Takarék Agrár24 • 2021. április 23. 07:00
A bioélelmiszerek EU-s értékesítése az elmúlt évtizedben több mint kétszeresére nőtt - a 2008. évi 16,3 milliárdról 2018-ra 37,4 milliárd euróra -, és azóta is töretlenül bővül.
Ugyanakkor Európában még mindig sokan nincsenek tisztában, mit is jelent az "organikus, illetve a bio" kifejezés. Természetes? Növényvédőszerektől mentes? Helyben termesztett? A tisztánlátás érdekében az alábbiakban felsoroljuk azokat a feltételeket, amelyeknek az élelmiszer-ipari termékeknek meg kell felelniük ahhoz, hogy az EU-ban ökológiai, azaz bioélelmiszerek lehessenek:
A természetes "műtrágyák", mint akár a komposzt és a moszatszármazékok elengedhetetlenek a termékeny és egészséges talaj fenntartásához. A biotáplálékot a hagyományos gazdálkodás során használt műtrágyák helyett ezekkel a természetközeli megoldásokkal kell termeszteni, amelyek bomlásán keresztül fog az adott - biotermesztésben - a növény tápanyagokhoz jutni és nem laborokban előállított vegyületekből.
"Az ökológiai gazdálkodás javítja a talaj szerkezetét és minőségét, valamint javítja a biológiai sokféleséget. Több releváns tanulmány is felhívja a figyelmet az ökológiai gazdálkodás, biológiai sokféleségre kifejtett igen pozitív hatásáról! Ezeken a területeken - ha ezt így ki lehet fejezni - a biológiai sokféleség legalább 30 százalékkal haladja meg konvencionális gazdálkodás tekintetében mért értékeket." - magyarázta Elena Panichi, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (DG AGRI) osztályvezetője.
Az ökogazdálkodás kapcsán jogosan merül fel kérdésként a növényvédőszerek alkalmazhatósága, mivel köztudott, hogy a gazdáknak minden évben meg kell küzdeniük a gyomokkal és a kártevőkkel egyaránt. Ezért az ökológiai gazdálkodók is használhatnak növényvédőszereket, de ezek csak természetes eredetű növényekből, állatokból, mikroorganizmusokból, vagy ásványi anyagokból készített növényvédő szerek lehetnek.
"Ezek a vegyi anyagok természetes eredetűek. Például illóolajok és növényi kivonatok, amelyek szerepelnek a vonatkozó rendeletben, és engedélyezettek egy olyan folyamat nyomán, amely tudományos bizottságot igényel a környezetre gyakorolt hatás értékelésére" - mondja Panichi.
Az ökológiai gazdaságok alkalmazhatnak ezeken kívül, olyan konvencionális technikákat és technológiákat, melyek csökkentik a kártevőnyomást a különböző kultúrákban, mint például a vetésváltás, avagy különböző kultúrák ugyanazon parcellán történő telepítése, ezzel is csökkentve a különböző kártevők felszaporodását és az egyes betegségek előfordulásának a lehetőségét. Ebben még a természetes ragadozók, mint például a katicabogarak, szintén hatékony segítséget jelenthetnek a kártevők elleni védekezésben.
Azt azonban fontos megjegyezni, hogy csak azért, mert valami "természetes", nem teszi automatikusan ártalmatlanná sem az emberekre, sem a környezetre. A természetes szerek használata is csak szabályozott hatóanyag kijuttatás mellett valósítható meg.
Jelenlegi állás szerint "ökológiai" minősítéshez az élelmiszerek nem tartalmazhatnak géntechnológiával módosított szervezetekből készült termékeket sem, vagyis GMO-t. Ez a szabály vonatkozik a biohúsra és más állati termékekre is. Ezenkívül az állatokat 100% -ban ökológiai takarmányon kell tartani.
Azokat az állatokat, amelyeket elfogyasztunk, vagy amelyek termékeit fogyasztjuk, betegségektől mentesen kell tartani, ezért az állattartók sokszor rendszeresen alkalmaznak antibiotikumokat a betegségek megelőzésére. Ezek végül bekerülhetnek az élelmiszerláncba és tovább növelhetik egy esetleges antibiotikum rezisztencia kialakulásának esélyét is. Azzal azért nem árt, ha tisztában vagyunk, hogy a szabad tartás és a teljes antibiotikum mentesség konvencionálisan gazdálkodó üzem szinten nem megvalósítható. Sokszor steril, zárt állattartó telepeken lehet a legjobban korlátozni az antibiotikum használatot.
A biogazdálkodás során az antibiotikumok használata szigorúan korlátozott. A gazdálkodók a betegségek kialakulását úgy korlátozzák, hogy az általuk egy térben nevelt állatok számát korlátozzák. Antibiotikumok használata csak abban az esetben engedélyezett, ha ez feltétlenül szükséges az állat egészségéhez, a szenvedés elkerülése érdekében, és ha a természetes gyógymódok, például a fitoterápiás és a homeopátiás készítmények nem hatékonyak.
Az ökológiai gazdálkodóknak állatjólét szempontjából is szigorúbb előírásoknak kell megfelelni, értjük ezalatt a természetközelibb tartástechnológiák alkalmazását, nagyobb kifutók biztosítását, ami által a betegségek átadására kisebb így az esély. A szabad tartás azonban egyben növeli is a természetből a kórokozók bevitelét.
Új szabályok jönnek 2022-ben
Az ökológiai termelésre vonatkozó uniós szabályok hamarosan megváltoznak. 2022-ben Európában már szigorúbb előírásokat tartalmazó jogszabályok kerülnek bevezetésre, összhangban a klíma és környezetünk védelmével. Várhatóan a biotáplálékok listája is bővülni fog, olyan termékek hozzáadásával, mint a só és a parafa. A szabályokban várhatóan a rovarok ökológiai minősítésének lehetősége is fel fog merülni.
Az új jogszabály harmonizálja az EU-n kívüli és az uniós gyártókra vonatkozó szabályokat. Leegyszerűsíti a kisgazdaságok eljárási szabályozását - új termelők bevonzása érdekében - a csoportos validálás új rendszerének bevezetésével.
Az organikus gazdálkodás ugrásszerűen bővülhet 2030-ig
Ahogy egy korábbi, a hazai és európai biotermeléssel foglalkozó blogbejegyzésben már említettük a biogazdálkodás töretlenül bővül az EU-ban.
Farm To Fork stratégiájának részeként az EU elkötelezte magát az ökológiai termelés területi kiterjesztésében, azzal a céllal, hogy 2030-ig az összes mezőgazdasági terület 25% -án ökológiai gazdálkodás valósuljon meg, miközben 2019-ben ez csak 8% körül volt, ami mutatja a kihívás mértékét is.
Mindemellett EU tagállamai arra is kimondottan törekszenek, hogy 2030-ig 50% -kal csökkentsék a káros vegyi anyagok és veszélyes növényvédő szerek használatát. ez okoz vitákat mostanában Németországban és más tagállamokban is. Köztudott, hogy az ökológiai gazdálkodás során a hozamok általában elmaradnak a konvencionálisan gazdálkodókétól, és erősen függ a támogatási környezettől, hogy közgazdaságilag mennyire éri meg az átállás a gazdálkodóknak.
A bioélelmiszerek vásárlása sokak számára még mindig túl drága, tehát nem hozzáférhető. A Farm To Fork stratégia egyik fő célja az egészséges, fenntartható élelmiszerek hozzáférhetőbbé és megfizethetőbbé tétele minden európai számára. Egy 2019-es francia felmérés azt mutatja, hogy a nyolc bio gyümölcsből és nyolc bio zöldségből álló kosár átlagosan kétszer olyan drága, mint egy nem bio termékből készült kosár. Tehát a jövő kihívása, hogy megtaláljuk azokat a szinergiákat és lehetőségeket a termelésünk során, amelyekkel egyetemben óvjuk környezetünket, a biológiai sokféleséget. Mindezt úgy, hogy a növekvő népesség egészséges és megfelelő mennyiségű táplálékhoz juthasson.
Forrás: https://www.euronews.com/2021/03/25/what-makes-organic-food-organic
Írta: Dózsa Gergely, Takarékbank Agrárcentrum