agrarszektor.hu • 2021. június 28. 09:45
Az elmúlt évek során folyamatosan megtapasztalhattuk, hogy az egekbe szöknek az élelmiszerárak, a sorból pedig a zöldségek és a gyümölcsök sem lógtak ki. Sőt, a klímaváltozás okozta egyre szélsőségesebb időjárás, a terméskiesés, a drága és kevés munkáskéz okozta áremelkedést egyre kevesebben tudják megfizetni.
A szamóca szezon például 2-3 héttel később kezdődött, mostanra pedig már szinte véget is ért. Az elmúlt napok szaharai időjárása miatt mire kiértek a földekre, már megaszalódtak a szemek. Igaz, munkáskéz is alig akadt, mert a tavalyinál magasabb napszámért sem voltak túl nagy számban a jelentkezők - írja a Népszava. A vevők sem tolonganak mindig a standoknál, és, mint kiderült, a csonthéjasok ára aligha megy a jelenleginél érdemben alacsonyabb szintre.
Idén év végén decemberben is kiosztja a Portfolio Csoport a Portfolio Agrárdíjakat az Agrárszektor 2021 Konferencián. Ebben az évben nyolc kategóriában díjazzuk a hazai agrárgazdaság legjobbjait és a legkiemelkedőbb agrárgazdasági teljesítményeket.
Búcsút inthetünk lassan a szamócának is
A piacon a banán a legolcsóbb gyümölcsök egyike, 300 forintba került kilója - ez azonban már nem mondható el a málnáról, ami jelenleg a legdrágábbak közé tartozik: egy kilóért 4500-5000 forintot is elkérnek a kofák. Az elmúlt évek szinte mindegyike tartogatott meglepetéseket. A 2020-2021-es tél enyhe volt - ez sem új jelenség -, arra jött a fagyos tavasz, főleg áprilisban, ami sok gyümölcsfajt virágzás közben ért. Előfordultak mínusz 10 Celsius-fokos éjszakák, hajnalok is - mondta a lapnak Hunyadi István, FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) ügyvezető-igazgatója. Ez még az úgynevezett hidegfóliás szamócatermelőknek is álmatlan éjszakákat okozott. A fényszegény május sem kedvezett a virágzásnak. Már eleve rosszul indult a szamóca szezon, és a szabadföldi termesztés is három hetet csúszott, a hazai termés pedig a napokban valóban eltűnhet a piacokról
A búcsúárak 1200-1500 forint között mozognak. A lengyel gyümölcs még meghosszabbíthatja a szezont, ők ugyanis az olcsónak számító ukrán és belarusz vendégmunkások miatt valamivel a hazai termés árai alatt adhatják a szamócájukat, a kánikula miatt azonban az sem fog sokáig tartani. Mára a hazai szamócaterület még a 200 hektárt sem éri el, ami a töredéke az egykorinak.
A cseresznye, a kajszi és az őszibarack sem az igazi
Rossz hír a termelőknek és a vásárlóknak egyaránt, hogy az áprilisi fagyok megcsipkedték a korai cseresznyét is. A jelenlegi állapotok szerint összességében a termés akár 60 százaléka is odalett. Az ügyvezető-igazgató is megerősíti, egyelőre mérsékelt az érdeklődés a drága cseresznye iránt. Ebben szerepet játszhat a járvány miatt megrendült vásárlóerő is. Nem kizárt, hogy Magyarországon is fölbukkanhat a görög cseresznye, ahol viszont túltermeléssel küszködnek a gazdák. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is drámai pusztítást végzett a tavaszi fagy a kajszibarackosokban. Becslések szerint átlagosan a termés 70-80 százaléka is a fagy áldozatául esett. Volt olyan gazda, aki nyolc szem kajszit tudott felmutatni, amit a 62 fájáról "szüretelt". Az észak-magyarországi termőterületek - elsősorban Borsodban -, azért ennél sokkal nagyobb termésre számítanak, de arra még várni kell, és a hiányt a kedvezőbb adottságú helyek sem pótolhatják.
Ha még ez sem lenne elég, az eddig is sok kárt okozó gyümölcsmolyok mellett, az utóbbi időben a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) egy hívatlan és nem kívánt vendégre, a kajszilevéltetű fölbukkanására is felhívta a figyelmet. Talán az idei év legnagyobb vesztese a klímaváltozás okozta egyre szélsőségesebb időjárásnak a korai őszibarack, ami általában már május végén szüretelhető, ám idén mintegy 80-90 százalékos volt a terméskiesés. Talán a későbbi érésű fajták valamit enyhítenek a hiányon, de az szinte biztos, hogy idén is mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki ezt a kedvelt gyümölcsöt megkívánja. Most az importbarackot is még 900-1300 forintos áron kínálják.
Az alma a nyerő
A legkeresettebb hazai gyümölcs nem más, mint az alma. Az idei termésbecslésre, még előzetes jóslásokra sem vállalkoznak a szakemberek. Az árakat a több mint 3 millió tonnás átlaghozamával a legnagyobb európai termelő, Lengyelország mozgatja. Annyit megkockáztatnak a szakemberek, hogy talán a hazai átlagtermés felét produkáló tavalyi szüret után idén nagyobb mennyiségre lehet számítani. Összegezve tehát sajnos folytatódik az elmúlt években tapasztalható tendencia, többféle gyümölcsből a klímaváltozással is összefüggésben kevesebb terem és magasabb áron jelennek meg a standokon, illetve az élelmiszerláncok pultjain.