Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A napenergia arányainak a szemléltetésére a Joule (J) egy jó mértékegység, és ha élelmiszer energia mennyiséghez akarjuk viszonyítani, akkor 1 Joule = 0,23 kalória, azaz 1 kilokalória (kcal) = 4184 Joule. A Nap éves energia kibocsátása 10^34 Joule/év, amely nagyságrendjét mutatja, hogy 1 liter benzinben 10^7 J energia van, és egy ember napi táplálkozási energia igénye is csupán ennyi (~ 2400 kcal).
A Földön a szárazföldet elérő napsugárzás csupán egy tizedét használják az autotróf szervezetek, köztük a növények. A növényevő állatok még kevesebb energiát fogyasztanak el, a húsevő állatok energia felhasználása még alacsonyabb, az emberiségé pedig szinte eltörpül, még akkor is, ha jelentős növényevő állatmennyiséget tartunk és fogyasztunk húsáért. Az alábbi összehasonlításnál a táplálékláncban minden trofikus szintnél 5%-os hatékony energia továbbadással számoltak anyagcsere célra, a többi hőveszteségként az emésztés/tápanyag hasznosulás mellékterméke.
A Nap nem csak a növények fotoszintézise révén, hanem az időjárást meghatározó tényezőként is hat, és a hőmérséklet visszahat a növények gázcseréjére, kipárolgására és ezáltal a fotoszintézisükre és fejlődésükre is.
A fenti arányokat látva érdemes perspektívába helyezni az emberi tevékenység által kiváltott globális felmelegedést is, mert a naptevékenység, energia kibocsátás bármilyen változása sokkal nagyobb, akár lehűlési hatással is járhat - ahogy az emberiség történelme során már előfordult. A NASA amerikai űrügynökség legfrissebb előrejelzése alapján a következő ötven évben lehet egy akár 20-30 éves időszak, amikor érdemben le is hűlhet az időjárás a naptevékenység (napfoltok) csökkenése miatt, ahogy 1645 és 1715 között is történt. (https://www.nasa.gov/).
Az élelmiszer előállításunkban, a mezőgazdaságban szükséges műtrágyák, az inputok szállítása, és későbbi feldolgozása során jelenleg még sok fosszilis energiát használ fel az emberiség. Ezen a téren lehetne megújuló energiák révén a teljes élelmiszer ellátást a szántóföldi napsütéstől az asztalunkig biztonságosabbá és fenntarthatóbbá tenni, ahogy az EU részletes tanulmánya is javasolja. A biztonság kapcsán pedig érdemes elgondolkodnunk azon is, hogy a meleg tenyészidőszakra érzékenyebb kukorica és szója előállításunkkal, és az erre épülő állati fehérje ellátási láncokkal hogy tudunk alkalmazkodni egy esetleges lehűléshez, akár hideg és szárazságtűrő hibridek fejlesztésével.
Írta: Antal Áron, Takarékbank Agrárcentrum
