gazdák aránya az uniós átlag alatt van, de jobban megnézve ez is a koncentrációt erősíti. Potori Norbert szerint Magyarországon a jelenlegi élelmiszer-gazdaság támogatásorientált, de piacorientálttá kellene tenni. A piac itt nemcsak a fogyasztókat jelenti, ide kell érteni a jogszabályi környezetet és egy környezeti nyomást is. A piacorientáció pedig azt fogja megkövetelni, hogy ezek az értékláncok koordináltan működjenek. A szakember szerint mindennél fontosabb a vertikális koordináció megerősítése, mert ha ez sikerül, akkor nyer értelmet a digitális transzformáció is. Potori Norbert szerint jelenleg a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar alulról építkezik, pedig felülről kellene, irányítottan.

Potori Norbert

A Portfolio Agrárszektor 2020 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Fotók: Mónus Márton

Címkék:

támogatás, piac, mezőgazdaság, öntözés, élelmiszeripar, aki, fejlesztés, innováció, otp-bank, fejlődés, kapronczai-istván, potori-norbert, agrárszektor-2020-konferencia,