agrarszektor.hu • 2021. július 5. 16:00
Már alig 10 évünk van a globális Fenntartható Fejlődési Célok megvalósításához, ezért a kormányoknak fokozott erőfeszítéseket kell tenniük az élelmezési és környezetvédelmi vállalások teljesítéséhez - hívja fel a figyelmet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közös jelentése.
Bár az előttünk álló évtizedben várhatók előrelépések a globális célok tekintetében - feltételezve a COVID-19 világjárványt követő gyors felépülést, a kiszámítható időjárást és szakpolitikai környezetet - a pandémia okozta nehézségek épp ellentétes irányba hatottak. Mindez ráirányítja a figyelmet az agrár-élelmezési rendszereket befolyásoló tényezőkre - olvasható a FAO közleményében.
Idén év végén decemberben is kiosztja a Portfolio Csoport a Portfolio Agrárdíjakat az Agrárszektor 2021 Konferencián. Ebben az évben nyolc kategóriában díjazzuk a hazai agrárgazdaság legjobbjait és a legkiemelkedőbb agrárgazdasági teljesítményeket.
Egészségesen élelmezni bolygónk egyre növekvő lakosságát továbbra is kihívás elé állít minket. A mezőgazdasági termények iránti kereslet várhatóan évente 1,2%-kal nő, ami lassulást jelez az előző évtizedhez képest. Befolyásolják a piacokat a demográfiai trendek, a baromfi előretörése a vörös húsok rovására a tehetős és közepes jövedelmű országokban, és a tejtermékek fogyasztásának robbanásszerű növekedése Dél-Ázsiában.
Kulcs a fenntartható termelékenység
Bolygónk lakossága a becslések szerint 2030-ra elérhetik a 8,5 milliárdot ez a népességnövekedés elengedhetetlenné teszi a termelékenység növelését. A növénytermesztés növekedése javarészt (87%-ban) a jobb hozamokból származik majd, kisebb részben (6%-ban) a termőterület bővítéséből és 7%-ban a termelés intenzitásának emeléséből. Hasonló a helyzet az állattenyésztésben és a halgazdálkodásban, ahol a szektor növekedése szintén a termelékenység bővüléséből eredeztethető. Mindemellett a fejlődő és alacsony jövedelmű országokban az állatállomány gyarapodása érdemben fog hozzájárulni a termelékenység növeléséhez.
A kereskedelem alapvető jelentőségű marad a globális élelmezésbiztonság, helyes táplálkozás, és a mezőgazdasági jövedelmek biztosításához és a vidéki szegénység felszámolásához. A globális fogyasztás 20%-a importtermék. Ez a jövőben a Közel-Keleten és Észak-Afrikában akár 64%-ra is nőhet, miközben Latin-Amerika és a Karib-térség a mezőgazdasági terményeinek több mint harmadát exportálja majd.
- mondta az OECD főtitkár Matthias Cormann és a FAO főigazgató Csü Tung-jü a jelentés előszavában.
Szakértők a mezőgazdasági eredetű gázkibocsátás növekedését 4%-ra teszik a következő 10 éves időtartamra, főként az állattartó szektor miatt. Eközben az egységnyi gázkibocsátás (vagyis a termelés karbonintenzitása) érdemben csökkenhet. Akár 4%-kal is bővülhet az elérhető élelmiszer globálisan és ezzel a következő évtizedben egy főre akár napi 3 000 kalória is rendelkezésre állhat. A legjelentősebb élelmiszerek között a zsírok fogyasztása növekedhet a leggyorsabban a feldolgozott és kényelmi termékek, illetve a városiasodás és a nők fokozott munkaerőpiaci jelenléte okán az otthoni étkezések visszaszorulása miatt. A jövedelmek csökkenése és az élelmiszerárak emelkedése a koronavírus járvány alatt csak ráerősítettek erre a trendre.
A magas jövedelmű országokban nem várható érdemi változás az amúgy is bőségesen rendelkezésre álló élelmiszer mennyiségében. A jövedelmek növekedése és a vásárlói preferenciák eltolódása az alapvető és édesített élelmiszerekről átteheti a hangsúlyt a magas értékű élelmiszerek (gyümölcsök, zöldségek, és részben az állati eredetű termékek) felé. Az alacsony jövedelmű országokban 3,7%-kal javul az élelmiszer elérhetősége - vagyis 89 kalóriával több áll rendelkezésre naponta és fejenként - köszönhetően az alapvető élelmiszereknek és az édesítőknek. A gazdasági nehézségek visszafogják az állati eredetű élelmiszerek és a zöldségek és gyümölcsök fogyasztását. Az alacsony jövedelmek miatt az állati fehérjék fogyasztása még csökkenhet is a Szubszaharai Afrika térségben, ahol az élelmiszerönellátás a legfontosabb élelmiszerekből a jelen folyamatokat tekintve romlani fog 2031-ig.
Középtávon az időjárás, a gazdasági növekedés és a jövedelemeloszlás, illetve a demográfia, a táplálkozási minták, a technológia és a szakpolitikai trendek lesznek legnagyobb hatással a mezőgazdasági és élelmiszerárakra. Míg a FAO élelmiszerár-indexe folyamatos növekedésben volt az elmúlt évben, ezt a szakértők szerint hamarosan egy negatív irányú korrekció követi. Az OECD-FAO jelentés szerint az élelmiszerek árai egy folyamatosan csökkenő pályára állnak majd (reálértéken), reagálva a lassuló kereslet-növekedésre és termelékenység javulására.